Zielinski Szilárd száz évvel ezelőtt, 1924. április 28-án hunyt el (bár több helyen tévesen április 24. szerepel az életrajzában). Életpályája jól mutatja, mi mindennel foglalkozott az ő idejében egy építőmérnök, és hogy ő maga is mennyire szerteágazó tudással rendelkezett. Zielinski az egyetem után – ahol pár évig ott maradt és maga is tanított – foglalkozott vasút- és vízépítéssel, azaz csatornázással, épített házakat, tervezett hidakat, víztornyokat, metrót, részt vett a hazai villamoshálózat kiépítésében, tervezett alagutat, azaz mindent, amit csak el lehet képzelni. E mellett aktív tagja volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, és meghatározó alapítója a Magyar és a Budapesti Mérnöki Kamarának.

Az 1860-ban Mátészalkán született (azért ott, mert apja hivatása miatt épp ott járt a család) Zielinski nem volt jó tanuló, hiányosságait csak az egyetemen, komoly erőfeszítésekkel tudta behozni, de végül kitűnő eredménnyel diplomázott, és ott is tartották tanársegédnek.

A híd pályaterve (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Már az egyetem alatt, a szünetekben gyakorlati tapasztalatokat szerzett, majd már végzett mérnökként ösztöndíjjal kétéves külföldi tanulmányútra ment, ahol többek között az Eiffel-irodában is dolgozott.

Hatalmas életművét nem tudjuk itt ismertetni, híresebb budapesti munkáit egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, amikor arról emlékeztünk meg, hogy Zielinski Szilárdot az első magyar műszaki doktorrá avatták 1902 januárjában.

Azonban Zielinski ennél is több szállal kötődik Budapesthez. Ő is megpróbálkozott az Alagút víztelenítési munkáival, ugyanis a Vár alatti alagút folyamatosan ázott, ezt Zielinski javaslatára úgy próbálták megoldani, hogy az alagút fő vonalával párhuzamosan több kisebb vízelvezető járatot építettek az 1910-es évek elején. Ez a rendszer jelentősen csökkentette, ha meg nem is oldotta az Alagút ázását.

Az Alagút folyamatos vízproblémájára is dolgozott ki tervet (Fotó: Fortepan/Deutsche Fotothek / Brück und Sohn)

A korábban említett cikkben már foglalkoztunk azzal a tervvel, amelyet 1890-ben készített egy, a mai Erzsébet híd helyén álló hídra. Később azonban elvetette az olyan híd ötletét, amelynek csak a parton vannak pillérei, azaz a folyót egy nyílással hidalja át, azzal érvelt, hogy a budai oldalon nagyon mélyre kellene alapozni, hogy az itteni hőforrásokat ne zavarja. Ebben az az érdekes, hogy tökéletesen igaza lett, az Erzsébet lánchíd építésénél a budai lánckamrák aszfalt szigetelését a hőforrások megolvasztották, ami miatt azok csúszni kezdtek, ezt csak a hídfők áttervezésével, és az ennek részeként felépített 17 méteres tornyokkal, azok súlyával tudták megállítani.

Ahogy említettük, doktori címét egy Pest alatti gyorsvasúti hálózat tervére kapta, amelynek része lett volna az is, hogy a vonatokat a föld alá viszik. De nem csak ezt az alagutat tervezte Budapestnek, egy 1916-os elképzelése a Gellért-hegyet fúrta volna át, a Rudas fürdőt és a Gellért fürdőt kötötte volna össze.

Zielinski a napokban megnyitásának 125 éves évfordulóját ünneplő Közlekedési Múzeum életében is meghatározó volt, mivel tagja volt a felügyelőbizottságának. A múzeum  az egykori Ezredévi kiállítás Közlekedési Csarnokában nyílt meg 1899. május 1-jén, és már  az 1910-es években is kiderült, hogy az épület kicsi a múzeum számra. A fejlesztésre két elképzelés volt, az egyik a múzeum első igazgatójáé, Bánovics Kajetáné, aki a városligeti épületet kívánta volna kibővíteni. A másik Zielinskié volt, aki egy teljesen új múzeumot kívánt felépíteni, benne egy műszaki múzeummal, mégpedig a Műegyetem mellett. A terv annyira komoly volt, hogy Zielinski meg is kérte egy műegyetemi kollégáját, nem mást, mint a zseniális építészt, Pecz Samut, hogy tervezze meg a múzeum új lágymányosi épületét. A terv 1910-re el is készült, de a gyakorlati megvalósítást az I. világháború megakadályozta.

A Csepeli szabadkikötő részlete. Élete utolsó éveiben e beruházás kormánybiztosa volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 231996)

Zielinski Szilárd a háború után, 1921-ben vállalata el a Közmunkatanács elnöki tisztét, e minőségében a Margit-sziget rendezésében fejtett ki jelentős tevékenységet. Élete utolsó szakaszában a Csepeli szabadkikötő építésének miniszteri biztosa volt, azaz annak a kikötőnek, amelynek biztosítani kellett Magyarország és benne Budapest vízi úton történő kereskedelmét.

Zielinski Szilárd 1924. április 28-án hunyt el Budapesten, sírja a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben található. Emlékét ma a róla elnevezett városligeti híd őrzi.

Nyitókép: A Zielinski híd a Városligetben (Fotó: Fortepan/ETH Zürich)