2018. augusztus 27. 10:56

Hamarosan megindulhat az agrárminisztériumnak otthont adó Kossuth téri épület felújítása, mely során helyreállítják az eredeti állapotát.

Írta: Filepkó Dominik

 

Az elmúlt napokban ismét a közbeszéd tárgyáva vált a Steindl Imre program annak apropóján, hogy a Vértanúk terének rekonstrukciója során Nagy Imre szobrát áthelyeznék a Jászai Mari térre.

Viszont igen kevés szó esik arról, hogy a Steindl Imre program (aminek csak az egyik része a Vértanúk terének felújítása) keretében fel fogják újítani a Földművelésügyi Minisztérium épületét is. Feltehetnénk a kérdést: mégis mit akarnak felújítani egy olyan épületen, ami egészen jó állapotban van? Erre a Steindl Imre program lényegével tudnék válaszolni: helyreállítani az eredeti állapotokat. Ugyanis az eredetileg is a mezőgazdaságért felelős tárcának épült palotát az idők folyamán megfosztották díszeitől és többször is átalakították. De ahhoz, hogy megismerjük, milyen okok álltak az átalakítások mögött, meg kell ismernünk az épület történetét.

1867-ben létrejött a kiegyezés a magyar országgyűlés és Ferenc József császár között. Ennek eredményeként Magyarországon ismét felállt egy felelős kormány id. gróf Andrássy Gyula vezetésével. Az 1848-as kormányzati struktúrára alapozva (de nem lemásolva) ismét létrehozták a minisztériumokat. Az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb tárca a Fölművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium volt. Viszont a fővárosban nem volt akkora épület, ami be tudta volna fogadni a tárcát, így sok házat voltak kénytelenek bérelni a főváros több pontján is.

Felelős magyar ministerium” – az Andrássy-kormány (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 

Az országgyűlésnek 1885 februárjában nyújtották be azt a törvényjavaslatot, ami egy új, minisztériumnak szánt épület megépítéséről szólt. Továbbá kijelölték a minisztérium helyét is: a már épülő Országházzal szemben, a Nádor utcában található telken. A király november elején írta alá a törvényt, így elkezdhették előkészíteni az építkezést. A telket már korábban megvásárolta az állam az addigi tulajdonosaiktól. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) pedig a következőképpen állapította meg, miképp is nézzen ki az új minisztériumi épület:

A nagyszerű épület megkívánja, hogy szabadon álljon és hogy fenségéhez illő környezetről is gondoskodás történjék. Hatalmas főhomlokzata a fejedelmi Dunára nézend, a másik három oldalról is tágas tér által lesz övezve, s azon telkek, melyek e térnek külső szegélyét képzendik, oly beosztást nyertek, miszerint díszesen, palotaszerűleg legyenek beépíthetők, azoknál főleg a középületek emelését tartván szem előtt.”

A tervek elkészítésére Ybl Miklós építészeti irodájának egykori vezetőjét, Bukovics Gyulát kérték fel. Bukovics egy impozáns, itáliai neoreneszánsz stílusú palotát tervezett. Közben a büdzsé egyre csak csökkent, ezért csak az építész harmadik, leegyszerűsített tervét fogadták el. Az építkezést felügyelő építési bizottságban olyan tekintélyek is helyt kaptak, mind Ybl Miklós vagy Steindl Imre.

A munkálatok gyorsan folytak: 1886. január 2-án rakták le az épület alapkövét, augusztus 21-én már bokrétaünnepet tartottak. Annak ellenére, hogy már a tervezéskor is egyre szűkösebb kerettel kellett dolgoznia Bukovics Gyulának, még a kivitelezés közben is sok díszítőelemet el kellett hagynia a takarékoskodás miatt. Továbbá az építkezés közben derült ki az is, hogy nem csak a földművelésügyi tárca fog beköltözni az épületbe, hanem az igazságügyi is. Bukovics művét végül 1887. július 17-én adták át teljesen. Így elkészült a Kossuth tér első középülete, ahová nem csak a két tárca (földművelésügyi és igazságügyi) költözött be, de rajtuk kívül itt kapott helyet még a Főügyészség, a Földtani Intézet, az Országos Statisztikai Hivatal, Országos Mintapince, a Borászati Kormánybiztosság, a Vasúti Központi Telekhivatal és a Bányakapitányság is. Persze a legtöbb csak ideiglenesen került ide addig, amíg nem kaptak saját épületet (pl. a Statisztikai Hivatal).

 

Az épület az 1900-as években (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 

De így is hamar kiderült az épület túlzsúfoltsága. A századforduló környékén merült fel az a gondolat, hogy az igazságügyi tárca külön épületet kapjon (ami meg is történt – napjainkban a Kúria használja). Miután felépült az Országház és az Igazságügyi Palota, a Földművelésügyi Minisztérium épületét túl szerénynek ítélték meg. 1906-ban ki is írták a pályázatot, amit Tőry Emil nyert meg. Az építész szecessziós terve végül mégsem valósult meg, de számos épületdísz és szobrászati elem eltüntetésével járó módosítások történtek. Az 1920-as évek elején a rosszul kihasználható szobák miatt az épület hátsó, Kozma Ferenc utca felőli frontján felhúztak még két emeletet a már meglévő háromra. Ezt követően a ’30-as években tovább egyszerűsítették a homlokzatot. A második világháború alatt, 1940 és 1943 között jelentős belső átalakítások folytak és beépítették a tetőtér fennmaradt részét is, de ezzel sem tudták megoldani nagy mértékben a meglévő problémákat.

Budapest ostroma alatt több bombatalálatot is kapott az épület, amit hamar kijavítottak a háborút követően. Noha műemléki védelmet kapott, északi és déli udvarát előadóteremmel és kétszintes garázzsal építették be (ami miatt el kellett bontani a déli udvar toronylépcsőjét). A központi udvarban pedig a felvonók üzemházait helyezték el, ami sokat elvett az épület szépségéből. A belső terekhez csak akkor nyúltak, ha bármiféle igény merült fel, de ilyenkor mellőztek mindenféle koncepciót. A külső homlokzatait többször is felújították, de a belsőket elhanyagolták.

Az épület ma (Fotó: Jámbor Ivett)

 

A 2011-ben indult Steindl Imre Program célja nem csak a Kossuth tér felújítása volt a világháborút megelőző állapotokat tiszteletben tartva, hanem a teret övező középületek és közterek felújítása is a célja. Ezért fogják felújítani a Földművelésügyi Minisztérium épületét is. A felújításról a következőket olvashatjuk a Steindl Imre Program honlapján: „Az előkészítés alatt álló rekonstrukció egyszerre célozza a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának helyreállítását, valamint a belső terek műemléki értékeket tiszteletben tartó modernizálását, a közel ezer dolgozó számára XXI. századi munkakörülmények megteremtését”.

 

Nyitókép: a Földművelésügyi Minisztérium épülete a századforduló előtt, Klösz György felvétele (Fortepan)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó