2017. október 16. 15:08

Az 1848-as forradalom egyik legendás alakja, a magyar képviselőház egykor volt legkiválóbb szónoka, Irányi Dániel 125 éve hunyt el.

Írta: Albert Enikő

 

Szász indíttatás, német hangzású családnév, mégis az egyik leglelkesebb márciusi ifjúként emlékezik rá az utókor. Honnan a magyar identitás? Talán a magyar nemesi anyai ágról – édesanyja nemesszéki Czapkay Zsófia Cecília. Mégis klasszikus reformkori történet Halbschuch Dánielé, elég csak az aradi tizenhármak származására gondolnunk, akik között minden nemzetiséget megtalálunk.

A felvidéki Eperjesen tanul jogot, bölcsészetet, húszéves, amikor jóváhagyják névváltoztatási kérelmét – Irányira magyarosít. Az idők szavát követve 1842-ben Pestre megy, rövid időn belül az egyik legkeresettebb ügyvéd lesz. Ám ez kevés neki. Érdekli a politika, lelkesedik Kossuth eszméiért, változást akar. Nincs ezzel egyedül a reformkorban, hamar meg is találja lelki társait: Petőfit, Vasvárit, Jókait, Irinyit. A Pilvax a törzshelye, a Pesti Kör, majd 1847-től az Ellenzéki Kör választmányi tagja, lánglelkű barátaival független Magyarországról álmodik. Részt vesz a forradalmi események szervezésében, a 12 pont megszövegezésében. Ám a márciusi ifjak közül egyedül ő és Irinyi József van ott 1848 júniusától az első népképviseleti országgyűlésben: Pest-Lipótváros képviselője és az országgyűlés jegyzője lesz. Ha a helyzet úgy kívánja, harcol, például a pákozdi csatában. A főváros felszabadítása után Pest-Óbuda- Buda teljhatalmú kormánybiztosává nevezik ki, a tisztséget 1849. június 5-ig tölti be. Ezer szállal kötődik ide, később mégis követi az országgyűlést Szegedre, Aradra. Augusztusban már Világosnál találjuk, a feljegyzések szerint a fegyverletétel előtti napon heves szóváltásba keveredett földijével, Görgei Artúrral.  

Az életrajzi adatok keveset szólnak magánéletéről, jelleméről. Ami fennmaradt, hogy a képviselőház leglelkiismeretesebb tagjaként, valamint a legjobb szónokként emlegették. A korabeli iratok szerint „szigorú morálját és tiszta jellemét” még ellenfelei is elismerték. Eötvös Károly azt írta róla: „becsületes ember volt, jó hazafi és igaz magyar. Sokat szenvedett elveiért és sohase nyert senkitől semmi jutalmat”. Mindig is különös érzékenységgel viseltetett a kisebbségek sorsa iránt, nem véletlen, hogy élete második felében a teljes vallásszabadság kinyilvánításáért, a polgári házasság elismeréséért küzdött. 

De egyelőre Világosnál vagyunk, a magyar szabadságharc elbukott. A lánglelkű Petőfi eltűnik, de mit tehet az a márciusi ifjú, akinek nem adatott hősi halál? Svájcon keresztül Párizsba menekül, távollétében halálra ítélik. Kis híján a Kőszívű ember fiait idéző tragédia következik be a családjában: bátyját, a szabadságharc alatt hadbíróként szolgált Irányi Istvánt a császáriak elfogják. Hogy öccse menekülését segítse, Dánielnek adja ki magát. Csak egy barát, gróf Szirmay István közbelépésének köszönhető, hogy az ítéletet az utolsó pillanatban megváltoztatják. 

Irányi Dániel emlékműve a Károlyi kertben

Az emigráció évei is lázas munkával telnek: miként lehetne újra felizzítani a tüzet, kivívni a szabadságot? Kossuth mellett van, amikor 1859-ben III. Napóleonnal és Cavour gróffal tárgyalnak, ami azonban sikertelennek bizonyul, a villafrancai békével pedig úgy tűnik, végképp elszáll minden remény. Párizs mellett hosszabb időt tölt Brüsszelben, Nagy-Britanniában, Svájcban, publikál, tanítóskodik. Emlékiratai alapján francia barátjával megírja a magyar szabadságharc történetét „Histoire politique de la Revolution de Hongrie 1847-1849” címmel két kötetben. 

A kiegyezés nem boldogítja, hazatérhetne, de a feltételül szabott hűségesküt nem hajlandó letenni. Kossuth ajánlására 1868-ban mégis Pécs város országgyűlési képviselőjének jelölik, amit megnyer, de az eredményt a hatóságok megsemmisítik. Miután a megismételt választáson sem talál legyőzőre, hazatér, de a Habsburgoknak ekkor sem hajlandó hűséget esküdni. Pécs, majd Békés város képviselőjeként haláláig tagja a képviselőháznak. Az egykori márciusi ifjú agg korára sem enged a ’48-ból: továbbra is a kiegyezés ellen, a teljes függetlenség mellett foglal állást, a ’48-as Függetlenségi Párt elnökeként próbálja békésen alakítani parlamenti taktikáját. 

125 évvel ezelőtt 1892. november 2-án hal meg Nyíregyházán, testi maradványait Budapestre szállítják, a Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra. A Függetlenségi és 48-as Párt kezdeményezésére 1899-ben pénzgyűjtést szerveznek, hogy méltó síremléket állíthassanak. Ebből készül 1904-re a Kerepesi temetőben ma is látható bronz szobor, Kallós Ede, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos alkotása. Ám olyan sok pénz gyűlt össze a síremlékre, hogy a fennmaradó összegből Kallós Ede elkészíti az eredeti szobor másolatát bronzból és márványból. Eredetileg a mai Liszt Ferenc téren (hajdani Gyál utca) állítják fel, azonban 1948-ban a Károlyi kertbe szállítják át, helyét pedig a ma is látható Ady szobor foglalja el. 

A hálás utókor utcát is nevez el az egykori márciusi ifjúról a Belvárosban, egykori lakása helyszínén, az Irányi utca 1. szám alatt pedig dombormű őrzi emlékét.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó