2017. október 18. 13:09

Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot!

Írta: Viczián Zsófia

 

A Kálvin téren május óta rácsodálkozhatunk újra meg újra a zseniális, járólapokba süllyesztett reformációi emlékművünkre, amely a közelmúltban Magyar Formatervezési Díjat is kapott. De vajon mióta vannak egyáltalán protestánsok ebben a városban? Milyen épületek, különös helyek őrzik az évszázadok nyomát? Utánajártunk ennek az örökségnek, jöjjön hát 10 izgalmas helyszín!

*

  1. KÉP FORRÁSA: WWW.WIKIWAND.COM

Magdolna torony: a kezdetek

A Várhegy északi végében állt az egykori Mária Magdolna templom, amelyet az 1250-es években kezdtek el építeni. Persze akkoriban még szó nem volt reformációról – összeállításunkat mégis joggal kezdjük ezzel. Ugyanis a Mohács körüli zivataros évtizedekben elérték a lutheri tanok Buda várát, sőt, magát Mária királynét is. Hamarosan kis közösség is alakult az itteni polgárokból az új eszmék jegyében. Ők a Vár 1541-es elfoglalása után bizonyos kiváltságokat is élveztek, így például a megszálló megengedte, hogy e templom továbbra is megmaradjon kereszténynek. Sőt, a legfelvilágosultabb budai pasa még papokat is kért Kassáról az új egyházak támogatására. A belső béke nem volt teljes: a lutheránusok odalent, a helvét irányzat követői (utóbb reformátusnak nevezettek) pedig a karzaton tartották alkalmaikat. Idővel aztán e kis közösségeket is elsodorta a történelem, meg a bekeményítő megszállók, akik dzsámiként akarták használni a templomot, de a végső döfést a Várat visszavívó Habsburgok adták e korai fővárosi protestáns közösségeknek. Olyannyira, hogy a XVIII. század végéig le sem telepedhettek effélék a városfalakon (Óbudán, Budán és Pesten) belül.

*

  1. KÉP FORRÁSA: Országalbum

Cinkota: Budapest legrégebbi evangélikus temploma

Ha a mai (1950 óta létező) Budapestet nézzük, a legrégebbi protestáns templomunk a cinkotai evangélikus templom. Ez a török korban elnéptelenedett község a XVIII. században népesült be újra, történetesen evangélikus vallásúakkal. Ők emelték a régi plébániatemplom helyén, annak felhasználásával 1709-ben a maguk épületét, amelyet aztán később többször bővítettek még.

*

  1. KÉP FORRÁSA: WWW.REFOBUDA.HU

Óbudai református templom: középkori alapokon

Református részről az elsőség az óbudai templomot illeti. Itt már az 1700-as évek közepén alakult közösség, sőt, egyszerű imaházuk is volt. Ma is látható templomukat 1786-ban szentelték fel, a torony két évvel később készült. Ennek építése, illetve a későbbi régészeti feltárások során derült ki, hogy az épület középkori falakon nyugszik: valamikor itt királyi (és királynéi) vár állt. A XIII. századi kőanyagot az idők során széthordták, de a parókia alatt az egyik egykori torony járószintjének részlete ma is megvan. A régiek tudták, hová építkeznek: az 1838-as nagy árvízben sok helybéli itt, a templom magaslatán talált menedéket, hisz azt nem érte el a víz. Ma az óbudai templomot a Kós Károly-féle parókiáról ismerik a legtöbben, amelynek falára nemrég érdekes falfestés is került

*

  1. KÉP FORRÁSA: FORTEPAN.HU

Deák tér: központ egykor és ma

A régi Pest első jelentős protestáns temploma a Deák téri evangélikus templom volt. Építése idején, az 1700-as évek utolsó évtizedében a városnak ezen a részén még a Gránátos kaszárnya állt, maga a telek pedig a városfalon kívülre esett. A helyszínválasztás persze nem volt véletlen: nem csak a növekvő város evangélikus lakosságának volt egyre inkább szüksége az épületre, hanem a több száz evangélikus vallású katonának is, akik addig kénytelenek voltak minden vasárnap Cinkotára kijárni. Tervezője, Krausz János az építkezés közben váratlanul meghalt, így 1798-ban az ifjú Pollack Mihály kezébe került a munka. Eredetileg volt harangtornya is, ezt azonban néhány évtized után le kellett bontani, mert statikailag veszélyessé vált. Utóbb nem csak a II. világháború, hanem a metróépítés is károsította – de a hozzá kapcsolód iskolákkal, múzeummal együtt ma is az evangélikusok egyik legfontosabb központja.

*

  1. KÉP FORRÁSA: FORTEPAN.HU

Kálvin tér: minden reformátusnak

Nem kevésbé fontos központ a reformátusok számára a Kálvin téri templom: 1796-ban határozatban mondták ki, hogy „a pesti református egyház középponti eklézsiája legyen az egész magyar reformátusságnak”. Ez is városfalon kívüli terület volt akkor, a forgalmas Széna-piac széle, egy valamikori török temető. Pest város bírája (Matits Ferenc fővárosi protestáns templomokról szóló könyve szerint) e szavakkal adta át a területet örökös használatra: „Bízom benne, hogy az egyház olyan épületet teend, mely az isteni szolgálatra alkalmas, mind a város díszére tetszető, de egyébként is a szomszédoknak kellemetes leszen.” A városvezetők nem csalódtak: az 1830-ra elkészült klasszicista épület rangjához méltó lett, és a szomszédoknak is jó szolgálatot tett, mert a nagy 1838-as árvíz idején, Óbudához és a Deák téri templomhoz hasonlóan itt is menedéket találhattak az emberek. Külsejét Hild József tette utóbb még ünnepélyesebbé, a közelmúltban pedig az egész épület kívül-belül visszanyerte eredeti fényét. Órája pedig 170 éve biztos igazodást nyújt a téren áthaladóknak.

*

  1. Forrás: Google

Szlovák templom a Rákóczi úton

Templom a Rákóczi úton? Sokan nem tudják, de van, igaz, rejtve és már használaton kívül. Budapest lakossága a XIX. század második felében rohamosan növekedett. A bevándorlók közt sok volt a szlovák származású, akik egyúttal a felvidéki területekről az evangélikus hitet is magukkal hozták. A hívek végül József főherceg közbenjárásával kaptak telket az akkori Kerepesi úton (ma a Rákóczi út 57.). A lakóépületekkel utóbb körülzárt udvarban 1867-re készült el a templom, Diescher József tervei alapján. Az I. világháború körül még tekintélyes, hatezer fős közösség volt, amely aztán a háború és az át- és visszatelepítések miatt hamarosan negyedére fogyott. Mára pedig csak egy maroknyian maradtak, egy kis imatermük van csupán az épületben. A harangszót is felvételről hallgatják – egykori harangjuk most már Szügy településen szolgál, oltárképük Dunaegyházra került. A templomot pedig változatos módon, sokszor múltjához méltatlanul használták (állítólag még harci kutya viadal is volt is), jelenleg konditeremként üzemel.

*

  1. KÉP FORRÁSA: DRGBUDAPEST.HU

Németajkú gyülekezet: ma is kétnyelvű istentisztelet

És ha már említettük a szlovák gyülekezetet, legyen szó a Németajkú Református Egyházközségről is, amely a város szívében, szintén házak közé „rejtve”, a Hold utcában működik. Története a reformkorra nyúlik vissza, amikor szerte Európából vonzotta a magyar főváros a bevándorlókat, így köztük a németül beszélő protestánsokat is. Ők alapították 1859-ben az első református gyülekezetet Pesten, majd 1878-ra megépítették a Hold utcai neogótikus templomukat. A két világháború között virágzó többnyelvű gyülekezeti élet folyt, a németajkú egyház kórházat (Bethesda) és árvaházat (Bethánia) tartott fenn. Aztán a II. világháború jóformán mindent elsodort: a templomból például a Magyar Televízió varrodája és jelmezraktára lett. Ma azonban újra (kétnyelvű német-magyar) istentiszteleteket tartanak benne, alagsorában pedig a gyülekezeti élet helyiségei vannak: a gyülekezet 2002 márciusában kapta vissza otthonát.

*

  1. KÉP FORRÁSA: GYULEKEZET.HU

Szilágyi Dezső tér: a centrális térrendezés csodája

Amennyire rejtve van a tekintet elől az előző két épület, annyira szem előtt van Szilágyi Dezső téri református templom. Budán Pesthez képest egy évszázaddal később indult meg a református egyházközség szervezése, és egy jó ideig – lám a történelem ismétli magát – a budavári evangélikus templomban működött együtt a két felekezet. A fővárostól 1889-ben kaptak aztán egy csodálatos Duna-parti telket a Batthyány tér közelében, melyre a nyilvános pályázaton nyertes Petz Samu tervei szerint épült fel a Mátyás-templomra rímelő, ma is látható, különlegesen szép neogótikus épület. Hogy miért tartjuk különlegesnek? Mert az építész itt megvalósította az alaprajzban az egyház tanítását: az épületnek valóban a középpontjába került az Ige, azaz az úrasztala, rajta a nyitott Bibliával.

*

  1. KÉP FORRÁSA: FASOR.HU

Fasori templom: minden részletében művészi

Ha építészeti csúcsokról szólunk, nem lehet kihagyni a fasori református templomot sem, amely már egy következő korszak felfogását tükrözi (holott időben nem sok választja el a két építkezést). A centrális térformálásra és a Zsolnay gyár remekeire itt is rábukkanhatunk, de a neogótika már a múlté: Árkay Aladár 1913-ban felszentelt temploma igazán eredeti, modern alkotás. Itt minden részlet rendkívüli műgonddal készült: kilincstől az ablakig, lámpától a padig minden egységes művészi koncepció alapján készült.

*

  1. KÉP FORRÁSA: FORTEPAN.HU

Pozsonyi út: nehéz alapozás

A modern építészetet képviseli a Duna-part másik református temploma is, ezúttal a pesti oldalon. A főváros az 1930-as években ajándékozta az újlipótvárosi telket az egyháznak, a mai Pozsonyi úton. Főnyereménynek tűnt – de aztán komoly gondok voltak vele: ugyanis a Duna laza hordalékára igen nehéz volt építeni. A templom alá először hat méter hosszú, vastag vascölöpöket kellett leverni, aztán a mintegy háromszáz lyukat cementtel kiönteni, amire jöhetett egy vasbeton koszorú. Ráadásul néhol a fúrások nyomán kénes víz is feltört… A torony alapját 96 oszlop tartja: de végül felépült az épület 1940-re. Sokáig azonban nem örülhetett neki a gyülekezet, mert a világháborúban szinte teljesen tönkrement, nem csak a berendezés és az oszlopsor, hanem a felállításra váró orgona is. 1950-ben tehát valóban nagy ünnep volt, amikor az újjáépítés után felcsendült itt Kodály 114. zsoltárra írt műve.

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó