Örökségünk
2018. június 13. 11:09

Tudta, hogy tíz évig tartott a Széchenyi fürdő kútjának fúrása? Így született meg a városligeti fürdőintézmény.

Írta: Domonkos Csaba

 

Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, a város egyik nevezetessége a Széchenyi fürdő, amely 1913. június 12-én, azaz 105 éve nyitotta meg kapuit. 

Nem első volt a maga nemben, hiszen a török kor óta nagyon sok fürdő működött a fővárosban, igaz, elsősorban Budán. A török kor után is sokáig megmaradt a fürdőkultúra, hiszen a Gellért-hegy lábánál elhelyezkedő természetes hőforrásokra támaszkodó fürdők megmaradtak. Azonban a XIX. század közepén egy mérnök új megoldást javasolt. 

A fürdőt tápláló víz (egy része) egy 970 méternél is mélyebb kútból érkezik, amelyet Zsigmondy Vilmos fúrt 1868 és 1878 között. Zsigmondy a Pest környéki vizek tanulmányozásából azt a következtetést vonta le, hogy a Városliget területén fúrt kútból hévizet lehet nyerni. Az ötlet megragadta a városi tanácsosok figyelmét, és bár Zsigmondynak koncessziót kút fúrására és fürdő üzemeltetésére nem adtak, de megbízták, hogy a város részére fúrjon egy artézi kutat. 

A szerződést 1868 tavaszán kötötték meg, a munkák novemberben már meg is kezdődtek, de sokkal tovább tartottak a tervezettnél, ugyanis a fúrás sok nehézségbe ütközött: fúrótörések, elégtelen erősségű csövek, sőt villámcsapás hátráltatta. Hasonlóan Trója ostromához, amelyet szintén rövidre terveztek, de elhúzódott, ez a munka is tíz évig tartott, és az 50 ezer forintos költség 200 ezer fölé kúszott. Ez akkor és még sokáig a világ legmélyebb artézi kútja volt 

Ám a siker mindenért kárpótolta a várost. Az akkor már egységes főváros vezetése annyira elégedett volt, hogy annak ellenére megszavazta a 20 ezer forintos jutalmat Zsigmondynak, hogy az csak akkor járt volna a szerződés szerint, ha a költségek a tervezett 50 ezer forintos szint alatt maradnak. 

A kút fölé épített Gloriette az elbontása előtt. (Fortepan.hu Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.07.133)

A város azonnal hasznosította a kút vizét: ideiglenes ivócsarnokot emelt és nagy terveket szőtt egy fürdő létesítésére, mivel a feltörő víz nem csak hogy meleg volt, de gyógyhatásúnak is bizonyult. A kút fölé 1884-ben egy kútház, az Ybl Miklós által tervezett Gloriette épült, amely azonban a Hősök tere építésekor útban volt, ezért új helyre került, ez ma a Széchenyi-hegyi kilátó. 

1881-re már egy fürdőház is létesült Artézi fürdő néven a Nádor-szigeten, amely forgalma egyre emelkedett, elérte az évi 80 ezer főt, sőt az 1890-es évekre már a kapacitásának végén járt. Ezért már 1884-től gondolkodtak a fürdő kibővítésén, átépítésén, amelynek tervezésével Cziegler Győző professzort bízták meg. 

A professzor eleve egy monumentális fürdőépületet tervezett, amelyet a megrendelők igényeihez mérten az idők során folyton finomított. A szinte végleges terveket a Millenniumi Országos Kiállításon mutatták be. 1903-ban, amikor már a város elkezdte volna az építkezést, felmerült az az igény, hogy a fürdő terveit nyilvános pályázat keretében pályáztassak meg. Bár a városvezetés elzárkózott a pályázattól, hiszen rendelkeztek egy olyan tervvel, amellyel elégedettek voltak, az építkezés elhúzódott. 

Azonban más területen lényeges változások történtek. 1902-ben elkészült Budapest első fürdőfejlesztési programja, és 1904-ben az Artézi fürdő hivatalosan is gyógyfürdő lett. 

A Széchenyi fürdő megnyitása évében (Fortepan.hu)


Az építés kezdetét a tervező, Cziegler Győző nem élte meg, 1905-ben elhunyt. A munkát tanítványai, Dvorzsák Ede és Gerster Kálmán folytatták, ám módosítani kellett az eredetileg tervezett helyszínt, hiszen felmerült annak az igénye, hogy az Andrássy utat a Városligeten keresztül meghosszabbítsák, így a fürdő nem lehetett ezen út tengelyében.1908-ban végre megindulhatott az építkezés, amely 1913-ban zárult le. Az eredeti tervekben még egy gyógyszálló is épült volna mellé, de ez végül nem valósult meg. 1913 júniusában a fürdő már nem Artézi fürdő néven nyílt meg, hanem mostani nevén Széchenyi fürdőként. A régi fürdőépületet csak 1936-ban bontották el. 

A megnyitóról így számolt be anno a Budapesti Hírlap június 17-i száma: 

„Kettős ünnepség játszódott le a mai napon a Városligetben. Talán kissé megfokozott önérzettel, de mindennemű túlzás nélkül állíthatjuk: a főváros, sőt a magyarság kultúrájának a kettős ünnepe. Az ünnepség egyik része — szomorú volt. Ma zárták be ugyanis örökre a kicsiny, a régi, a kedves Artézifürdőt, a mely kopott, szegényes falak között a betegek százezreinek szerzett enyhülést és gyógyulást teljes harminc esztendőn keresztül. Véletlen találkozása a dátumoknak, hogy éppen most, a mikor a nagyszerű Széchenyi-fürdőt megnyitják a közönség számára, tölti be áldott szolgálatának harmincadik esztendejét az eldugott és mégis országos hírű fürdő, a melyhez hasonló magas hőfokú gyógyitóviz — hozzáértők mondják — csak egy van még Európában, az ákheni Kaiser-Kvelle.” 

A Széchenyi fürdőt azóta többször bővítették, 1926-27 ben megépült az uszoda rész, 1936 és 1938 között pedig új kutat, a Szent István kutat is fúrtak. Ezt a munkát Zsigmondy Béla Rt végezte, és 1256 méter mélységben 77 fokos termálvizet találtak. A hidegvíz-ellátást több kisebb kút biztosítja. 1963-tól a strandfürdő rész télen is üzemel. 1982-től nappali kórház is működik az épületben. Az elmúlt évtizedekben a fürdőt folyamatosan korszerűsítették és felújították. A fürdő állandó és legnagyobb vendégei pedig nem mások, mint az állatkerti vízilovak, ugyanis a medencéjüket a Szent István kútból töltik fel, mert e kút vizének összetétele nagyon hasonlít a Nílus vizéhez. 


(A cikkhez a Széchenyi Termálfürdő 2001-es kiadványát használtuk fel.) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó