2019. június 5. 09:00

Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöldterületeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.

Írta: Viczián Zsófia

Már régóta terveztük, hogy ide el kéne jönni – mégis csak, nincs olyan nagyon sok botanikus kertje a fővárosnak. Főleg ilyen nagy területű nincs még egy (60 hektár!). Igaz, nem is olyan könnyű megközelíteni, mint a Füvészkertet vagy a Budai Arborétumot, valóban egy kirándulással ér fel ide elautózni – útközben többször át- majd visszaléptünk Budapest közigazgatási határán is. Az út két oldalán akácosok, bodzaillat, fóliasátrak kísértek, és még egy nagyon szép, ipari műemlék víztornyot is találtunk.

A kert bejárata előtt büszkén hirdette a tábla: van vendégparkoló – ahol a legnagyobb jóindulattal se fér el öt autónál több… Látszott egyből, ez nem az a hely, ahová csak úgy beugranak az emberek. Ottjártunkkor épp elállt az egy hónapja ömlő májusi eső: ez az időjárás sem emelte a látogatói forgalmat.

„Mennyi idő körbejárni a területet?” – kérdeztük a kis fogadóépületben a kissé meglepett kertészektől, miközben megvettük az 500 forintos belépőjegyet. „Az attól függ, mit lát meg a tájban. Aki csak sétál, laikus, lehet, hogy egy óra után kijön, de a szakmabeliek egy napot is el tudnak itt tölteni.” Mi, ha nem is vagyunk éppen szakmabeliek, végül órákra elmerültünk a kert zöldjében – és bizonyosan vissza is fogunk még ide térni.

Ipari műemlék az arborétum közelében: a Péteri major víztornya (ma lakás?) (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Madártávlatból: nyomtatott prospektus már egy éve nincs, így ezt a táblát érdemes befotóznunk (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

 

Mi az érdekes ebben?

A Soroksári Botanikus Kert nagyjából egyvonalban van a csepel-szigeti Tamariska-dombbal, ahol nemrég jártunk. Az adottságok is hasonlók, részben: itt is homokos, buckás a talaj. A védett terület legmagasabb pontja egy 115 méter magas dombocska (a neve, talán nem véletlenül, Csonthalom), egy „klasszikus” árvalányhajas, cickafarkas bucka. 

De ezen túl itt van még egy jelentős természeti érték: egy igazi lápos, ez adja a botanikus kert különlegességét. No, persze ezen a korábbi századok emberei jót mulattak volna: mi érték van egy mezőgazdasági szempontból lényegében használhatatlan lápban? Mi már tudjuk, sajnos kicsit későn, mert már szinte az összes ilyen terület elveszett az országban: ez kivételesen gazdag, különleges fajoknak élőhelyet biztosító hely, amely ráadásul ilyenkor tavasszal-nyár elején lenyűgözően szép is.

Ezen a 12 hektáron számos védett növényfaj él (és túlél): most épp a csodálatosan virágzó szibériai nőszirmok uralták a látványt. Egyébként jókor jöttünk: sajnos a rezervátumként őrzött terület fenntartásában mostanában a legnagyobb kihívás a szárazabbá váló hazai klíma jelenti – de ezt most éppenséggel nem érzékeltük, sőt, végül a növénytársulásról szóló tábláig sem sikerült eljutnunk, mert kezdtünk bokáig elmerülni a lápban… 

Szépséges láprét rezervátum nőszirmokkal (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A sok eső miatt most minden üde zöld (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozó Soroksári Botanikus Kertet 1963-ben hozták létre. Régen is, ma is elsősorban az oktatást szolgálja, így az említett rezervátumi területen kívül a legtöbb növény és társulás afféle élő képeskönyvként vonultatja fel a tananyagot földrajzi elterjedésüknek megfelelően. Van külön rész Észak-Amerika, Kelet- és Közép-Ázsia, a Kaukázus és persze Kelet-, Közép- és Dél-Európa növényeinek bemutatására, sőt, még szubtrópusi-trópusi és mediterrán növénygyűjteményt is megcsodálhattunk.

Látogatóként egyébként kissé mellbevágó volt, hogy rögtön a tanösvény első állomásán egy olyan tábla fogadott, amely szerint Magyarország néhány nagyobb tája (például a Duna–Tisza közti homokhát vagy Mórahalom térsége) az előrejelzések szerint félsivatagos terület lesz hamarosan. A forró száraz nyarakat és a hideg teleket bizonyos növények persze igen jól tűrik: így az első kanyarban kaktuszok és pálmaliliomok fogadtak, hátterükben a homokbuckákat megkötő régi sztárokkal, a feketefenyőkkel. Múlt és jövő: virágzó láprét és kaktuszos félsivatag – ezen is elmerenghettünk a kert sétaútját járva.

Mini Magyarország

A gyűjtemény tulajdonképpen hasonló, mint azok a népszerű makettparkok, melyek Magyarország különböző híres épületeit mutatják be. Csak itt nem az épített, hanem a természeti örökség egy-egy érdekes darabja látható.

Például egy megkapóan szép gyűjtemény a vadrózsákból – felbecsülhetetlen értékű génbank, melyet közel 50 éve alapítottak. Az eső ugyan nem kedvezett a virágzásnak, de a bokrok még így is virítottak. Hasonlóan szívmelengető a vadgyümölcs gyűjtemény vagy a honos évelőket bemutató kis rét, ahol szintén sok szép virág nyílt most.

Gyönyörű látványt hozott a sziklakerti terület is: persze ez nem afféle „sziklakert”, mint amit a parkokban-kiskertekben láthatunk, hanem inkább a közép-hegységeinkre jellemző karsztbokor-erdők, sziklagyepek és lejtősztyepprétek növényfajait gyűjti egybe. A mészkövet és andezit köveket pedig úgy hozták ide, a homok tetejére (a tereprendezésekor bronzkori leletekre is bukkantak!), majd arra telepítették át eredeti termőhelyükről a növényeket.  

Őserdei hangulat két zuhé közt (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kaktusz és feketefenyő: ez volna a jövőnk? (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


A park legnépszerűbb része a tó környéke: itt sok pad is van, ahová le lehet telepedni a vizet, vagy hát éppen az annak helyén nőtt növényzetet csodálni. A nádas mellett két csodálatos ezüst atlaszcédrusra is rábukkantunk. 

Az egész területben mégis a legnagyobb élményt – a lápi réten túl – az erdők jelentették. A levelekről csöpögött még a víz, a föld párálott: az egész területnek csodálatos, őserdei atmoszférát adott mindez. Itt nincs erdőgazdaság, fakitermelés: a földön ott feküdtek a kidőlt fák, korhatag törzsükkel értékes otthont adva számos állatnak. 

Vízcseppek gurultak le a már elvirított gyöngyvirágok nagy levelein is. Föléjük fél évszázados tölgyes borult: ez az úgynevezett alföldi tölgyes. Egy olyan tájkép, amely valamikor a fél országot jellemezte, ma mégis a kipusztulás fenyegeti. A honfoglaló magyarok, majd a török kor után újra honfoglaló betelepülők ezt láthatták, hisz ez az Alföld természetes társulása (nem a puszta!), legalábbis a homokos talajon.

Az ember javarészt aztán kivágta a tölgyeket (jó fa, építeni is, tüzelni is), a megmenekült kis foltokat pedig az elmúlt évtizedek méteres (!) talajvízcsökkenése sorvasztja el. Ezek az alföldi, homoki erdők a legveszélyeztetettebbek most az összes hazai lomberdők közül. Pedig kimagasló természeti értékű, és nem mellesleg, leírhatatlanul szép élőhelyek: ahogy kifelé sétáltunk, már újra bőrig ázva az esőben, csak remélni tudtuk, nem ez lesz ebből a csodálatos erdőtársulásból az utolsó hazai mohikán.  

Vadrózsagyűjtemény: kivételes botanikai kincs (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Üzenet a tölgyfán... (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


Csak kifelé vettük észre a bejáratnál elhelyezett Biztatást, Ápriliy Lajos versét: „Hagyd ott a várost. Csend-övembe jöjj, / hagyd ott az ingerült és hetyke szókat. / Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj, / s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.” Így tettük. 

Zöld, zöld, zöld. Mennyiféle zöld! Ezzel az élménnyel távoztunk: ezért az élményért fogunk még visszajönni. Csak azt a folyton morajló, idegesítően hangos autózúgást is feledni tudnánk, amely a kertet övező M5-ös autópálya felől fenyegetően, kikapcsolhatatlanul és lehalkíthatatlanul idehallatszik…

Nyitókép: Gyöngyvirágos tölgyes (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Your blog provided us useful information to work on.
You have done a extraordinary job!

You can also find In fieldengineer.com freelancers for telecom and networking mutual assistance
http://www.fieldengineer.com is a Global Marketplace which connects businesses and field engineers in telecom industry. The Fastest Growing Startup with a Global Workforce in 175 Countries. We have currently 40000+ engineers signed up worldwide
Read More : https://www.fieldengineer.com/..


After 8 years as a sleep expert in a couple of mattress stores and seeing thousands of people experiences with many brands, he decided to write and put all of these years of experience into help guides so others can make the right decision when buying sleep products without having to suffer sleepless nights as a result of choosing the wrong mattress. regards
https://topnaturalmattresses.c..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó