pestbuda.hu

Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.

Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.

A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.

Cinkotáig járhat a 2-es metró A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalak felújításának tervezésére írt ki pályázatot az Építési és Közlekedési Minisztérium, ebből kiderül, hogy Cinkotáig metró válthatja fel a HÉV-et. A tervezőkkel 2026 márciusáig kötnek szerződést, a tervek elkészítésére és engedélyeztetére több mint 3,5 év jut, a kivitelezés 2030-ig indulhat meg.

Új bölcsőde nyílt az I. kerületben A Naphegyen, egy Dezső utcai villában nyílt meg az I. kerület legújabb bölcsődéje. A 120 éves épület egykor lakóház volt, legutóbb zeneiskola működött benne, majd üresen állt. A fatornyos villát a kerületi önkormányzat felújíttatta, az épületet a bölcsődei funkcióknak megfelelően alakították át.

A Margit híd szárnyhídja 125 éves A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!

Ötvenöt éves a Libegő Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.

125 éves az újpesti Városháza Újpest ikonikus épülete, a Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából helytörténeti séta és más események is felidézik az épület és a városrész múltját.

Holtfa-sövényt építettek a Népligetben A Népligetben holtfa-sövényt építettek a lemetszett ágakból, gallyakból, így egy hatalmas, természetes rovarhotelt hoztak létre. Ebben a holtfa-rakásban otthonra találnak a méhek, hangyák és egyéb hasznos élőlények, de megtelepedhetnek rajta a zuzmók, mohák vagy gombák is. A zöldhulladék, a lebomló növényi részek szerves anyaga visszajut a földbe.

Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.

Újabb szabadstrand nyílt a Dunán Újbudán megnyílt a Duna-fürdő Árasztó-part, így újabb fővárosi Duna-partszakaszon van lehetőség a strandolásra. A fürdőhely augusztus 31-ig látogatható.

Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?

Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.

Egy legendás vállalat születése A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.

Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.

Emlékhelyet alakítanak ki a terézvárosi Liszt Ferenc téren Terézvárosban emléket állítanak a nyilasuralom idején történt Liszt Ferenc téri vérengzés több száz áldozatának. A téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették.

Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.

Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.

Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.

Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött,  augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.

Felújítják a Mester utcát Ferencvárosban Jövőre kezdődhet a IX. kerületi Mester utca belső szakaszának felújítása a Ferenc körút és a Haller utca közötti szakaszon. A tervek szerint a jelenleginél biztonságosabb, élhetőbb és akadálymentes utakat, új zöldfelületeket alakítanak ki, a terület pedig kerékpáros- és gyalogosbarát lesz.

Tervezés alatt a HÉV-vonalak felújítása Már készülnek a tervek a HÉV-vonalak felújítására, a munkálatokat a szentendrei HÉV-vel kezdik. Még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése is.

Mintegy 600 fa sérült meg az Óbudai-szigeten A Főkert közzétette, milyen károkat okozott az Óbudai-sziget faállományában a július eleji vihar. Mintegy 600 fa sérült meg, egy részük ki is dőlt, a károk elhárítása mostanra befejeződött.

Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.

Új ingatlanok kerültek helyi védelem alá a XII. kerületben Tizenegy újabb épület kapott helyi védelmet a Hegyvidéken, többek között villák, nyaralók, társasházak és egy laktanya.

A könyvkötészet aranykorát megidéző kiállítás nyílt a Ráth György-villában Gottermayer Nándor könyvkötő a XIX. század végén a saját iparágában épp olyan kiemelkedő mesternek számított, mint Róth Miksa az üvegművészetben vagy Thék Endre a bútorgyártásban. A legjelentősebb hazai könyvkötészet tulajdonosa volt. Fontos szerepet játszott a Jókai-kötetek megjelentetésében is, ezért az idei Jókai-emlékévhez kapcsolódóan kiállítás nyílt az élettörténetéről az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villában, a Városligeti fasorban.

Ahol gőzmozdonyt is vezethettek a látogatók – 25 éve nyílt meg a Magyar Vasúttörténeti Park Budapesten A Magyar Vasúttörténeti Park, ez az egyedülálló vasúti skanzen 25 éve nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Tatai úton, a MÁV egykori északi fűtőházában. Már a megnyitáskor is már jelentős kiállítással rendelkezett az azóta folyamatosan bővülő park, a 25. évfordulót pedig egy nagyszabású kiállítással ünneplik meg.

Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.