2019. december 24. 09:00

Milyen volt a karácsony 150 évvel ezelőtt Pest-Budán? Hogyan nézett ki a decemberi város a századfordulón, a két háború között vagy a szocializmus éveiben? Elmúlt korok karácsonyait őrzik a régi fényképek és rajzok.

Írta: pestbuda.hu

A XIX. század végén az ajándékokat a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni, de a karácsonyi vásárok is népszerűek voltak. A régi Városháza előtti téren – a Belvárosi-templom mellett, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél – is rendeztek vásárt. Az adventi időszakban már akkor is volt tömeg. Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Dunaparton és a tereken.

A vásárban sokféle portékát árultak (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1864. december 25.)

Karácsonyi vásárok Budapesten (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.)

„Külön sétára indul a városi nép, hogy lássa, mit árulnak, hol lehet legtöbbet látni, hol vannak a karácsonyi kirakatok. Ez a legpompásabb üzleti időszak....
A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban. Kirakatokat csak este lehet nézni. A nappal bizonytalan a téli szürkeségben, a tükröződő és szivárványos üvegtáblákkal. Az üzletek belseje sötétnek tetszik kívülről nézve. De este megvilágosodik és felragyog minden.

A fővárosnak érdekes karácsonyi jelenségeit látni az idén azokon a tereken, a hol eddig a vásárokat tartották. Ezek csöndessé és elhagyottá váltak, mióta a vásárcsarnokokba vonult be innen a nyüzsgés és tarkaság. Kopár, kietlen helyek lettek, s íme egyszerre csak zöld ligetté változtak egy-két nap alatt. A karácsonyfák lepik el azokat, ingerlőén mutatván, hogy itt csakugyan zöld berkeknek van helye, még pedig nyáron....

A Dunapart volt eddig karácsonykor a legsűrűbb fenyőliget Budapesten. Zsámolyokba, hórakásokba tűzött ezernyi fa, ág és gally szegélyezte a Duna szélét s behatolt a városház előtti térre is. Most már itt nincs piacz. A Dunapartnak csak egy kis részén, az új hídon alul, a vámpalota előtt zöldülnek még a karácsonyi fenyvesek, a legnagyobb vásárcsarnok közelében” (Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.)

Karácsonyi vásár Budapesten a Városház téren, háttérben a Belvárosi templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

Gesztenyeárus (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1865. január 22.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel, – valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő volt –,  az új szokás elterjesztésében fontos szerepet játszott a Podmaniczky és a Bezéredy család is. A fenyőfaállítás német eredetű szokása gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent a feldíszített karácsonyfa. A köztéri faállítás később jelent meg.

Babaház, ólomkatona, villanyvonat...a boldog békeidők karácsonyi ajándéka 1930-ban (Fotó: Fortepan)

A Szent Anna templom Betlehemje az 1900-as években (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Régen hidegebbek voltak a telek, a havazás természetes jelenség volt decemberben
A Deák Ferenc tér az evangelikus templom felől nézve. Szemben az Erzsébet tér, jobbra a Kemnitzer ("Két török") ház 1907-ben (Fotó: Fortepan)

Kiosztásra váró fenyőfák és ajándékok 
Ezer karácsonyfa ünnepe a Vigadóban a hadbavonultak gyermekei számára állította a főváros közönsége 1914-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Katonai teherautóról katonák pakolják le a fenyőket a volt Pénzügyminisztérium (Szentháromság tér 1.) előtt 1916 decemberében (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Gyerek a színpadon, karácsonyi gyermekünnepély a Vigadóban 1920-as években (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A háború után nagy szegénység volt. Az 1920-ban készült  képen egy karácsonyi jótékonysági akció látható, az összegyűjtött élelmiszert a rászoruló családok kapták (Fotó: Fortepan)

Mindenki karácsonyfája a Gellért-lépcső alatt 1936-ban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Karácsonyi ünnepség 1934. december 23-án karácsonyfával, angyalokkal (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

 A kislánynak babát, a kisfiúnak fényképezőgépet hozott az angyal 1938-ban (Fotó: Fortepan)

Fényképezőgépek nagy választékban kaphatók, üzlet kirakata 1937-ben (Fotó: Fortepan)

Szenteste a XII. kerületi Kék Golyó utcai lakásban 1942-ben (Fotó: Fortepan)

Fenyőárus a IX. kerületi Csarnok téren, a Központi Vásárcsarnok előtt 1959-ben (Fotó: Fortepan)

Az 1950-es években a karácsonyt gyakran nevezték fenyőünnepnek. Átkeresztelték advent vasárnapjait is, ezeket a bronz, ezüst-, illetve aranyvasárnap kifejezés váltotta fel.

Cipőt a cipőboltból, ajándékot a népboltból, 1954 (Fotó: Fortepan)

Fenyővásár Budán, a XII. kerületi Krisztina körút 7. (Csaba utca sarok) a Széll Kálmán tér felé nézve 1953-ban (Fotó: Fortepan)

Játékvásárlás a Deák Ferenc téri Hobby boltban, az Anker ház épületében 1968-ban (Fotó: Fortepan)

Hatalmas fenyőfa áll a Vörösmarty téren, háttérben a Deák Ferenc utca 1979-ben (Fotó: Fortepan)

Nincs karácsony Corvin nélkül! A Blaha Lujza téren, a Corvin Áruház várta a vásárlókat 1979-ben (Fotó: Fortepan)

Mikulás helyett télapó, karácsony helyett fenyőünnep, MÁV nevelőotthon plakátja 1980-ban (Fotó: Fortepan)

Csak egy ugrás a Sugár! Az Örs vezér tere, jobbra a Sugár áruház 1981-ben (Fotó: Fortepan)

Nagy a tömeg a Vörösmarty téri karácsonyi vársáron. A Váci utca sarkán 1981-ben (Fotó: Fortepan)

A Váci utca, szemben a Vörösmarty tér 1985-ben (Fotó: Fortepan)

Nyitókép: Karácsonyi vásár Budapesten a Városház téren (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó