Amint azt már korábban is megírtuk, tavaly ősszel ötletpályázatot hirdetett az Anna-réten megvalósítandó miséző-, emlékhely koncepciótervére a Hegyvidéki Önkormányzat és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala. A beérkezett 59 érvényes pályamunkát szakértő bizottság értékelte, ennek eredményét a Hegyvidéki Kulturális Szalonban megrendezett díjátadó ünnepségen ismertették.

A pályázati kiírás szerint a cél egy olyan építészeti, tájépítészeti, képzőművészeti jelként mutatkozó, kis szabadtéri misézőhely, szabadtéri oltár létrehozása, amely az Anna-réten átfutó nyugat-keleti (Mariazell–Csíksomlyó) és észak-déli (Częstochowa–Međugorje) Mária-zarándokútvonalak találkozásában induló-érkező pihenőhelynek is alkalmas lehet.

Salamin András helytörténész, a Budapest-Zugliget Egyesület elnökének kezdeményezésére 1992-ben a Salamin család építtette fel a kis kápolnát az Anna-réten. Korábban a Szent Anna tiszteletére a XIX. században emelt kápolna állt ott, amelyet 1952-ben leromboltak. Azóta többször is megfogalmazódott a helyreállítás igénye.

„Tudtuk, hogy fontos ügyről van szó, de hogy ennyire, arra a pályázat világított rá. Önmagáért beszél, hogy 2500-an töltötték le a dokumentumokat, ami óriási szám. Izgalmas szellemi hullámzást mutatnak a beadott munkák, nagyon más megközelítésekkel, kiváló koncepciók születtek” – foglalta össze a tapasztalatokat Pokorni Zoltán polgármester, aki azt ígérte, javasolni fogja a testületnek, hogy vizsgálja meg valamennyi elismerést kapó pályázat környezeti hatásait.

A 2. számú pályamű, melynek szerzői: Márkus Péter és Koczka Kristóf

Ezt követően indulhat a társadalmi diskurzus, ennek végén választják ki a megvalósítandó tervet. 1-2 éven belül felépül az imahely, hiszen ez nem pénzkérdés – hangsúlyozta. Arra törekednek, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen, és maradjon meg hosszú ideig.

A díjak átadásával nem ér véget az együttműködés a tervezőkkel, hiszen a következő hónapokban lehetőséget kapnak, hogy előadások, fórumok keretében részletesebben is bemutassák az elképzeléseiket. Süllei László, a bírálóbizottság elnöke arról beszélt, hogy a pályázatok segítenek megtalálni azt a funkciót, amit a „Jóisten határoz meg az emberi alkotómunka által”. Elmondta, hogy a három kategória a bírálóbizottság ötlete volt, mert nem lehetett egyetlen győztest hirdetni. Ennek megfelelően a hagyományos forma, a Szent Ferenc lelkiségét megidéző kialakítás, és a kettőt ötvöző megoldások alapján csoportosították a pályamunkákat.

A 3. számú pályamű, amelynek szerzője: Wéber Építésziroda Kft.

A statikus formában mindannyian otthon érezhetjük magunkat, belépve az épületbe kizárhatjuk a mindennapokat, a gondokat. Mások a természetben szeretnék megtalálni Szent Ferenc lelkiségét, ami egy, az előzőtől eltérő kialakítást kíván. A köztes forma zárt és nyitott egyszerre, láthatóvá teszi a bejárat és az oltár mögötti tájat – sorolta a koncepciókat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános érseki helynöke hozzáfűzve, hogy a tájba illésre, a környezetvédelemre, a tradícióra ugyanígy tekintettel kellett lenniük a döntéskor.

A 41. számú pályamű, amelynek szerzői: Kruppa Gábor és Furmann-né Horváth Júlia

Eltér István kimagaslónak nevezte a pályázat iránti érdeklődést. Több ezren olvasták a tájékoztató anyagot, mintegy kétszázan regisztráltak, a tervezők végül 61 pályaművet adtak be. Ezek közül formai hibák miatt mindössze kettőt kellett kizárni. „Mindhárom kategóriában, összesen öt pályázatot javasolt megvásárlásra a bírálóbizottság, amely további díjakat is kiadott” – emlékeztetett a Magyar építész Kamara elnökségi tagja, aki külön is kiemelte, hogy rendkívül sokszínű, változatos és értékes megoldások születtek.

A kiválasztott, három legjobbnak ítélt pályamű tervezői egyenként egymillió forintos díjat kaptak. A megvalósításról még nem döntöttek, ehhez még környezetvédelmi szempontból is megvizsgálják  a terveket.

Díjazásban részesült a Wéber Építésziroda Kft., Pongor Soma László és Pásztor Bence, Szilágyi Norbert és Nagy Mercédesz Erika munkája, míg Márkus Péter és Koczka Kristóf, Beke-Tóth Szilvia, Hayde Réka Zsuzsanna, a Perényi Stúdió Kft., valamint Kruppa Gábor és Furmann-né Horváth Júlia tervét megvásárolta az önkormányzat.

(Forrás: hegyvidek.hu)