Zielinski Szilárd

189290_fortepan_82704_budapest_fovaros_leveltara._leveltari_jelzet_hu.bfl.xv.19.d.1.09.030.jpg Városligeti híd, Margit-szigeti víztorony – Sok mindent köszönhet Budapest Zielinski Szilárdnak Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margit-szigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.
Szépség és funkcionalitás harmóniája – Budapest legszebb víztornyai Budapest területén százas nagyságrendben találhatók meg a vízellátást szolgáló, ma is működő vagy pedig már csak ipari műemlékként megmaradt víztoronyépületek. Közülük több művészi szempontból is értékes, esztétikailag kiemelkedő építmény, amelyek történetével érdemes közelebbről is megismerkednünk.
Megépítése óta az ország jelképe volt, de 1914-ben teljesen elbontották a Lánchidat A Lánchíd felújításánál a napokban szóba került, hogy az 1914-es tervekhez kell visszanyúlni. De miért az 1914-es változat a követendő, amikor a híd 1839–1849 között épült?
A Nyugati pályaudvart már 120 éve is föld alatti vasútállomással váltották volna ki Nincs új a nap alatt, még az olyan nagyra törő tervek esetében sem, mint a budapesti pályaudvarok föld alatti összeköttetése. Egy ilyen elképzelés előkészítésére, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a napokban írt ki pályázatot a Budapest Fejlesztési Központ. A fejpályaudvarokat kiváltó terv nem új, az első elképzelések már a XIX. század végén körvonalazódtak. Igaz, akkor a Keletit és a Nyugatit kívánták kiváltani.
Eiffelnél tanulta a vashidak tervezését – A budapesti metró megálmodója, akit Ferenc József császár is kitüntetett Egyik legkiválóbb mérnökünk, Zielinski Szilárd rendkívüli munkásságával, elhivatottságával nemcsak kortársai közül emelkedett ki, életműve a mai napig példaértékű. Ő tervezte egyebek között a városligeti Millenium hidat és a Margit-szigeti Víztornyot. Szinte mindent neki köszönhet a hazai mérnökség, elsőként szerzett doktori címet mérnökként, tanárként a mérnökképzés motorja volt. Közéleti tevékenysége megkoronázásaként az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Mérnöki Kamara.
A híd, amely életet vitt a lezárt Duna-ágba Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.
Botrányok terhelték egykor a Lánchíd felújításait A Lánchíd idén elkezdődő felújítása során leginkább az útpálya épül át. A régi vasbeton lemez helyett modernebb, könnyebb szerkezet épül. A híd 170 éves története során több alkalommal is kisebb-nagyobb botrány kísérte pályájának átépítését, javítását, vizsgálóbizottságok alakultak, és még per is volt.

További cikkeink