2019. december 4. 12:00

Épített környezetünket mindig jobban észrevesszük, mint a természetit. Mert utóbbi olyan természetes, hogy ott van. Ezen a szemléletünkön változtathat a Látóhatár Kiadó újonnan megjelent könyve, melynek címe: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem.

Írta: F. Nagy Veronika

Frissen bizonyított tény, hogy a fák kommunikálnak egymással. De vajon velünk, emberekkel is? Meghalljuk az évtizedes, akár évszázados meséiket? Vagy látjuk ugyan, de mégse vesszük észre őket? Szerencsére volt valaki, akit sikerült megszólítaniuk, akinek mesélhettek. És aki most továbbadja nekünk a különleges, nagyon idős vagy kulturális örökség szempontjából érdekes budapesti fák történeteit.

A könyv borítója

A szerző, Viczián Zsófia újságíró, művelődéstörténész, pedagógus 2016 óta foglalkozik Budapest fáival. A témával kapcsolatos cikkei rendszeresen jelennek meg a pestbuda.hu internetes várostörténeti magazinban. Ezeknek az írásoknak a szerkesztett, bővített változatát tartalmazza a most megjelent könyv, amelynek főszereplői a város mozdulatlan szemtanúi. Sokat megélt, sokat látott természeti kincsek.

Meséik igen változatosak: Budapest boldog-szomorú korszakairól, fejlődésről és rombolásról, emlékezésről és túlélésről, emberi sorsokról szólnak. A szerző célja, hogy minél több kéregbe zárt históriának utána járjon. Ki, mikor, miért ültette? Hogyan alakult a fa sorsa, környezete, a város története? Mesél kedvencekről és ismeretlenekről, parkban állókról, fasorokról és magányos faóriásokról.

A könyv Buda, Pest és a Margitsziget dendrológiai kincseit külön fejezetekben mutatja be, kerületenként haladva. A szerző sokszor már a címadással is utal a tárgyalt fa korára, történetére, szívósságára. Az érdekes, izgalmas, olykor meghökkentő „sztorik” mellett a kapcsolódó mondákkal és legendákkal is megismerkedhetünk.

A budai oldal, a pesti belváros és a Margitsziget fái, fasorai, a ligetek és a parkok történetei részletes és gazdag bemutatást kapnak. Rajtuk keresztül a város fejlődését, változását, a nagy történelmi viharokat is végig követhetjük. Ott vannak a „nagy öregek”, mint a narancseperfa és az ősplatán a Margitszigeten, amiket már az 1838-as pesti árvíz is megtépázott, vagy azok, amelyeket a homok elleni küzdelemben a por megfékezésére ültettek.

Arany János tölgyei a Margitszigeten (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Így született a Városliget és a Népliget alapja, a Városligeti fasor eredeti vadgesztenyéi. De a háború „áldozatait” sem szabad elfeledni: fák, amelyek tűzifaként életeket mentettek, vagy építőanyagként az újjászülető várost segítették.

És mesélnek a zöld oázisok, a magányos elmélkedés és a közösségi élet színterei: az arborétumok, a kertek, a terek és a parkok. Csak hogy pár példát említsek a könyvből: a budai arborétum, a Füvészkert és a Múzeumkert vagy a Szabadság tér és a Szent István park.

Platánok a Városligetben, a tóparton: a legidősebb példányok itt nőnek (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A pesti külső kerületek kissé vázlatosabban, „madárszemmel” jelennek meg, inkább a lápos-mocsaras vidékeket és erdőket említi a szerző. Ez azonban nem kritika, csupán megjegyzés. Az olvasót további felfedezésre is késztetheti, hogy járjon nyitott szemmel és ismerje meg lakóhelye dendrológiai értékeit.

Az utolsó fejezet a fák és a kultúra kapcsolatát mutatja be. Itt kaptak helyet az emlékfák és a temetők, amelyek, mint parkok, az emlékezés és remény szigetei.

A rövid, pár oldalas történetek fotókkal gazdagon illusztráltak. Az archív képek a fák és Budapest múltjáról mesélnek, jelenéről pedig a csodálatos természetfotók.

Az Erzsébet híd budai hídfője mellett álló fák (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A szerző nem csupán természettudományos leírásokat akart készíteni a fákról, parkokról, nagyobb zöldterületekről, hanem valódi nyomozást folytatott, felkutatta az összes kapcsolódó írásos és képi forrást. A gondos kutatómunkát bizonyítja a kötet végén található gazdag bibliográfia is, ami az érdeklődőket további keresgélésre sarkallhatja.

Összességében a Budapesti fák egy könnyed stílusú, izgalmas olvasmány, amelyet a téma újdonsága és szereplői miatt is nehéz letenni. Az ízlésesen szerkesztett, műnyomópapírra készült – ennélfogva kissé „fajsúlyosabb” – könyv a borító és hátlap belső oldalán található térképnek köszönhetően útikalauzként is használható. Hátizsákban könnyen elfér és egy-egy séta vagy túra alkalmával segít természeti emlékeink felfedezésében, megismerésében.

Viczián Zsófia: Budapesti fák. Kéregbe zárt történelem. Látóhatár Kiadó, Budapest, 2019. 320 oldal


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó