2018. november 16. 20:24

Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak – közismertebb nevén Sisinek – felavatták egész alakos bronzszobrát a Madách téren. R. Törley Mária szobrászművész alkotása eltér a korabeli ábrázolásoktól.

Írta: Halász Kinga

 

A VII. kerület pezsgő, élettel teli városrészében, a Madách tér körút felőli oldalán található a szobor. Erzsébet királynénak, Erzsébetváros névadójának az emlékét őrző köztéri alkotás korábban nem volt a kerületben. A műalkotást R. Törley Mária szobrászművész készítette.


A bronzszobor magassága 240 cm, 160 cm magas posztamensen áll. (A szerző felvétele)

A szobor eltér a hagyományos királyné-ábrázolástól: nem a közismert hatalmas abroncsszoknyában, hanem szinte civilben látjuk a harmincas éveiben járó Erzsébetet, aki hosszú, könnyed, harang alakú, elegáns ruhában van. Külső kellékek és díszek nélkül, királynői testtartással eleganciát és szépséget tükröz. A szobor finom alakja sétál, egyik kezében napernyőt tart, a másik kezében papírlapokat, amik verseit tartalmazzák. Fontos motívum a magyar címer a szoboralak mellközepén, ami a királyné a magyarok iránti szeretetére utal.


Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, becenevén Sisi újonnan felavatott bronzszobra Budapest belvárosában, a Madách téren az átadás napján. (Forrás: MTI)

R. Törley Mária kifejezetten köztéri szobrász. Több mint ötven műve áll köztereken, középületekben, itthon és külföldön, számos tárlaton mutatta be alkotásait. Figurális szobrász, szívesen mintáz történelmi személyiségeket.

A művésznő készítette Erzsébetváros kedvelt szobrát, a Rózsák terén található térdelő Angyal szobrot, amely az '56-os forradalom és szabadságharcnak állít emléket.


Angyal-szobor, 1956-os emlékmű, 2007 Budapest, VII., Rózsák tere, Szent Erzsébet templom kertje, R. Törley Mária alkotása (Forrás: Wikipédia)

2017-ben készítette a reformáció 500 éves évfordulóján átadott emlékművet. A reformátorokat ábrázoló szoborcsoport a XVI. kerületben, Sashalmon található.

Erzsébet királyné, a névadó

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel Terézváros túl nagyra nőtt és túlságosan népes volt, kettéválasztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre. A kerületi polgári kör 1881-ben kérvényezte, hogy a VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról nevezhessék el. 1882-ben így született meg az Erzsébetváros és az Erzsébet körút elnevezés.

Erzsébet királyné alakját legendák övezik: kultusza már a XIX. század végén elkezdődött, a magyarok szeretett királynéjának népszerűsége máig sem múlt el. Nevét viseli Budapesten az Erzsébet tér (a korábbi Vásártér), az Erzsébet híd, a nagykörút egyik szakasza, az Erzsébet-kilátó, a VII. és a XX. kerület, valamint további terek és utcák.


Erzsébet tér, 1906 (Forrás: Fortepan)

„Ha sírja Bécsben van, szobra legyen Budapesten, abban a városban, amelyet annyira szeretett” – így szólt az elhatározás, amely szerint a magyar országgyűlés 1900-ban törvénybe iktatta emlékét, és szobrának felavatásáról döntött.


Erzsébet királyné szobra a Döbrentei téren, Zala György alkotása (1932), az Erzsébet-híd budai hídfőjénél (Fotó: Kozics Júlia)

1932-ben avatták fel Erzsébet királyné emlékművét az Eskü téren (a mai Március 15-e tér). Zala György ülő nőalakot ábrázoló szobrát egy kupolacsarnokban helyezték el. 1947-től 1986-ig nem volt köztéren, 1986-ban állították fel újra a Döbrentei téren, az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a parkban.

Pesterzsébet központjában, a XX. kerületi Kossuth Lajos téren is van egy Sisi-szobor, amit 2004-ban állítottak fel. A szobrot Meszlényi Molnár János alkotta egy régi fénykép alapján, amely Sisit kedvenc farkaskutyájával ábrázolja.

Nyitókép: új Sisi-szobor a Madách téren (a szerző felvétele)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ez egy ízléstelen, giccses szar. Vigyék el mielőbb a Madách térről, egyáltalán nem való oda!


Sajnos a mai köztéri szobrászat nem mindig áll a helyzet magaslatán. A PestBuda cikkei között régebben hozzáértő írások jelentek meg Ludmann Mihály tollából. Én kíváncsi lennék az ő véleményére.


Sajnos R. Törley Máriának nem szobrot, hanem utcabútort sikerült készítenie. Valóban eltér a hagyományos királyné-ábrázolástól, de lefelé nivellálva. Mintája alighanem a Gödöllőn látható apokrif Ligeti séta Sisi-figurája, de míg az a festmény ihletett mű volt, a mozdulat bájával, ez itt csak sok-sok kiló bronzötvözet.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó