2019. október 24. 11:00

A Magyar Vöröskereszt működését szinte azonnal egy kórház építésével kezdte, amelyet 135 éve, 1884. október 19-én avattak fel.

Írta: Domonkos Csaba

A Vöröskereszt létrehozását a 160 évvel ezelőtti solferinoi csata borzalmaitól, a magukra hagyott sebesültek ezreinek képétől elborzadt Jean Henri Dunant svájci üzletember határozta el. A mozgalom gyors nemzetközi sikeréhez az is hozzájárult, hogy az európai uralkodóházak is támogatták a Vöröskereszt szervezetek létrehozását. 

Magyarországon aránylag későn, csak 1881-ben alakult meg a Vöröskereszt helyi szervezete. Az 1878-as boszniai hadjáratot követően indult meg egyfajta szervezkedés Erzsébet királyné védnöksége alatt, ekkor még nem Vöröskeresztként, hanem Központi Segélyező Nőegyletként. A szervezést sokban segítette a két fővédnök személye, akik Ferenc József és Erzsébet királyné voltak.

 

A kórház főépülete (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 


Ez a Vöröskereszt elveit magáévá tevő szervezet alakult át 1881-ben Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletévé. Egyik fő tevékenységük a hazai nővér- és ápolónőképzés megszervezése lett hazánkban. Szinte azonnal elhatározták egy új, Vöröskereszt-kórház építését. A Vasárnapi Ujság az új kórház alapításáról így ír az 1884. október 19-i számában:

„Már a magyar országos segélyző nőegylet feladatául tűzte ki a betegápolónői intézmény meghonosítását és népszerűvé tételét. E feladat szakértők véleménye szerint csak ugy oldható meg sikerrel, ha létesttitetik egy oly ; intézmény, melyben az ápolónők nemcsak elméleti, de gyakorlati oktatásban is részesülnek ; szükségesnek mutatkozott továbbá itt a fővárosban, hol annyi közlekedési vonal összefut, s hol háború esetén a sebesült katonák természetszerűleg összetorlódnak, gondoskodni kellő elhelyeztetésükről, s végre béke idején, különösen intelligens osztályú betegek részére, kik bármi okból otthon a gyöngéd ápolást föl nem találhatják, valódi jótétemény egy a modern orvosi vívmányoknak teljesen megfelelő minta-kórház berendezése. Ez okok összehatása folytán érlelődött meg az Erzsébet-kórház építésének eszméje, mely lételét első sorban Ivánka Imre vörös-kereszt-egyleti gondnok buzgalmának, munkaerejének köszönheti.”

 

A kórház felvételi épülete a Vasárnapi Ujság 1884. október 19-i számában közölt rajzon


A kórház építése 1882-ben kezdődött el, a kor szokásainak megfelelően pavilonszerű kialakítással, amelytől a fertőzések terjedésének visszaszorítását remélték. Eredetileg a Ludovika kert mögött lett volna, de Hauszmann Alajos, a tervező, annak talaját nem találta elég jónak, ezért inkább Budán kerestek helyet az új intézménynek, ahol 13400 négyszögöles telket vásároltak.  

Az avatásra 1884. október 19-én került sor. 1884-re 16 épület készült el (összesen 21 épületet terveztek), ami igen modernnek számított, a sebészeten 8 ágyas kórtermek voltak, minden kórteremhez fürdő tartozott, a termeket központi légfűtés fűtötte, és teljes volt a csatornázása. 
A kórtermek nagy ablakokkal rendelkeztek, az alapterület 1/3-nál nagyobbak voltak az ablakok méretei, így azok világosak voltak. 

Mivel a kórház egyik feladata a háború esetén való sebesültellátás, külön ún. barakk kórházak épültek. A megnyitásig elkészült 5 barakkban 32-32 betegszállító szekeret helyeztek el, avval a céllal, hogy háború esetén e szekerek a harctérre szállíthatók, és a helyükön kórházi ágyak helyezhetők el. 

A pavilonok közötti szabad területet parkosították, ezt József főherceg, Károlyi Gyula és Zichy Lívia fizették, de a főváros is sok fát és bokrot adományozott.

A 100. évfordulóra állított emléktábla (Fotó: Wikipedia)


A kórház névadója a fővédnök, a Vöröskereszt magyar szervezetének megalapításán sokat fáradozó Erzsébet királyné lett. A kórház avatása nem csak itthon volt jelentős esemény. Auguszta, német császárné a következő levelet küldte a megnyitó alkalmából Károlyi Gyulának, a Vöröskereszt magyarországi elnökének:

„A budapesti Erzsébet-kórház küszöbön álló megnyitásáról szóló tudósítása arra indit, hogy önnek őszinte köszönetet mondjak. E jótékony alapítvány keletkezése, mely alapítványhoz örömmel járultam, a mult és jelen oly fontos érdekeit érinti, hogy a magyarországi vörös-kereszt egyesület barátjaira nézve a lélekemelő ünnepély valóságos örömünnep leend. Kérem, fogadja tőlem kiváló részvétem jeleként szent Erzsébetnek, Magyarország leányának képét az intézet számára, melyen Isten áldása legyen, valamint a szép országon is, melyben létesült. Baden-Baden, 1884. okt. Augusta s. k."

A levelet a Néptanítók Lapja 1884. október 25-i száma idézte. A képet a kórház nagytermében helyezték el. 
S mi lett a sorsa ennek a kórháznak? Az I. világháborúban természetesen hadikórházként működött, de a háborúban a Vöröskereszt kimerült anyagilag, nem tudta működtetni az intézményt, ezért bérbe adta a Magyar Posta Betegbiztosító Intézetének, amely intézmény a kórházat felújította, modernizálta.

A II. világháborúban – amely alatt ismét hadikórházként működött – több bombatalálatot is kapott, de az intézmény egésze megmaradt, továbbra is a Vöröskereszt működtette az 1949-es államosításig. Onnantól állami kórházként működött néhány évig, majd az 1950-es évek elején ismét „profilt váltott”.

A kórház ápolónői pavilonja (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Most már ideje, hogy eláruljuk, hol is volt ez az intézmény: Ez a Országos Sportegészségügyi Intézet volt épülete, amely az Alkotás úton működött egészen az elmúlt évekig, amikor is a Sportkórházat egy új épületkomplexumba költöztették. Az Erzsébet Kórház egykori épületeit a Testnevelési Egyetem vette át.

Nyitókép: A kórház képe a Vasárnapi Ujság 1884. október 19-i számában


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó