2019. június 11. 07:30

Az elsüllyedt Hableányt a Dunából kiemelő a Clark Ádám úszódaru a Ganz Hajó- és Darugyárban készült 1980-ban. A magyar gyártmányú daru a dolgos hétköznapokon hidakat épít, hajókat emel ősszel a partra, majd tavasszal vissza a vízre.

Írta: Domonkos Csaba

Gyakorlatilag még el sem csitultak 1945-ben a harcok Budapesten, a Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. újpesti gyárában két úszódaru tervezése és építése kezdődött el. A József Attila és az Ady Endre úszódaruk tették lehetővé Budapest lerombolt hídjainak gyors újjáépítését, azzal, hogy a vízről tudták a nagy tömegű elemeket a helyükre emelni. 

A József Attila és az Ady Endre úszódaruk közösen emelik a helyére a Szabadság híd középső részének főtartóját 1945-ben. (Forrás: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum,  TFGY 2017.1.1105.) 

 

Az Ady Endre úszódaru az Erzsébet híd utolsó elemét emeli be 1964-ben (Forrás: Fortepan)

A magyar hajógyártás később több mint 660 hajódarut épített exportra. Az 1970-es években, amikor a nagyobb hídfelújítások már elkerülhetettlenné váltak, illetve eldőlt, hogy az Árpád hidat kiszélesítik, azaz gyakorlatilag két új hidat építenek mellé, döntés született egy új, nagy emelőképességű úszódaru építéséről, mivel akkorra a két korábbi daru kiöregedett, felújításuk nem lett volna kifizetődő. A tervekben egy 100 tonnás (azaz 100 tonnát emelni képes) berendezés szerepelt.

 

A brazil megrendelésre gyártott 200 tonnás úszódaru, az AMAPA 1977-ben (Forrás: Fortepan)

Ennél nagyobbat is építettek korábban, 1977-ben 4 millió dollárért brazil megrendelésre készült a Magyar Hajó- és Darugyárban egy 200 tonnás daru. 1980-ban készült el a hajó, amelyet Clark Ádámról, a Lánchíd skót származású építésvezető mérnökéről neveztek el. Valójában ez a második példánya ennek az úszódarunak, ugyanis az elsőt még félkészen eladták Szíriának. 


A hajótestet 1980. október 21-én a Magyar Hajó- és Darugyárban bocsátották vízre. Építési költsége akkor 100 millió forint volt. A hajó aktívan részt vett az Árpád híd építésében, ahol már 85 tonnás darabokat emelt a helyére. Az 1980-as években 120 tonnára növelték a teherbírását, azonban azt, hogy mikor, még a minden hajóról mindet tudó Hajóregiszter sem tudja. Az biztos, hogy 1997-ben már 150 tonnára növelték a megemelhető teher tömegét, és 2006-ban építették át ismét, hogy immár 200 tonnát tudjon emelni. 

A Clark Ádám 2016. május 21-én, a Kopaszi-gátnál, a 2016-os Hidak és Hídépítők napján. E napon fel lehetett menni a hajóra is (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)

 

Az elmúlt negyven év hídépítései elképzelhetetlenek lettek volna a Clark Ádám nélkül. A modern hídszerkezeteket ugyanis hegesztik, ideális esetben a parton, fedett helyen, kifogástalan körülmények között. Minél nagyobb darabokban lehet a helyszínre szállítani, annál jobb, annál kevesebb helyi szerelés, hegesztés vagy csavarozás szükséges. A Clark Ádám így, a mostanra 200 tonnára növelt terhelhetőségével valóban nagy darabokat tud egészben a helyére emelni, hihetetlen pontossággal. 

A hajó mérete ennek ellenére annyira nem nagy, 50,95 méter hosszú, 20,34 méter széles, ám a vízkiszorítása brutális, 1323 tonna. A merülése 1 méter 84 centi, de a hajócsavarok kissé mélyebbre merülnek. A két főgépének, azaz a két Scania motornak a teljesítménye egyenként 390 kW, de emellett még két „kisebb” motorral is rendelkezik, amelyek generátoron keresztül áramot termelnek.
A hajó gémjét, amely felemelt állapotban 48 méter magas, utazáskor lehajtják, a lehorgonyzás után emelik meg. A hajó hátulsó részén két 60 és egy 80 köbméteres ballaszt tartály található, ez biztosítja, hogy a daru nem billen meg. 

A 48 méteres gém felemelését, és megtartását segítő hátsó gém, leeresztett állapotban 2016-ban a Kopaszi -gáton (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)


A Clark Ádám részt vett az Árpád híd építése után az összes budapesti híd építésében, felújításában, de kisebb, nagyobb hajókat is ezzel emelnek ki pl. javításra vagy téli tárolásra. A hajó itthon és külföldön is aktív, folyamatosan dolgozik, jelenleg Komáromból érkezett Budapestre, ahol az új komáromi közúti híd építésénél használták. 
Valójában a Clark Ádám nem is olyan nagy. A Dunán is van ennél nagyobb, pl. az északi vasúti hídnál használtak 300 tonnás darut is. A világ legnagyobb úszódaruját, az 5300 tonnát megemelni képes Hercules III-at 2015-ben, Szingapúrban bocsátották vízre. (Ez gyakorlatilag egyben fel tudná emelni a Szabadság hidat.)

 

A Clark Ádám parancsnoki hídja 2016-ban a Kopaszi -gáton (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az új Clark Ádám úszódaru az Árpád híd építésénél 1981-ben


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó