2017. február 15. 13:05

Megújul Budapest egyik legszebb neoreneszánsz épülete. A VIII. kerületi Palotanegyedben az elmúlt időszakban egyre több épület születik újjá: a szebbnél szebb házak között igazi gyöngyszemek is vannak. Ilyen a Krúdy utca 11. is, amely a város egyik legszebb neoreneszánsz házaként nemsokára teljesen új arcát mutatja majd a nagyközönségnek.

Írta: Bukovszki Péter; fotók: Komporday Tamás

 

Egy darabka Firenze a Palotanegyedben

A VIII. kerület belső, Nemzeti Múzeumtól keletre eső része nem véletlenül kapta ezt a nevet: a legkülönbözőbb stílusú palotái Budapest legkülönlegesebb és legjobb hangulatú városrészévé teszik. A környéket az 1800-as évek második felében Mágnásfertálynak hívták: az ország legjelentősebb arisztokrata és gazdag polgári családjait mágnesként vonzotta a terület. Épültek is sorban a paloták, a historizmus és az eklektika legszebb példáit hagyva ránk. 

Ilyen a Lőrinc pap tér sarkán, a Krúdy utca 11-re számozott épület is, amely a hazai neoreneszánsz építészet egyik legérdekesebb példája. Az 1898-1899-ben készült ház tervezőjét sajnos nem ismerjük pontosan, építtetőjét azonban igen: ő nem más, mint Reusz (Reuss) Henrik, aki a ház átadásakor már a Ráthonyi előnevet használta. Ez nem véletlen: Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monumentális könyvsorozatának Pest megyére vonatkozó kötetéből kiderül: Reuss Henrik „tápiósápi nagybirtokos, a millenáris ünnepségek alkalmával a közgazdaság terén szerzett kiváló érdemei elismerésével a magyar nemességet és a Ráthonyi előnevet nyerte díjmentesen”. A frissen szerzett nemesi címet a tulajdonos egy szép palota építtetésével ünnepelte meg: ez lett a ma látható Krúdy utca 11., amelynek bejárata fölött ma is látható Ráthonyi-Reusz kovácsoltvas családi címer. 

Látkép a Lőrinc pap térről

 

Bérházból kollégium – majd társasház

A Krúdy utcai épületet 1916-ban veszi meg a Királyi Magyar Tudományegyetemi Alap, nemsokára már a Collegium Marianum intézet lánykollégiuma működik benne. A második világháború alatt 150 üldözöttnek menedéket adó intézet épületét 1950-ben államosították, akkor került az éppen szétbomló Pázmány Péter Tudományegyetem kezébe fiúkollégiumként (az egykori Nagyszombati Egyetemnek egyébként éppen ezért, az 1949-1951-es szakadás miatt van ma három jogutódja is: az ELTE, a PPKE és a SOTE). Az épület a rövid egyetemi kitérő után, 1956 óta újra lakóház. 

A neoreneszánsz épület szokatlanul harmonikus, méltó kistestvére lehetne a firenzei Orsanmichele-nek vagy éppen a Palazzo Strozzinak (utóbbi épület mása egyébként megtalálható a Nagykörúton, az Oktogon mellett). 

A jelenleg még zajló (várhatóan március végén befejeződő) felújítás során az épület emeletráépítést is kapott: az új, 9 lakásos szint a homlokzat vonalától 1- 1,5 méterrel beljebb épül, az eredeti párkányzat takarásában, így – mivel lentről szinte nem is látszik – az utcaképi védelem alatt álló ház megjelenése is kevésbé sérül majd. Az egyre népszerűbb Palotanegyedben az effajta emeletráépítés egyébként nem ritka, hasonló történt a Lőrinc pap tér szemközti oldalán található Hotel Palazzo Zichy épületével és a közeli Mikszáth tér 2. alatti, Messner Arnold által tervezett neogótikus házzal is. 

A Lőrinc pap téri ház homlokzata már teljesen megújult

Elrettentő példa: szépek a részletek, kivéve a konvektor-kivezetést

 

Többszöri nekifutás

A Krúdy utcai házat az elmúlt években többször is megpróbálták már felújítani, a jelenlegit megelőző, 2011-es felújítás azonban – amely tetőtérbeépítést is tartalmazott – látható eredmény nélkül félbemaradt. A mostani felújítás színválasztása nem éppen szerencsés: az új, halványlila, rózsaszínes árnyalat szebb ugyan, mint az eddigi, málló-omladozó, seszínű vakolat, ám a neoreneszánsz épületen feltűnően idegen hatást kelt, csakúgy, mint az egyik ablak alatt meghagyott, színre festett konvektor-kimenet, amely ráadásul aszimmetrikusan töri át az ablak alatti párkányzatot. 

Ettől eltekintve az épület felújítása igényes munkának tűnik, újjáépítették a korábban nagyon rossz állapotban lévő, szétmállott homlokzatdíszeket és ablakkereteket is, és régi erejét mutatja az első emeleti sarokerkély fölött lévő zászlótartó szárnyas oroszlán is. Külön kiemelendő, hogy a homlokzatdíszek sima festést kaptak, nem pedig a korábban elterjedt, koszt bevonzó, részleteket viszont elfedő kőporos vakolatot, így sokkal részletgazdagabbak és látványosabbak.

A Krúdy utca 11. felújításával a Lőrinc pap tér utolsó rossz állapotú háza is megszépült, új hangulatot hozva ezzel az egyébként is kellemes térre. Ha tehát legközelebb arra járunk, jusson eszünkbe: egy darabka itáliai reneszánsz mellett sétálunk el. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó