Annak ellenére, hogy Újpesten, illetve a Váci út mellett nagyon sok nagyipari üzem működött, Újpest „fejlesztése” aránylag későn, csak az 1960-as évek végén merült fel. Ennek az volt az oka, hogy a városrendezést a metróhoz szerették volna kapcsolni. 

A városrész átalakítására vonatkozó pályázatot 1969. április 10-én írták ki. A Hétfői Hírek című hetilap már 1968. április 28-i számában így fogalmazott: „Újpest újjáépítésére még az idén megteszik az előkészületeket. Az újpesti „belvárosban” 20-22 ezer lakást létesítenek, s az újvárosnegyed tervezésére hamarosan pályázatot ír ki  az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal együtt  a Fővárosi Tanács. […] Újpest belső részén mintegy 8-9 ezer teljesen elavult lakást kell lebontani, hogy helyükön a harmadik házgyár termékeiből két és félszer annyi épülhessen. Már a IV. ötéves tervidőszakban 4 ezer lakás épül, s ezek helyét kell a pályázat alapján megállapítani, mégpedig úgy, hogy az a meglevő új lakóterületekhez szervesen kapcsolódjék.” 

Újpest, Árpád út a századfordulón (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Újpest, István utca az 1900-as években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Újpest, Árpád út az 1910-es években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Újpest az 1900-es években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Újpest, piactér a katolikus templommal 1900-as években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Fővárosi szinten fogalmazták meg Budapest decentralizációját, ennek részeként a cél az volt, hogy egész Észak-Pest, azaz Rákospalota és az ekkor még csak papíron létező Káposztásmegyer új városközpontja legyen, nemcsak lakóházakkal, hanem szolgáltatóüzletekkel, oktatási és kulturális intézményekkel, ahonnan gyorsan, metróval lehet elérni a városközpontot. Úgy számoltak, hogy a fenti térségben az akkori 144 ezres lakosságszám az új lakótelepek felépítésével 280 ezerre fog növekedni.  

Budapest IV. kerület, Rákospalota-Újpest vasútállomás 1966-ban (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Az alvárosközpontok kialakításának igényét nemcsak városrendezési, lakáskorszerűsítési indokokkal támasztották alá, hanem közlekedési – a dugók csökkentése – és a sajátos szocialista gazdasági tényezőkkel is. A Magyar Nemzet 1969. november 7-i számában a városi decentralizációról szóló cikkben olvashatjuk: „De nem csak az utak zsúfoltsága okoz problémát, rengeteg a belvárosi üzletekben a vásárló is. Budapestre naponta több mint 200 ezer ember érkezik vidékről, s ezek nagyrésze felkeresi a belvárosi üzleteket. Még több azoknak a száma, akik a külső városkerületekből villamosoznak be csak azért, mert a város központjában valamilyen árucikkből nagyobb a választék.” Ugyanebben a cikkben említik meg, hogy Újpest rekonstrukciós tervének megvalósítása a negyedik ötéves tervben várható. Lefordítva magyarra ez a szocializmusban bevett terminus az 1971–1975 közötti időszakot jelöli. Az első körben 4000 új lakás építésével számoltak, amelyet később újabb 16 ezer követ, így összesen 20 ezer lakás fog épülni a térségben. 

Újpest 1987-ben (Forrás: Fortepan)

A pályázat kiírásakor a központ felépítését házgyári épületekkel tervezték, azaz lakótelepi lakásokkal. A „városközponti” funkcióra tekintettel lehetővé tették a tervezőknek, hogy a hagyományostól eltérő további variációkat is kialakítsanak. A felépülő 20 000 új lakás 3-5%-ának a tervezéskor különleges szerepet szántak, például nyugdíjasházként akarták hasznosítani őket. Az illetékesek számoltak a gépjárműállomány növekedésével is, ennek keretében előirányozták, hogy minden harmadik lakáshoz tervezzenek gépkocsitárolót is.

E feltételek mellett a központ kialakításakor az új úthálózatot is meg kellett tervezni, de a főútvonal nyomvonalát csak nagyon indokolt esetben változtathatták meg a tervpályázat benyújtói. „A pályázónak javaslatot kell tennie vagy egy új tanácsház építésére, vagy a meglevő épület átalakítására, esetleg a régi tanácsház más célra történő felhasználására. Párt- és tömegszervezeti székház, kultúrház, Ifjúság Háza, képzőművészeti kiállítási terem, posta, OTP, IBUSZ, MALÉV irodaház, telefonközpont, több egyéb irodaház, szálloda, étterem, több kisáruház, szaküzlet és egy nagyáruház is létesül majd az új városközpontban” – írta a pályázatról a Magyar Nemzet 1969. április 18-án. A tervpályázat díjazására 260 000 forintot szántak, és a terveket július 11-ig kellett beadni. 

A pályázat eredményét augusztus 1-jén hirdették ki. Összesen 29 pályamű érkezett. Első díjat nem osztottak ki, hanem megosztott 50-50 ezer forintos díjjal jutalmazták a BME Városépítészeti Tanszékének, valamint a Városépítési Tervező Vállalatnak a munkatársait. 
Az újpesti városközpont munkálatai az 1970-es években meg is kezdődtek. Két ütemben 5 000 lakást bontottak le. A helyükre új, 5-11 emeletes épületeket emeltek. Összesen 15 000 lakást építettek, valamint iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, üzleteket és szolgáltatólétesítményeket is. Ahogy a kerületi önkormányzat honlapja, az ujpest.hu fogalmaz: „Fejlesztették iparát, de átalakították a városkép arculatát is. Lakótelepek jöttek létre a régi temetők, szűk utcák és a földszintes házak helyén. Ezzel ugyan egységesebb körülményeket biztosítottak az élethez, de uniformizálták a városrészt, nagy részben kicserélődött a lakosság.”

Nyitókép: Az újpesti városháza szecessziós épülete a Szent István téren, az épület Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint épült 1900-ban (Forrás: Wikipédia)