2019. május 19. 09:45

Hetven halálos áldozat és nagyon sok lerombolt ház. Heinrich Hentzi osztrák tábornok 170 évvel ezelőtt ágyúval lövette Pestet, aminek következtében megsemmisült többek között a Pollack Mihály tervezte régi Vigadó épülete, az 1848-as országgyűlésnek is helyet adó Redoute.

Írta: Domonkos Csaba

Az 1849-es tavaszi hadjárat eredményeképp a magyar csapatok Görgei Artúr vezetésével május 4-én érkeztek Buda alá. Görgei követ útján felszólította az osztrák védőket a Vár átadására, és egyben felszólította Hentzit, hogy – mivel Pest felől a várat ostromolni nem fogja – se a várost, se a Lánchidat ne lövesse. 


„Ha azonban Ön érett, férfias meggondolás után is megmarad azon elhatározása mellett, hogy az úgynevezett budai erősséget a legmakacsabb módon védje: akkor én Önt – egy támadó föllelkesült sereg szenvedélyeinek egyes kitörései ellen föltétlenül többé nem biztosíthatom ugyan: de az ejtett foglyok még ekkor sem fognak részünkről kegyetlen bánásmódban részesülni, mivel ez ellenkezik lovagias hadviselési szokásunkkal és emberi érzésünkkel; – de ha Ön a budai úgynevezett erősségnek végletekig menő védelmezésével még a lánchidnak, e gyönyörű mesterműnek lerombolását és Pestnek, ahonnan Ön megállapodás szerint épen semmi támadást nem várhat, – bombázását kötné össze, amely cselekedet egyenesen alávaló nevet érdemelne: akkor becsületszavamat adom, hogy Budának bevétele után az összes várőrség kardra fog hányatni!” 


Hentzi válasza azonban már előrevetítette a szándékait: „Ezért felszólítom Önt tábornok úr, hagyjon fel tüstént teljesen hiába való tüzelésével Buda várfalai ellen; mert máskép kénytelen leszek néhány nap mulva Pestet szintén ágyútüzzel megtámadni, amihez oly hatalmas eszközeim vannak, hogy Pest romlása elkerülhetetlenné válik. S erre a támadásra már most is kényszeríttetem, miután Pest felől ágyúkkal támadtak meg” – olvashatjuk a leveleket Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme című kötetben.

Az osztrák tábornok tévedett,  ugyanis Görgei seregei pont Pestről  – éppen a város védelme miatt – nem lőtték a várat.

Than Mór festménye az 1849-es ostromról (Forrás: Wikipédia) 


A Debrecenben született, eredetileg svájci származású, de magát osztráknak valló tábornok azonban – minden katonai indok nélkül – a lövetés mellett döntött. Első alkalommal már május 4-én este 8-kor megszólalnak az ágyúk. A bombák – amelyeket Hentzi „kíméletből” csak félig töltetett meg robbanóanyaggal – két órán keresztül hulltak a városra, több mint 300 lövedéket lőttek ki az osztrák ágyúk Pestre. 

Este budai polgárok követsége kérte a tábornokot Pest bombázásának felfüggesztésére. Hentzi válaszát Bánlaky József így idézi: „s ha az utolsó ember is elesett – úgymond – magam veszem kezembe a kanócot, amellyel a világ nyolcadik csodáját, a lánchidat magammal együtt a levegőbe röpítem.”

Nemcsak az épületeket lőtte, hanem a pesti Duna-parton összegyűlt tömeget is, itt hét ember vesztette életét.  Ettől kezdve minden nap lőtték a budai Várból a pesti házakat. Az igazi nagy bombázás (519 lövedék, köztük gyújtóbombák) május 9-én és 13-án volt. Ez alkalommal összesen 1483 lövedéket lőttek Pestre, este 7 órától egészen éjfélig. Elsősorban a pesti Duna-parton álló klasszicista épületeket lövette a svájci-osztrák tábornok, valamint a Víziváros épületeit. Ekkor semmisült meg a régi pesti Vígadó, a Redoute, amely az 1848-as országgyűlésnek is helyet adott. 

Erni von Hüttenbrenner: A Lánchíd felrobbantása 1849. május 21-én (Forrás: Wikipedia) 


Hentzi mindemellett előkészületeket tett a Lánchíd felrobbantására is, úgy, hogy robbanószerkezetet helyeztetett el a budai lánckamrák egyikébe. (A lánckamrákban voltak a hidat tartó láncok lehorgonyozva. Annak felrobbantásával az egész hídszerkezet a Dunába szakadt volna. 1945-ben csak az egyik oldalon sikerült a német csapatoknak a kamrát felrobbantani, és az is végzetes pusztítást okozott.) A robbantást Clark Ádám szabotázsa akadályozta meg, a lánckamrákat elárasztotta vízzel, és a szivattyúkat összetörette. Ennek ellenére május 21-én mégis robbantottak a hídon, a hídpályára felhalmozott puskaport Alois Allnoch ezredes felrobbantotta. Szerencsére a hídban kisebb kár esett, az ideiglenes útpálya és 8 kereszttartó ment csak tönkre. A robbanás viszont Allnoch ezredet darabokra tépte. 


Az ágyúzás – ugyan egy eltévedt magyar 24 fontos ágyúgolyó – a híd egyik láncát is megrongálta. (Ezt végül nem cserélték ki, hanem a sérült láncköteg két oldalához egy-egy fél szélességű pótláncszemet hozzáerősítettek.) 
Az ostrom vége ismert, május 21-én a magyar csapatok visszafoglalták a várat, az utolsó csatában Hentzi is megsebesült, és pár nap múlva belehalt sérüléseibe. 

Ismeretlen festő: Buda ostroma 1849-ben (Forrás: Wikipedia) 

Nyitókép: Pest bombázása 1849-ben, Rohm Alajos színezett litográfiája (Forrás: Wikipedia)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó