2018. december 18. 08:34

Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Vízváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egy történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!

Írta: Domonkos Csaba

 

Sok más belvárosi közterülethez hasonlóan a Batthyány tér is amiatt lett olyan, amilyen, hogy Budapestet megpróbálták alkalmassá tenni a XX. századi motorizációhoz. A II. világháború után egyre több busznak és villamosnak lett itt a végállomása – nem véletlenül, ugyanis a háború után híd állt itt, mégpedig a Kossuth híd. 

A Kossuth híd 1955--ben. (Fotó: Fortepan) 


A híd felépítése a technikai bravúr és a lehetetlen közötti szűk ösvényen egyensúlyozott. A szétbombázott, fázó, éhező városban, télen, a romok alól előhúzott vasanyagból, budai villák parkjában talált szálfákból és a dunai uszodák faanyagából 8 hónap alatt épült meg az a híd, amelyet joggal neveztek az élet hídjának, amelyet soha nem szántak szépnek vagy tartósnak, mégis tíz évig szolgálta a budapesti közlekedést.

A német csapatok által elpusztított világszép hidak pótlására, a két part összekapcsolására tervezett félállandó híd tervezője Mistéth Endre volt, aki a kommunizmus logikáját ismerve nem meglepő módon később hét évet töltött börtönben koholt vádakkal úgy, hogy a felesége csak abból tudta, hogy életben van, mert a volt kollégák felismerték Mistéth keze munkáját egy börtönben készített tervrajzon. 

A hidat 1960-ban elbontották, majd a metróépítkezés miatt vált a tér építési területté. A metrót 1972-ben adták át, a HÉV itteni végállomásával együtt. Azóta gyakorlatilag egy hatalmas átszállóhely, ahol emberek tízezrei haladnak keresztül anélkül, hogy itt körbe néznének, holott már az is impozáns, ha felsoroljuk az itteni nevezetességeket:

A legfiatalabb talán a tér névadójának Batthyány Lajosnak, az osztrák megszállók által kivégzett magyar miniszterelnöknek a 2008-ban felavatott szobra, Stremeny Géza alkotása. A tér 1905-től viseli a mártír miniszterelnök nevét. Előtte a teret 1874-től Bomba térnek hívták, azután az 1834-ban emelt katonai őrház után, amelyben ágyúgolyókat tároltak.

Itt áll Kölcsey Ferenc szobra is. Az 1939-ben elhelyezett szobor valójában másolat, az eredeti, Kallós Ede munkája, 1897 és 1919 között Nagykárolyban állt, amelyet a román csapatok pusztítottak el. A fővárosi szobor is viszontagságos történettel rendelkezik. Eredetileg közel két méter magas talapzaton állt, ám 1950-ben a metróépítkezésre hivatkozva elbontották, és csak 1974-ben került vissza a térre, de a saját talapzata nélkül – viszont hogy eltakarják a metró szellőzőjét, építettek mögé egy falat, amelyen a Huszt című vers sokat idézett zárósorai olvashatók. 

A tér az 1890-es években (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.045)


A téren a török hódoltság után vásárokat tartottak, ekkor kapta a Felsővásártér nevet. A szabályozatlan Duna-parton hajók kötöttek ki, és innen indult a gyorskocsi járat Bécsbe és Pozsonyba. A Duna szabályozása miatt 1870-es években a teret jelentősen feltöltötték, amelynek eredményeképp több régi épület bejárata a térszint alá került.

Így járt a Szent Anna templom és kolostor is a déli oldalon. A 1740-1761 között épült templom egy olyan középkori templom helyére épült, amely a török kort nem vészelte át. A templomba sajátosan nem felmegyünk a lépcsőkön, hanem le. A metróépítkezésre hivatkozva, no meg a Nagy Vezér, Sztálin generalisszimusz, azaz a kommunista vezetők hűbérurának esetleges látogatása miatt 1952-ben felvetették a háborúban súlyosan megsérült templom lebontását. Azonban szerencsére 1954-ben ettől a tervtől elálltak. A belső felújítás 1978-85, míg a külső 1992-97 között készült el. 

A téren más házaknál is látható a feltöltés nyoma. A XVIII. században felépült házsor egykori földszintje is a mostani terepszint alá került. E házak közül a 4-es számú az egykori Fehér Kereszt fogadó, amelynek a XVIII. században volt néhány nagyon különleges vendége. Itt lakott ugyanis II. József, a kalapos király, aki nem akart a királyi palotában megszállni, illetve a töbször megcáfolt legenda szerint a kor legendás kalandora, Giacomo Casanova, sőt a korabeli rossz nyelvek szerint Mária Terézia királynő is itt szervezte meg titkos találkáit. 

Az egykori Fehér Kereszt fogadó épülete1936-ban (Fotó: Fortepan) 


A tér északi területét a Szent Ferenc Sebei templom és kórház zárja le. A szintén XVIII. századi templomot sem kerülte el a XX. század: Budapest ostromakor megsérült, mind a német mind az orosz csapatok pusztították a belsejét, és ekkor tűnt el Szent Erzsébet 1267-ben faragott koldus vándorbotja, amelyet Hadik András, a legendás huszár tábornok adományozott a templomnak. 

E templomot is le akarták bontani az 1950-es években, szintén a szovjet diktátor látogatására készülve, de mivel Sztálin előbb meghalt, mint hogy bejárta volna a magyar tartományát, a templom megmenekült. 

A téren egy nagyobb épületről nem szóltunk, a néhány éve megújított Vásárcsarnokról, amely az egykori postakocsi állomás és a Barna oroszlánhoz címzett fogadó helyén épült 1900-1902 között Klunzinger Pál tervei szerint. Ez lett a főváros VI. számú vásárcsarnoka. Ezen épület története is tartalmaz némi furcsaságot: a két világháború között a csarnok forgalma annyira visszaesett, hogy 1936-ban felmerült az az ötlet, hogy teniszcsarnokká alakítsák. 

A tér ma tehát egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak – amelyben egy ilyen csomópont minden hátránya érvényesül – és Buda egy történelmi terének – amely teljesen láthatatlan a közlekedési csomóponttól. Remélhetően a felújítás után a tér olyanná válik, amelyen nemcsak átszállnak az utasok, hanem jól is érzik itt magukat, és rá tudnak csodálkozni annak érdekes és értékes történelmére. 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az Erzsébet apácák rendházáról készült kép 1896 utáni, ekkorra készült el a kolostor bővítése. A Szent Ferenc sebei templomba pedig visszakerült Szent Erzsábet botja. Két éve a kapucinus templom felszentelésének 300. évfordulóján ki is volt állítva az alsóvízivárosi templomban.


Akár tetszik, akár nem ez most forgalmi csomópont. Ott van a metró állomása és a HÉV végállomása. A buszok jórésze a metróhoz vezető lépcsőház takarásában van. Tudomásul kell venni, hogy egy város nemcsak műemlékekből áll, nem egy steril múzeum, tárlat, hanem élő, lüktető valóság. A végállomások és a buszok ott pont jó helyen vannak, nem kell változtatni!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó