2019. március 10. 08:01

Az egykori kolostor később laktanya lett, majd barokk kastély, ma múzeum működik a falai között, amely a főváros újkori tárgyi emlékeit őrzi. A sokarcú épületet nemrég átalakították, a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek.

Írta: Dabasi H. Kinga

A Kiscelli Kastély és a hozzá tartozó parkerdő Budapest III. kerületében, Óbudán található. A Kiscelli Múzeum jelenleg a Budapesti Történeti Múzeumnak ad ottont, melynek két kiállító tagintézménye működik egymás mellett. Az egyik a Fővárosi Képtár Budapest képzőművészeti gyűjteménye, a másik az Újkori Várostörténeti Osztály, amely a főváros újkori tárgyi emlékeinek leggazdagabb tárgyi gyűjteménye.

A Kiscelli Múzeum bejárata (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az épület kalandos története

Dr. Rostás Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója a pestbuda.hu-nak bemutatta a múzeum történetét, kiállításait és a legújabb fejlesztéseket.

A múzeum épülete egy barokk kolostorépület, amely a hozzá tartozó templommal együtt a XVIII. század közepén épült a trinitárius szerzetesek számára. A trinitárius szerzetesek olyan rabkiváltó szerzetesek voltak, akik a török fogságába esett keresztény hadifoglyokat vásárolták vissza a portától.

Ezt a rendet II. József 1784-ben feloszlatta, ekkor a katonaság költözött az épületbe. Az épület a kincstár tulajdonába került. Némileg átalakították a teret, ez elsősorban a templomtérre vonatkozik, amit födémekkel négy szintre osztottak. Kezdetben laktanyaként, majd katonai ruharaktárként működött egy bő évszázadon keresztül.

Az 1900-as évek elején elhagyatottan álló épületet Schmidt Miksa bécsi lakberendező-bútorgyáros vásárolta meg és kastéllyá alakította. Itt helyezte el saját gyűjteményeit, illetve az általa gyártott bútoroknak árumintaraktárat rendezett be. 1935-ben, végrendeletében az épületet berendezésével és a hozzá tartozó parkkal együtt a fővárosra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a továbbiakban múzeum működjön a kastélyban. A műtárgyak nagy részét a főváros elárverezte, viszont azt a részét teljesítette a végrendeletnek, hogy egy múzeum legyen ebből az épületből. 1941-ben a Székesfővárosi Múzeum várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményeit költöztették ide a Városligetből.

A Schmidt kastély a Kolostor út felől 1935-ben (Forrás: Fortepan)

A múzeum Budapest ostroma alatt, 1944-1945-ben súlyosan megsérült, a templom romba dőlt és sok értékes műtárgy elpusztult. A múzeum 1949-től kezdett újra működni részleges műemléki helyreállítás után. 1976-ban átfogóan felújították, de a templomtér továbbra is romos állapotban maradt. A romtemplomban kiállításokat, koncerteket, egyéb rendezvényeket szerveztek. Azóta itt áll a Kiscelli Múzeum, ami a várostörténeti múzeumnak az újkori anyagát jelenti, a képzőművészetet és várostörténetet.

A Kiscelli Kastély kertkapuja 1941-ben (Forrás: Fortepan)

Ez a történet abból a szempontból is érdekes, hogy ez egy sokarcú épület. Egyrészt van egy barokk kolostor alapépület, amelyet „kastélyosítottak” – az óbudaiak a mai napig is Schmidt-kastély néven emlegetik –, másrészt ez egy katonai objektum volt sokáig a mellette fekvő dombbal együtt. Itt lőporbarakkok, őrségépületek voltak, valamint maga az épület is laktanya volt. Kiszolgált katonák laktak itt, illetve ruharaktárnak használták. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett az épület, beomlott a templom boltozata, eltűntek a stukkódíszek, a mennyezetfreskók, keletkezett egy nyers tégla és kő architektúra a templomtérben, valamint az alatta lévő altemplomban.

Legújabb fejlesztések a sziklapincétől a barokk portálokig

A mostani fejlesztés az elmúlt néhány évben a legjelentősebb budapesti kulturális beruházás volt. Helyreállították és használatba vették a sziklapincét, a keresztszárny földszintjén a látogatókat fogadó előcsarnokot korszerűsítették, bővítették a kiállítótereket és rekonstruálták a bécsi barokk portálokat.

A 400 négyzetméteres sziklapincének a kitisztítása és kiállítótérré alakítása során létrejött egy rusztikus, rakott kőfalakkal, téglahevederekkel megerősített tér, amelyet kezelt levegővel fűtenek és így alkalmassá tettek arra, hogy kiállításokat lehessen itt rendezni. Ebben a térben van most a Fekete lyuk kiállítás. A sziklapincét 2018 decemberében adták át.

Az új kiállítótér a sziklapincében, most a Fekete lyuk kiállítás látható itt (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ezt a földalatti teret 1945 óta polgári védelmi helyként, bunkerként használták, de valójában hosszú ideje használaton kívül volt. Ebből a térből kibontották a XX. század második felében beépült téglafalakat, amiket azért építettek be, hogy a tűz és robbanás terjedését megakadályozzák. Ezeknek a falaknak nem volt tartószerkezete, rossz minőségű téglából készültek és balesetveszélyesek voltak. A kibontás után visszaállították lényegében azokat az egységes tereket, amelyek a XVIII. század közepén alakultak ki.

Ez alapvetően egy borospince volt, majd a XIX. század 60-as éveiben a katonaság is elkezdte használni élelmiszer raktárként, jégvermet is kialakítottak, amelyet most sikerült föltárni és bemutatni. Föltárták a hordógurító-leadó aknát is, amelynek a helyén ma műtárgyleadó akna van. Ennek a sziklapincének a történetét is megkutatták az átépítés alatt. Most azt látja a látogató, amit a XVIII. századtól a XIX. századig beépítettek, de bennhagytak bizonyos bunker-elemeket, biztosítékokat, amelyek a bunkerre emlékeztetnek.

A Fekete lyuk kiállítás, ami most itt látható, kifejezetten illik ehhez a térhez, hangulatában és elrendezésében is. Később is olyan kiállításokat szeretnének itt bemutatni, amelyek jellegükben igazodnak a tér hangulatához. Terveznek a budapesti csatornarendszerről vagy a budapesti bunker-építészetről kiállítást, de alkalmas kortárs képzőművészeti kiállítások megrendezésére is.

Közterek és magánterek (1873-1940) című állandó kiállítás (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ami a látogatót először megérintheti, az az előcsarnok teljes megújítása. Egybenyitották a tereket és lefektettek márványlapokat a padlóra, amely márványlapok a Bókay János utcából származnak. A Corvin-negyed építése során lebontottak házakat, ezekből a XIX. századi házak körfolyosóiból kerültek ki ezek a gyönyörű vastag márványlapok. Azért is érdekesek, mert hozzátartoznak Budapest történelméhez. A vörösmárvány Magyarország kultúrtörténetében kiemelt szerepet játszik, geológiai meghatározása szerint ez a tardosi tömött mészkő. Ebből épült az Esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnája, de a budapesti bérházak körfolyosói is ebből készültek.

Schmidt Miksa korábban hasonló módon járt el, de ő a Széchényi István térről, a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Koháry-Coburg klasszicista palota bontása során vásárolt ugyanilyen vörösmárvány lapokat 1911-ben, azzal burkolta végig a földszintet. Az átjárót kihagyta, azt most sikerült megcsinálni. Ennek patinája van, 100 év használata van benne.

Rekonstruálták és újraalkották a déli melléképület szárnyában befalazott bécsi barokk portálokat. Ezeket egy bécsi kaszárnyából bontották ki, a XX. század elején Schmidt Miksa idehozta őket és befalazta. Az idő gyakorlatilag megette ezeket a köveket, elmállottak. Most újrafaragták, újramintázták ezeket a fénykép alapján, most eredeti pompájában ragyognak ezek a portálok.

A rekonstruált egyik barokk portál a déli melléképület szárnyában (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A templomtér a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, a stukkódíszek és a mennyezetfreskó elpusztult. Az 1970-es évek elején állították helyre a mai állapotában, az 1980-as évek végétől vannak itt képzőművészeti és várostörténeti kiállítások. Most egy nagyszabású kiállítás látható a templomtérben, amely az 1971 körüli képzőművészeti életről szól.

Időszaki kiállítás a templomtérben (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Újdonság, hogy találtak egy toronyszobát, ami egy fantomszoba volt, mert csak kívülről lehetett látni, korábban nem lehetett megközelíteni, mert el volt falazva a kolostor felől. Ezt nemrég kibontották és az átjáróban megtalálták a szobát abban az állapotban, ahogy 1945-ben elfalazták. Most a kolostorból be lehet menni a toronyba, az előcsarnok fölötti egykori karzat helyén egy hidat vezettek át a másik toronyszobába, ami szintén nem volt látogatható. Így sikerült bezárni a kört, végig lehet menni ezen az úton. Hihetetlen impozáns látvány nyílik onnan a templomtérbe.

A templomtérben az egykori karzat helyén, az előcsarnok felett egy híd köti össze a két toronyszobát (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az új hídról kilátás nyílik a templomtérbe (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Gyűjtemények és kiállítások

A múzeumban látható állandó kiállítás egy várostörténeti és egy képzőművészeti bemutatóból áll, melyek szintén több részre tagolódnak.

A történeti rész bevezetéseként pest-budai boltok, vendégfogadók világából kapunk ízelítőt. Itt van a budapesti cégérek gyűjteménye, amelyek elsősorban a XVIII. század végi-XIX. század eleji budai és pesti boltoknak a cégérei. Ezek nagyon bájos kis alkotások, amelyeket belógattak a porták elé. Ezekből egy egész folyosó van berendezve, ami visszaadja a pesti és budai utcácskák hangulatát. Ezt a kiállítást mostanában újították fel.

Cégérgyűjtemény a földszinten (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az épületben van egy állandó várostörténeti kiállítás, amely az 1780-as évektől az 1940-es évekig követi a város történetét, elsősorban műtárgyakon keresztül. A főváros történetének főbb korszakait átfogó kiállítás az emeleten kapott helyet. Első része (A főváros régisége) 1780-tól 1873-ig, tehát Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évéig, második része a városegyesítéstől 1940-ig tartó időszakról ad áttekintést.

A Pesti régi városháza makettja (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Biedermeier portrék és az Apponyi család szalongarnitúrája (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Díszoklevéltartó tok, melyet Bachruch Károly ékszerész és ezüstműves műhelyében készíttetett a főváros I. Ferenc József uralkodásának 50. évfordulójára (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Kevésbé köztörténetről szól – az inkább a Budai Várban lévő állandó kiállításra jellemző –, hanem a mindennapok tárgyait mutatja be, és a műtárgyakat, amelyeket a város legfelsőbb rétege alkotott illetve csináltatott magának. Festmények, céhládák, szobrok, pest-budai biedermeier festészet, ötvösművészet, bútorművészet, fajansz gyár termékei, a legszebb cserépkályhák találhatók itt a XIX. század-XX. század elejéről. A reformkori Pest emlékeit ismerteti, amikor a város fejlődése is felgyorsult. Korabeli városképek, templomok, klasszicista paloták tervei, a városi polgári élet színterei: a parkok, a fürdők és színházak.

Az XIX. századi ötvösművészet remekei (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Közterek és magánterek, 1873-1940 című tárlat a városegyesítés utáni időszakról szól, az előző folytatásaként megjeleníti a város arculatát, lakóit, szellemi közegét és kultúráját.

Az emeleten látható „Válogatás a Fővárosi Képtár 19-20. századi gyűjteményéből” című kiállítás az egyik legtanulságosabb és legérdekesebb XX. századi festészettörténeti kiállítás. Itt minden fontos mestertől vannak kiváló alkotások. A kiállítás a XIX. század végének remekműveit, valamint a XX. század első felének modern művészeti alkotásait, stílusáramlatait mutatja be.

Festészettörténeti kiállítás az emeleten (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A földszinten található még egy teljesen egyedi kiállítás a nyomdászat történetéről. Ez az országban a legteljesebb és legjelentősebb nyomdászattörténeti kiállítás. A különböző sokszorosító technikákat szemlélteti. A XVIII-XIX. századi eredeti nyomdagépek, könyvkötészeti prések mellett nyomtatványok, hírlapok másolatai, litográfiák, fametszetek, rézmetszetek és fényképezési technikák láthatók.

Nyomdászattörténeti kiállítás (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ezen kívül a múzeum a következő gyűjteményekkel rendelkezik: bútorgyűjtemény, Építészeti Tervgyűjtemény, Fényképtár, Játékgyűjtemény, Néprajzi Gyűjtemény, Óra- és Műszaki gyűjtemény, Pecsétnyomó-gyűjtemény, Plakátgyűjtemény, Schmidt-hagyaték, Táncrendgyűjtemény, Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtár, Történeti Adattár, Üveg-, Kerámia- és Porcelángyűjtemény, Vegyes Életmód Gyűjtemény és Zászlógyűjtemény.

A barokk szoborcsarnokban a budavári Szentháromság téri Szentháromság emlékmű 1712-ben készült eredeti szoboralakjai láthatóak. A csarnok előtti folyosón a főváros klasszicista épületeiről származó eredeti szobordíszek és domborművek sorakoznak.

A Hentzi-emlékmű erényt szimbolizáló alakja, bronz szobor (1851) (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az épületet hatalmas park veszi körül, amit annak idején Schmidt Miksa végrendeletében a budai gyerekekre hagyományozott. A historizmus kori angolpark volt, park műemlék, építészetileg van levédve. Ennek a revitalizálásán dolgozik a múzeum, hiszen szeretnék, hogy a felújított kultúrpark szimbiózisban működne a múzeummal. A Kiscelli park átfogó felújítását a Főváros és a III. kerületi önkormányzat elkezdte, a 2013-ban elkészült koncepcióterv megvalósítása lépésenként halad.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó