Szépség és funkcionalitás harmóniája – Budapest legszebb víztornyai

2021. március 28. 10:00

Budapest területén százas nagyságrendben találhatók meg a vízellátást szolgáló, ma is működő vagy pedig már csak ipari műemlékként megmaradt víztoronyépületek. Közülük több művészi szempontból is értékes, esztétikailag kiemelkedő építmény, amelyek történetével érdemes közelebbről is megismerkednünk.

Európában az ipari forradalom óta, hazánkban pedig a XIX. század második felétől kezdve épültek víztornyok, elsősorban a lakosság és a gyárak, az ipari üzemek vízellátásának biztosítására. A víztornyok főként betonból vagy téglából, ritkábban fémből készültek.

Vasbeton szerkezetű volt a Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár által tervezett kőbányai (1903), szegedi (1904), Margit-szigeti (1911) és svábhegyi víztorony (1912) is. Zielinski alkalmazta először és honosította meg az idehaza akkor még újdonságszámba menő anyagot.

A XX. század elején a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésében lévő közkert, a Margit-sziget fenntartásához nagy mennyiségű öntözővízre volt szükség, ennek érdekében kutakat, gépházat, hálózatot és 1903-ban víztornyot építettek. A Margitszigeti Víztorony impozáns épülete Zielinski Szilárdon kívül Ray Rezső építész terveit is dicséri. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad udvarán álló 55 magas épület vasbeton pillérei biztosítják a fő tartószerkezetet, ezekre nehezedik a 13 méter átmérőjű, 600 köbméter kapacitású víztartálya.

A Margitszigeti Víztorony 1911-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Működtetését 1950-ben átvette a Fővárosi Vízművek. A Margitszigeti Víztorony üzemelése fél évszázad után, az 1960-as években megszűnt, majd vasbeton medencéjének falait lebontották. A főváros egyik legszebb ipari műemléke ezt követően – egészen napjainkig – kilátótoronyként és kiállítóhelyként működik. Nyolcerkélyes kilátóterméből gyönyörű körpanoráma nyílik a fővárosra. A 2013-ben felújított építmény a Fővárosi Vízművek Zrt. jelképe, a vállalat logójának része.

Napjainkban is a Margit-sziget egyik éke Zielinski Szilárd és Ray Rezső alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A víztorony a Margitszigeti Szabadtéri Színpad udvarán áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zielinski Szilárd munkája az 1912-ben elkészült Svábhegyi Víztorony is (XII. kerület, Eötvös út 41). Nyolcszögű szerkezetében hasonlít margitszigeti párjára, de annál valamivel kisebb: 30 méter magas, vasbeton víztartálya pedig 30 köbméter kapacitású és 6,2 méter átmérőjű. Bár ipari műemléknek minősül, a mai napig üzemelve a budai hegyvidék lakosságának vízellátását biztosítja. A víztorony a múlt évi felújítása után visszakapta építéskori szépségét.

A felújított svábhegyi víztorony napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Eötvös úti víztorony 30 méter magas,víztartálya 6,2 méter átmérőjű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1912-ben Újpesten elkészült víztorony (IV. kerület, Árpád út 144.) ugyan napjainkban már nem üzemel, mégis meghatározó jelentőségű építménye Újpest városképének. Mihailich Győző és Dümmerling Ödön tervei alapján 1912-ben készült el historizáló-szecessziós stílusban. Az akkor még Budapest agglomerációjához tartozó Újpestnek ekkor épült ki az önálló vízvezeték-hálózata.

Az újpesti Árpád úton 1912 óta áll a víztorony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A vasbeton-tégla vegyes szerkezetű víztorony részeként hatalmas, 1500 köbméter űrtartalmú víztároló tartály épült, amely 15 méter átmérőjű, a torony csúcsa pedig 57 méter magas. A II. világháborúban a német csapatok sikertelenül próbálták felrobbantani, a háborút követően 2003-ig a környékbeli gyárak vízellátását biztosította. Azóta az építmény funkciótlanul várja a sorsát.

Az újpesti víztorony tartálya 1500 köbméter űrtartalmú és 15 méter átmérőjű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Blaha Lujza térhez közeli Csokonai utcában lévő toronyról (VIII. kerület, Csokonai utca 3.) kevesen tudják, hogy az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház víztornya, kiszolgálóépülete volt. A Szent István-bazilika megépítésében is fontos szerepet játszó Kauser József tervei alapján 1895-ben készült el a 47 méter magas torony.

A Nagykörút alatti alagútban futó csővezetéken keresztül jutott el a víz a toronyból a színházba, segítve a színpadtechnika hidraulikus berendezéseit. A Nemzeti Színház 1965-ös felrobbantását követően a víztorony is funkciótlanná vált, egykori víztartálya ma tárgyalóteremként működik.

A Nemzeti Színház egykori víztornya a Csokonai utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Népszínház (később Nemzeti Színház) víztornya egy 1896-ban készült felvételen, amelyet Kauser József tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Következő helyszínünk a Népligetben található, az 1950 óta üzemen kívül álló téglaburkolatú víztorony, a hozzá kapcsolódó gépház és aknakút műemlék épülete (IX. kerület, Hazlinszky Frigyes sétány 106). Az épületegyüttes 1892-ben Kajlinger Mihály tervei alapján épült, eredetileg a Népliget és a Tisztviselőtelep ivóvízellátása volt a feladata. A 35 méter magas torony henger alakú víztartályát hat pillér tartja, falán hat téglakeretezésű körablak látható. Kúp alakú csúcsa palafedést kapott. A torony déli oldalához kapcsolódik az egyemeletes gépház épülete.

A víztorony és gépház épülete 1950 óta funkciótlanul áll a Népligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A népligeti épületegyüttes Klösz György archív felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Víztornyok nyomában járó fővárosi körutunk utolsó állomása is a Ferencvárosban található: a Sertésközvágóhíd épületei 1902-ben készültek el (IX. kerület, Gubacsi út 6). A modern épületegyüttes része volt a Mihályik István által tervezett, az ipartelep vízellátását biztosító víztorony is. A sárga-vörös téglahomlokzat, a fiatornyok és a mészkőből faragott díszítmények, a mintás burkolatok különleges szépséget adnak a historizáló épületnek. A kétszáz köbméter kapacitású víztorony egykor az épületegyüttes gépészeti központjához kapcsolódott, de napjainkban ma már egyedül áll a romos épület közepén.

A Sertésközvágóhíd míves víztornyának részlete (Forrás: Hungaricana)

Archív fotó a Sertésközvágóhíd még teljes épületegyütteséről, a víztorony jobb oldalon látható (Forrás: viztorony.hu)

Szépség és funkcionalitás – e két szempont jól ötvöződött a felsorolt víztornyok esetében. S bár eredeti funkcióját már nem mindegyik őrzi, szépségükre még ma is rácsodálkozhatunk, ha feléjük visz az utunk.

Nyitókép: A felújított svábhegyi víztorony napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, Kauser József, Margitszigeti Víztorony, PestBuda, pestbuda.hu, Ray Rezső, svábhegyi víztorony, újpesti víztorony, víztorony, Zielinski Szilárd

⁶¹ ³ ²

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Átadták a Budapest Környéki Törvényszék új épületét

2024. november 13. 16:30

A Budapest Környéki Törvényszék az egykori M3 Bussines Center Hungária körúti épületében kapott helyet. A 9 szintes korszerű épületben 55 modern tárgyalótermet alakítottak ki, amelyek távmeghallgatásokra is alkalmasak.

A filmvászontól a Fehér Házig – Amerikai emlékművek a magyar fővárosban

2024. november 12. 13:00

Bár Amerika nagyon messze van tőlünk, a világ első számú szuperhatalmaként mégis hatással van ránk. Vezetői döntő szerepet játszottak a XX. századi történelmünk alakulásában, filmsztárjai pedig a mindennapi életünket befolyásolták divatteremtő egyéniségükkel. Az élénk kapcsolatról számos emlékmű is tanúskodik, melyeket az elnökválasztás apropóján most egy csokorba gyűjtöttünk.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁴ ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁴ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

⁴ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

³² ⁰ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁸⁷ ⁹ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹³⁹ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁴ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ⁰ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹

Egy ókori isten Pesten Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.

¹¹⁹ ⁰ ²

Akinek nincs szobra a Hősök terén – III. Béla király emlékezete a fővárosban Mintegy fél évszázaddal Buda alapítása előtt, 1189-ben kétszer is diplomáciai találkozó helyszíne volt Óbuda: III. Béla király nyáron itt látta vendégül a keresztes hadjáratra induló német-római császárt, majd fél évvel később ugyanitt fogadta a császár követét. Az utókor által Magnus Bela Rex néven emlegetett királyt Székesfehérváron temették el, de a XIX. században a budavári Mátyás-templomban helyezték el földi maradványait. Cikkünkben felidézzük, milyen lehetett Óbuda a király 835 évvel ezelőtti itt-tartózkodása idején.

¹¹⁷ ⁰ ⁰