2016. május 6. 10:13

A húszas évektől Európa legnagyobb strandmedencéjével büszkélkedhetett a margitszigeti Palatinus Strandfürdő. Az idei évben változatlanul várja a fürdőzőket a „Pala”, pedig már készen vannak a tervek a rekonstrukciójára, sőt már a kivitelező cég is elnyerte a pályázatot.

Írta: Balázs Attila

 

Közel 2,2 milliárd forintot fognak költeni arra, hogy a nagy múltú Palatinus Strandfürdő megújulhasson. Az elsődleges cél a főépület felújítása és funkcióbővítése, azonban nemcsak az épület, hanem a környezete is meg fog szépülni.

Fontos szempont volt a rekonstrukció tervezésekor, hogy a homlokzatot az eredeti Janáky-féle tervek szerint újítsák fel. Idősebb Janáky István 1937-ben nyerte el a főváros pályázatát a Palatinus Fürdő átépítésére.

Maga a fürdő azonban régebbi múltra tekint vissza, ugyanis 1919-ben nyitotta meg először a kapuit, majd két év múlva alakult át strandfürdővé, amihez a kor elvárásainak megfelelően három különböző medence, valamint egy a Dunán lévő kosaras uszoda tartozott. A századfordulóhoz közeli évtizedekben kimondottan népszerűek voltak a folyóvizekre épített kosaras uszodák, ezek ugyanis lehetővé tették, hogy az élővízből a fürdőzők számára elkerített részen biztonságosan lehessen fürdeni az elmerülés vagy az elsodródás veszélye nélkül. Európa-szerte ismertté tette a Palatinus nevet az a tény, hogy az 1921-ben elkészült nagymedence 5000 négyzetméteres vízfelületével a kontinens legnagyobb strandmedencéjének számított. 

A második világháború során a strandfürdő területén több műalkotás is megsemmisült.

A Fésülködő nő című szobornak talán a legérdekesebb, legkalandosabb a története. Csorba Géza szobrászművész eredeti alkotása ugyanis elpusztult a háborúban, ami kapóra jött a frissen hatalomra jutott kommunista rezsimnek, amely szeretett volna eltüntetni minden irredenta szobrot az ország főtereiről. Ugyanis a Szabadság téren állt Emile Guilleaume francia szobrászművész alkotása, a Magyar fájdalom szobra, amely Magyarország az elveszített területei miatt érzett fájdalmát jelképezte, egy fejét fogó női alak formájában. A Rákosi-érában úgy gondolták, hogy ez megteszi fésülködő nőnek, ezért átvitették a Margitszigetre, ahol a mai napig áll a főbejárat előtt. Ez a történet is jellemzi a kort: fontosabb volt a korábbi ideológia felszámolása, mint a tényleges kármentesítés.

A háborús károk helyreállítása ugyanis csak 1958-ra fejeződött be a Palatinuson, amikor egy hatalmas, 10 ezer négyzetméteres napozóterülettel is bővítették a strandot. 1975-ben további fejlesztésre volt lehetőség, akkor alakították ki a focipályát, a játszótereket. Öt évvel később igazi szenzációnak számított, amikor megnyitották az ötpályás csúszdákat. 

Napjainkban is folyamatos megújulás jellemzi a Palatinust, a mai elvárásoknak megfelelően kialakítottak élmény- és strandmedencéket, sőt már multimédiás csúszda is a fürdőzök rendelkezésére áll, ahol csúszás közben zenét hallgathatnak és fényjátékot nézhetnek a vendégek. E fejlesztéseknek, beruházásoknak köszönhetően 2013-ra a Palatinus felkerült a The Guardian brit napilap legszebb kültéri medencéit összefoglaló listájára.

A mostani tervezett felújítás tehát főként a védett főépületet érinti, melybe beletartoznak a műemlékileg védett öltöző kabinok is. Az épület egészét akadálymentesítik és a vizesblokkok is teljesen megújulnak. A látogatók számára az egyik legszembetűnőbb változás a termálmedence fölé tervezett tetőszerkezet lesz, mely rossz idő esetén is lehetővé teszi a gondtalan szórakozást. A megújult Palatinust a tervek szerint 2017. második negyedévében vehetik birtokba a fürdőzők.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó