2019. augusztus 23. 09:00

A mai Puskin utcában 180 évvel ezelőtt nyílt meg a Pesti Szegénygyermek Kórház. Létrehozását több százan segítették adományaikkal, emberbaráti szeretetből, a főnemesektől a koronaőrökön át a pesti iparosokig.

Írta: Domonkos Csaba

Az 1838-as nagy árvíz pusztítása nem kerülte el a Schoepf Ágost alapította „Pesti orthopaedi Privát-Intézet a ’Mirígykór’s Elgörbülések gyógyítására, az emberi testen’ s tagokon” nevű intézményét. A gyerekeket is gyógyító kórházat, és benne a doktor összes vagyonát elpusztította a háborgó Duna.

Azonban Schoepf Ágost nem adta fel, támogatókhoz fordult, egyesületet alapított, és ügyéhez, egy kifejezetten gyerekeket ingyenesen gyógyító kórház megalapításához megnyerte Ürményi Ferencz koronaőrt is. Az egyesület 1839 márciusában a Nemzeti Casinóban alakult meg, fővédnöke Mária Dorottya főhercegnő lett, és az aláírók között egyaránt megtaláljuk a főnemesség és a pesti iparosok képviselőit is. 
Az egyesületről a Jelenkor 1839. május 15-i száma tehát jogosan írhatta:

„A’ gyermekkórházat létesítői szándékozó egyesület tagjai Pesten már 400ra mennek, ’s igy az intézet rövid idő múlva tettleg fog életbe léphetni. E’ nagyhasznu vállalat olly szép siikerültét leginkább Ürményi Ferencz titkos tanácsos emberbaráti buzgalmának köszönhetni, ki néhány nap alatt igen számos taggal szaporitá e’ zsenge intézetet, ’s azonkül az előző ülésekben is mindenkit hathatósan buzdita e’ czél minélelőbbi létesithetésire.”


A vállalkozás hamar sikerrel járt, és 1839. augusztus 15-én megnyílhatott a Pesti Szegénygyermek Kórház. A kórház a mai Puskin utcában (akkor Ötpacsirta utca) bérelt ki összesen 10 szobát, ahol az első időben 12 ágyon fogadták a betegeket. 

 

A Puskin utca 6. alatti házban létrehozott kórház emléktáblája (Fotó: Wikipedia) 

A Puskin utca 6. számú ház napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

A kórház nemcsak gyógyító intézmény volt, hanem egyben oktatott is, a leendő orvosokat a gyermekgyógyászat gyakorlatára. A kórház – a támogatók széles körének hála – folyamatosan bővült. 

Az új kórházi épület elkülönítő részlege 1909-ben (Fotó: FSZEK) 


A gyerekeket ingyen kezelték, bár a későbbiekben voltak fizetős szobák, sőt lehetővé tették, hogy az anyjuk vagy a szoptatós dajkájuk is végig a gyerekekkel maradjanak. 

De ki is volt az alapító? Schoepf Ágost Győrben született 1804. szeptember 24-én. Orvosnak tanult, előbb Bécsben, majd Prágában, majd a tanulmányait Padovában folytatta, de diplomát már Paviaban szerzett. Bécsben kezdett el praktizálni, de 1834-ben már Pestre költözött. Orvosi munkája elismeréseként, például a kopogtatás és hallgatózás módszerének bevezetéséért már 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1836-tól az orvostörténet címzetes egyetemi tanára volt. 

A kórházalapító, Schöpf-Merei Ágost (Fotó: Wikipedia)


A fentebb említett hosszú nevű – még nem csak gyermekeket, hanem minden beteget fogadó – intézetét 1836-ban alapította, amely rövid idő alatt nagy népszerűségnek örvendett, olyan hírességek keresték fel az intézményt látogatóként, mint Széchenyi István és felesége vagy József nádor felesége, Mária Dorottya főhercegnő. 

A pesti árvíz utáni pusztításból főnixként született újjá az intézmény, ingyenes gyerekkórházként. Természetesen a kórház vezetője Schoepf Ágoston volt, aki időközben hazaszeretetből felvette a Merei nevet is, illetve későbbiekben már így használta a nevét: Schöpf-Merei Ágost.

Az egyre szűkebbnek bizonyuló kórháznak új épületre volt szüksége, ehhez az anyagi fedezet biztosítására Kossuth Lajos, aki 1840-től, a börtönből való szabadulásától részt vett az egyesület munkájában, és Szentkirályi Móric sorsjátékot szervezett, amely lehetővé tette, hogy a kórház új helyre, az Ősz utcába (a mai Szentkirályi utca) költözhesen. 

A tudós doktor a szabadságharcban is tevékenyen részt vett, ami miatt menekülnie kellett. A sors Angliába, Manchesterbe sodorta, ahol gyermekorvosként praktizált, és gyermekkórházat alapított. Itt is hunyt el 1858. március 12-én.

Kórterem a kórházban 1909-ben (Fotó: FSZEK)


Azonban műve, az ingyenes gyermekkórház nem szűnt meg Pesten sem, annak ellenére, hogy alapító-igazgatója „lázadó” volt. A kórház vezetését ifjú tanítványa, Bókai János vette át. 

A szabadságharc bukása után a kórház is nehéz helyzetbe került, de amint a politikai helyzet engedte, a Pesti Szegény-gyermek-Kórház Egylet újjászerveződött, megint Ürményi Ferencz hathatós közreműködésével, és folytatta áldásos tevékenységét. A Szentkirályi utcai épületet 1883-ban hagyta el a kórház, és a mai Bókay utcában felépült száz ágyas épületbe költöztek. Ezen utca névadója – nem meglepetésre Bókay János, a kórház igazgatója volt. A Bókai név írásmódját a család azután változtatta Bókayra azután, hogy nemességet kaptak.

 A kórház itt már, mint Stefánia Szegény-gyermek-Kórház működött, illetve működik, mert ez az épület a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának főépülete. 

A Bakáts téren 1884-től 2009-ig működő Shöpf-Merei kórház a kórházalapító orvos nevét viselte, ám ő nem ezt az intézményt alapította meg 1839-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Nyitókép: A Stefánia Szegény-gyermek Kórház épülete 1890 után (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.07)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó