2016. október 7. 09:25

Kétszáz év – és még egy százaléknyi csúszás: ennyi idő kellett Ybl Miklós építészeti örökségének felfedezéséhez. A 2014-es bicentáriumon mindössze a Várkert Bazár jelezte az egykori mester máig ható tiszteletét, a 2016-os év viszont valóságos „Ybl-boomot” hozott.

Írta: Viczián Zsófia

 

Az értékállóság az építészet egyik fő kihívása: az épületeknek egyszerre kell szólniuk az aktuális jelennek, és kell ugyanakkor olyannak lenniük, hogy a múló divatokon túl is legyen helyük a város szövetében. Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy ez nem mindig sikerül: például a 70-es évek néhány ikonikus modern épületét már el is bontották, másokat pedig a felismerhetetlenségig átépítettek.

Ybl Miklóst egyesek a kor ízlését jó minőségben hozó iparosnak tartják, de azt még az így gondolkodóknak is el kell ismerniük, hogy amit az építész Budapesten felépített, az ma is vállalható, funkciójának megfelel és harmonikusan illeszkedik a környezetéhez. Tehát értékálló. Épp ezért nem is csodálhatjuk, hogy az elmúlt hónapokban sorra érkeznek a hírek épületeinek felújításáról, a város különböző pontjairól. 

Az alábbiakban ezeket a várható felújításokat vesszük röviden sorra – de a pestbuda.hu olvasóinak ígéretet teszünk: ha befejeződnek a munkálatok, külön-külön is részletesen hírt adunk róluk.

1.    Károlyi-palota (Pollack Mihály tér 10.)

Már a Magyar Közlönyben is megjelent a kormányhatározat: a Nemzeti Múzeum kezelésébe kerülnek a Magyar Rádió korábbi pesti épületei, nevezetesen a Károlyi-palota, az Esterházy-palota és az úgynevezett Stúdiópalota. A „mágnáns-fertály” – ahogy a XIX. században hívták a VIII. kerületnek ezt az elit negyedét – jeles városi kastélyai voltak ezek, közülük az 1863-ban Károlyi Alajosnak épült dicséri Ybl építészi kvalitását. (Az Esterházyak saját udvari építészükkel terveztettek – így az ő palotájuk volt az egyetlen kakukktojás a Nemzeti Múzeum mögötti házsoron, hiszen a többi mind Ybl épület volt: a sarkon ma Andrássy Egyetemként működő épület, az 50-es évekre lebontott Nemzeti Lovarda, és Károlyi Alajos palotája is – és a múzeum 1 km-es körzetében még további tizenegy házat tervezett ő.)

A franciás stílusú, felejthetetlen eleganciájú épület a dualizmus korának egyik fontos társasági színtere volt, belső kétszintes fogadószobája pedig számos kastély aulájának mintául szolgált. Kívülről ma is úgy-ahogy rendben van az épület, de aki esetleg bejut, az elszörnyedve tapasztalhatja, hogy a belső udvaron még a világháborús nyomok, üszkös gerendák vannak, és az egykor szép teremsorba rendeződő szobák szűkös dobozokká átépítve zsúfolódnak a homlokzat mögött. A bombázásokban megsérült, teljesen kiégett épület, amely mögött egykor szép kis parkszerű kert is volt, sokkal jobb sorsra érdemes – hasznosítási koncepciója reménység szerint a napokban láthat napvilágot.

2.    Víz- és gépház (Várkert Kioszk) (Ybl Miklós tér 9-11.)

Ahogy arról a pestbuda.hu oldalain is beszámoltunk, a Várkert Kioszként ismert kis épület a Várkert Bazár előtt a MNBPallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány tulajdonába került idén nyáron. A tervek szerint konferenciahelyszínként, képzőművészeti kiállító- és rendezvényközpontként újul meg az egykori víz- és gépház.

3.    Unger-ház (Múzeum krt. 7.)

A legtöbb fővárosi bölcsészhallgató által ismert, kapualjában még fakockával burkolt átjáróház a Múzeum körút és a Magyar utca közt sajnos siralmas állapotban van. Ybl egyik első épülete a kor nagyvállalkozóinak beruházásaként, az Unger családnak épült (róluk kapta egyébként, némileg elferdített magyarosítással a Magyar utca is a nevét). Sajátos mór homlokzati ornamentikája, különleges, intim hangulatú belső udvara, főlépcsőháza sok helyen már foghíjas, vakolata töredezett, és a cégérek is kuszává teszik összképét.

Az épület megújulását a tetőtér beépítése hozhatja meg – ami az efféle, több, mint 160 éves épületeknél meglehetősen érzékeny feladat. Mindenesetre a tervező BORD építésziroda, amely számos kortárs épület megálmodója volt, „műemléki védelem alatt álló épülethez méltó képzőművészeti installációt” ígér.

4.    Lónyay Menyhért villája (Hunyadi János út 26.)

A nemes arányú kis villaépület eredetileg Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, majd rövid ideig miniszterelnök számára épült Ybl tervei szerint az 1870-es évek elején. A gyönyörű környezetben álló, teraszáról csodás panorámát nyújtó ház utóbb Hatvany Ferenc (Hatvany Lajos híres mecénás és műgyűjtő öccse) birtokába került, termei szolgáltak festékgyűjteményének bemutatására, tárolására. Aztán az 1944-ben az erre megforduló csapatok módszeresen kifosztották a házat, így mentve meg tulajdonképpen a műkincseket attól, hogy a 1944 decemberében bombatalálatot kapott villában porig égjenek. 

A háború után lebontott épület az ezredfordulón támadt fel hamvaiból, hogy aztán már évek óta befejezetlenül várja sorsa újabb fordulatát. Most az MNB alapítványához került, és az ígéretek szerint részben a nagyközönség számára is nyitott, kulturális funkciókat ellátó intézmény, konferenciaközpont és rendezvényterem lesz, így a közeljövőben már talán mi is élvezhetjük azt a panorámát, amelyben egykor csak az elit tagjainak volt része. 

5.    Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.)

A gazdasági ereje teljében lévő, rohamosan fejlődő XIX. század végi Budapest meg akarta mutatni a világnak, hogy itt csúcsteljesítményekre képesek: például egy hallatlanul modern és elegáns presztízsépületet tudnak felépíteni az új palotákkal szegélyezett városi sugárúton. Ybl kitett magáért, legyen szó a belső terek kialakításáról, a színpadtechnika vagy a gépészet újító megoldásairól vagy akár a tűzbiztos nézőtérről, így nem hiába járnak csodájára az Operaház épületének azóta is.

Utolsó átfogó rekonstrukciója viszont már jó 30 évvel ezelőtt volt, így megérett az idő egy újabb rendbetételre.  Idén az intézmény egy új logisztikai központ építésébe is belefogott Eiffel Műhelyháznéven a Kőbányai úton. Az Operaház korszerűsítésének része lesz az alsó és a felső színpadgépezet rekonstrukciója, a nézőtéri akusztika javítása, a zenekari árok bővítése, az épületvillamosság, az épületgépészeti rendszerek, a fűtési-hűtési rendszerek korszerűsítése, és természetesen kívülről megszépül majd a homlokzat is.

6.    Királyi Palota, Krisztinavárosi szárny

A Királyi Palota megújulásának nagyszabású tervét Hauszmann Alajosról nevezték el, joggal. De sosem szabad elfelejtenünk, hogy a Vár bővítésének koncepciója még Ybl Miklóstól származik: ő tervezte meg a hatalmas támfalon álló krisztinavárosi szárnyat, amely a meglévő palota tükrözése révén egy szép belső teret, az Oroszlános udvart is létrehozta. Az építész halála után Hauszmann kissé átalakítva valósította meg elképzeléseit, de amit ma látunk, arra már talán ő sem ismerne rá…

Végezetül még megjegyeznénk, hogy volnának javaslataink további épületekre is. A Múzeum körúton lassan évtizedek óta felállványozott Róth bérház például igazán megérdemelné a tatarozást, de a Bakáts téri templom bejárata elől is eltűnhetne a szintén emberemlékezet óta álló fatákolmány. A margitszigeti vízesés gépház épületére is ráférne egy kis munka, nem is beszélve az ugyanitt lévő, a felismerhetetlenségig elcsúfított vendéglőépületéről és a mögötte megmaradt, szintén Ybl tervezte egykori nyaralóvilláról. 

***

(Fotók: Wikipedia; Fortepan; internet)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó