2016. július 14. 13:24

Ferenc József jelenlétében avatták fel 1896-ban az Iparművészeti Múzeum gyönyörű, Lechner Ödön által tervezett épületét.

Írta: Bukovszki Péter

 

A mai magyar kormány a napokban döntött arról: huszonötmilliárd forintot fordít az állam az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára és az intézmény szakmai fejlesztésére, s a folyamat 2016-tól 2019-ig tart. A ma 120 éves épület avatása nagyszabású ünnepséggel történt meg.

Az Iparművészeti Múzeum avatási ünnepségére 1896. október 25-én került sor. A róla mintázott mellszobor alatt maga Ferenc József császár és király állt az ünnepségen.

A Budapesti Hírlap másnapi száma idézte a király szavait is: „Mi Első Ferenc József Isten kegyeiméből ausztriai császár, Csehország királya stb. Magyarország apostoli királya, — őszinte örömmel jelentünk meg a mai napon az Iparművészeti Múzeum és iskola fényes palotájában, zárókövének ünnepies letétele végett, hogy az épületet, mely a hazai épitőművészetnek, a magyar állam fennállásának ezredik évfordulóján befejezett egyik kiváló alkotása, áldásthozó közmívelődési rendeltetésének átadjuk. […] Adja a Mindenható, hogy az itt fölhalmozott becses mintákból s az itt kiképzett ifjak szorgalmából művészi iparunk magas fejlettségének és ezer éves szeretett Hazánk jólétének gazdag forrása fakadjon.”

A múzeum épülete 1896 után, a XIX. század végén. Az akkori utcaképből még hiányoztak a ma már mindent keresztbe-kasul behálózó légvezetékek, azaz a levegőben lógó kábelek (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.119)

 

 

A lap az avatás módjáról is beszámol: „Miután a király az okmányt aláírta, a kormány tagjai kíséretében az előcsarnokba ment, ahol az okmányt a falüregbe helyezték s betették a zárókövet. A király ezüst kőmíveskanállal vakolatot öntött a zárókőre, majd egy kalapáccsal háromszor ráütött. A jelen volt főméltóságok is sorban megtették a szokásos kalapácsütéseket. A szertartás végeztével bemutatták a királynak az új palota építőit s az épitőbizottság tagjait, Lechner Ödön és Pártos Gyula műépítészeket […]”

A rossz alaprajzú telekre az építészpárosnak sikerült úgy megterveznie a hatalmas épületet, hogy ez a hátrányos adottság azóta senkinek sem tűnik fel.  Ez manapság is valóságos építészeti-tervezési bravúrnak számítana. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó