2019. május 2. 09:30

A Városligetben 1899. május 1-jén egy új intézmény nyitotta meg kapuit, a Közlekedési Múzeum. Nem minden előzmény nélkül: az épület a millenniumi kiállítás Közlekedésügyi Csarnokának készült, és a bemutatott anyag rendkívül népszerű volt a látogatók körében.

Írta: Domonkos Csaba

A Magyarország ezeréves fennállását ünneplő 1896-os kiállítás egyik legsikeresebb részlege a Közlekedésügyi Csarnok volt. Az épületet Pfaff Ferenc tervezte, és a csarnokban a közlekedés és távközlés legmodernebb berendezései kaptak helyet, köztük a MÁV legkorszerűbb gőzmozdonyai. A kiállítás zárásával azonban a magyar közlekedésügy iránt elkötelezett emberek nem szerették volna, hogy  az összegyűjtött anyag elkallódjon. Az 1896-ban kiállított mozdonyok ugyan visszatértek a napi szolgálatba, de a kiállításhoz nagyon sok művészi kivitelű modellt, dokumentumot és egyéb tárgyat gyűjtöttek egybe. 

Millenniumi kiállítás: Magyar Állam Vasúti és Közlekedésügyi Csarnok épülete 1896-ban (Forrás: Fortepan)

 

A Közlekedési Múzeum eredeti épülete 1900-ban (Forrás: Fortepan) 


A múzeum alalapításáért ezért egyfajta mozgalom indult, amelynek legfőbb támogatója Banovics Kajetán államvasúti igazgató volt. A kitartó munka eredményeként az egykori kiállítási pavilonban 1899. május elsején megnyílt a Közlekedési Múzeum. 

A Vasúti Közlöny 1899. május 7-i száma így számolt be az új kiállításról: „A muzeumot Bánovics igazgató létesítette s ő gyűjtötte össze a muzeum anyagát. A közlekedési muzeum  több csoportra oszlik. Ott van a vasut, a legkezdetlegesebb formájától egészen a legutolsó mozdonyig, miniatűr alakban. Be vannak mutatva az összes mozdonyok, kocsik, a vasútnál használt jelzőkészülékek, villamvilágitási eszközök, műhelyi berendezések, hídépítési rendszerek, kész hidak. A posta külön osztályt képvisel s annak fokozatos fejlődése a szemlélő előtt fekszik, úgyszintén a távirda, a telefon, a gőzhajózáshoz szükséges felszerelések, a Vaskapu-szabályozás szédszedhető relief térképekben, a tengerészet néhány tengeri hajóval van képvisélve. Érdekes látványt nyújt Kolumbus Kristóf hajójának miniatűr utánzása, melylyel Amerikát felfedezte.” 

A múzeum első igazgatója Banovics Kajetán lett, aki haláláig, 1915-ig látta el a teendőket. A Gazdasági Mérnök 1899. július 23-i számában így írt: „alkalmas közismeretek előmozdítására, mert szemléleti uton lehetővé teszi mindenkinek oly ismeretek megszerzését, a milyenek  egyébként csak szakembereknek lehetnek ; továbbá  elősegíti és megkönnyíti az alsó és felsőbb tanintézetek tanulóinak szakképzését, sőt még a szak- emberekre nézve is tanulságos, mert ismereteiket  bővíti, a fokozatos haladásnak szemlélete pedig uj eszmék keletkezését idézheti elő.

Ez a maga nemében alighanem páratlan muzeum május 1-től október hó végéig hetenként háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) reggeli 9 órától 12-ig és délutáni 2 órától 6 ig tekinthető meg.” 

Nem sokkal a megnyitó után e nyitva tartás úgy módosult, hogy az intézmény vasárnap 9-12 óra között is látogatható lett.

A múzeumban ekkor belépőt nem szedtek, a belépés ingyenes volt. Már az első évben több mint 21 ezer ember kereste fel a kiállítást, és ez a szám évről évre növekedett, annak ellenére, hogy a múzeum minden télen bezárt, mert az épületben nem volt fűtés. Az alapvetően maximum 10 évre tervezett kiállítási csarnokot is folyamatosan javították és alakították át múzeumi célokra. Az eredeti kiállítási csarnokban nem volt vezetékes villanyszolgáltatás, azt csak az 1930-as években kapcsolták be, addig a villanylámpák akkumulátorról működtek. Irodákat is csak az 1930-as években alakítottak ki, addig a MÁV irodáiból intézték a múzeum ügyeit.

A kiállított tárgyak díszes faragású vitrinekben kaptak helyet, leginkább modellek, amelyek közül kiemelkedtek a mozdonyok és vasúti kocsik 1:5 méretarányú modelljei is. Ezen modellek – amelyek száma folyamatosan bővült - annyira pontosan készültek (általában ipari tanulók vizsgamunkájaként születtek), hogy azok alapján az eredeti mozdonyok is elkészíthetők. (A jelen idő indokolt, e mozdonyok ma is a múzeum legféltettebb kincsei közé tartoznak.) 

A városligeti épületet a múzeum egy évtizeden belül kinőtte, mivel a gyűjtemény egyre gyarapodott. Számos terv született a bővítésre, az is felmerült, hogy Lágymányosra, a Műegyetem mellett építsenek egy új múzeumot, és ide költöztessék azt az eredetileg is ideiglenesnek szánt épületből, de az I. világháború, majd az azutáni pénzhiány mindezeket a terveket meghiúsította. A II. világháború majdnem a múzeum teljes pusztulását okozta, ugyanis 1944-ben két bombatalálatot is kapott, amelynek nyomán nem csak az épületben keletkeztek jelentős károk, de műtárgyak tekintetében is súlyos volt a veszteség.

1944-ben, a II. világháborús bombázás után így nézett ki az épület (Forrás: MMKM Archívum, ltsz: MMKM_TFGY_1596)

Az újjáépítés helyett előbb a teljes elbontásról döntöttek, majd az 1960-as években inkább az épület helyreállításáról. Ez a folyamat 1966-ig tartott. 1966-tól a régi épület torzójában működött tovább a múzeum. A teljesen leromlott állagú épület 2015 közepéig fogadta a látogatókat.

A Közlekedési Múzeum épülete 1966-ban (Forrás: Fortepan)

A Közlekedési Múzeum kiállítócsarnoka 1966-ban a Magyar Rendőr fényképén (Forrás: Fortepan)

A Közlekedési Múzeum épülete a 2000-es években

A 108 pályaszámú mozdony 1:5-ös méretarányú modellje a Közlekedési Múzeum gyűjteményéből (Fotó: MMKM) 

A Liget Projekt keretében a leromlott épületet elbontották, helyén az eredeti, Pfaff-féle épület külsejét visszaállítva egy modern múzeum, a Magyar Innováció Háza valósul meg. A Közlekedési Múzeum részére pedig az Északi Járműjavítóban épül modern és a rég várt bővítést is magában foglaló múzeumépület. 

Az 1896-os eredeti állapotának megfelelően építik újjá az egykori Közlekedésügyi Csarnokot, az épületben a Magyar Innováció Háza kap helyet (Forrás: MMKM) 

A Közlekedési Múzeum új épületének látványterve az Északi Járművavító helyén (Budapest, X., Kőbányai út) (Forrás: MMKM) 

A cikk megírásához felhasznált irodalom: 
Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története in: Közlekedéstudományi Szemle, 1993/7
www.kozlekedesimuzeum.hu

Nyitókép: A Közlekedésügyi Csarnok épülete 1896-ban, az ezredéves kiállítás idején


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó