2019. április 9. 21:11

Pesterzsébeten a Klapka téri Református Egyházközség magas művészi igényű templomának az építése a második világháború vérzivataros évei alatt félbeszakadt. A főváros XX. kerületének református gyülekezete fél évszázadon át használta az eredetileg az impozáns templom altemplomának szánt épületrészt. 2017-ben érkezett el az alkalmas idő, a „töredékesen” maradt szakrális épületnek az eredeti tervek szerinti megépítésére.

Írta: Millisits Máté

Pesterzsébet lakossága a két világháború között jelentősen megnőtt. A város déli, Soroksár felé eső részén élő reformátusokban a 1930-as években merült fel az igény, hogy lakóhelyük közelében templomot építsenek, és önálló gyülekezetté szerveződjenek. 1936-ban a Pestszenterzsébet-Központi Református Egyházközségből kiválva Pestszenterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség néven lett anyaegyházközséggé. A templom építése előtt az istentiszteleteket magánházaknál, illetve a Vörösmarty Mihály Általános Iskola tornatermében tartották.

A Budapest-Klapka téri Református Egyházközség 2019-ben elkészült temploma (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A Budapest-Klapka téri Református Egyházközség 2019-ben elkészült temploma (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

1939. július 2-án történt meg az ünnepélyes kapavágás, amellyel kezdetét vette a templomépítés a Klapka téren, Szeghalmy Bálint (Nagyvárad, 1889. április. 21. - Deggendorf, 1963. június 16.) tervei alapján. Az építész az egyházközség döntéshozó szervezetétől, a presbitériumtól a terv elkészítésére a megbízást 1937. augusztus 27-én kapta meg. A tervrajzot a presbiterek 1938. február 13-án fogadták el.  

 Budapest-Pesterzsébet Klapka téri Református Egyházközség, Szeghalmy Bálint terve, papír, akvarell, Méret: 41,5 x 53 cm

A terv az erdélyi erődtemplomok igen erőteljes hatását mutatja, meghatározó eleme a homlokzat középtengelyében emelkedő faburkolat-koszorús torony, melyhez hasonló ugyancsak Szeghalmy Bálint elképzelései alapján a mosonmagyaróvári református templom felépítése során kivitelezésre is került 1940-ben. A pesterzsébeti terv szerint az épület templomtere  374 hívő számára biztosít ülőhelyet.

Szeghalmy Bálint 1929-től 1945-ig Miskolc főmérnöki tisztét töltötte be. Ebben az időszakban épült Miskolcon két református szakrális épület, a Martin-kertvárosi és a Deszka-templom. A Dunántúli Református Egyházkerületben az ő tervei szerint épült többek között a keszthelyi, a kisbéri, a mosonmagyaróvári, a zalaegerszegi templom.

Az összes megvalósult vagy csak tervezett épületére a református építészeti tradíciók tudatos egyéni értelmezése a jellemző, amelyet ő így foglalt össze: „ A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme."   Munkásságán bár erőteljesen érződik Kós Károly (1883-1977) hatása, de Szeghalmy mégsem volt másolója egyetlen építésznek sem. Több tervének megvalósulását a II. világháború kitörését követő pénz- és építőanyag-hiány akadályozta meg teljesen vagy részlegesen.

A mosonmagyaróvári református templom, 1940-ben épült (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A mosonmagyaróvári református templom korabeli képeslapon

A Martin-kertvárosi​ református templom korabeli képeslapon

A miskolci Deszka-templom 1938-ban, képeslap

 

A miskolci Deszka-templom 1940-ben

A miskolci Deszka-templom belső része

A keszthelyi református templom

A keszthelyi református templom belső része

Az alagsori, 150 fős gyülekezeti nagyterem 1940-re készült el. A templom eredeti tervek szerinti továbbépítését a II. világháború, majd az azt követő évek nehézségei lehetetlenné tették.  A templom mai formáját adva az építkezés 1966-ban fejeződött be az alagsor befedésével. A templom felszentelésére 1967-ben történt.

A Klapka-téri református templom gyülekezeti terme az alagsorban

Az egyházközség 1994-ben hozta létre a Klapka téri Református Egyházért Alapítványt, amelynek elsődleges céljaként a templom eredeti, Szeghalmy Bálint tervei szerinti felépítése vállalta megára. A 2017. őszén érkezett el, az előre elrendelt idő, a „töredékesen” maradt  templomnak az eredeti tervek szerinti megépítésére. A szakrális épületet 2019. április 7-én Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének szolgálatával szentelték fel. A hálaadó ünnepi istentisztelet keretében beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

A 2019 tavaszán elkészült templom Szeghalmy Bálint fontos, értékes munkája, amely Budapest építészetének is fontos ékköve lett. Felszentelésével Budapest szakrális művészeti kincsestára egy színvonalas, egyedi alkotással bővült.

Nyitókép: A Budapest-Klapka téri Református Egyházközség 2019-ben elkészült temploma (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó