2019. december 25. 09:00

Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-­emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.

Írta: Millisits Máté

Ligeti Miklós 1871-ben Budán született. Szobrászati tanulmányait az iparművészeti iskolában kezdte, ahol Mátrai Lajos György (1850-1906) vezette be a mesterség „fortélyaiba”. Később a mintarajziskola szobrászati osztályán Stróbl Alajos (1856-1926) növendéke volt. Ezután egy évet a bécsi Akadémián, kettőt a párisi Julien Akadémián tanul, s közben Auguste Rodin (1840-1917) műtermében dolgozott, aki a XIX. század végének és a XX. század hajnalának legmeghatározóbb európai szobrásza volt.

A kilencvenes évek közepén tért haza, mert megbízták az épülő Parlament néhány díszítőszobrának elkészítésével. Első műterme Budán, a Várkertbazár épületében volt 1906-ig. Ezután élete végéig Zuglóban alkotott. 

Ligeti Miklós munkássága

Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű képzőművésze. Munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait, a XX. század elején modernek tekintett művészeti irányzatokkal, az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. A műveinél alkalmazott anyagok változatosak, egyaránt kedvelte a bronzot, a követ és a kerámiát.

Ligeti fő műve az Anonymus-emlékmű, a Városligetben található alkotás. III. Béla király történetíróját „munkájába merülve ábrázolja: e személynek  sem a pontos nevét, sem arcmását nem ismerjük. A művész az 1903-ban felavatott szobor tiszteletdíjából fedezte 1906-ban épült műtermes villájának költségeit. A műalkotás elkészítésével még 1898-ban bízták meg Ligeti Miklóst.

Ligeti fő műve az Anonymus-emlékmű a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A megrendelés tárgya az egyike volt a Ferenc József által a magyar fővárosnak adományozott tíz szobornak, amelyet a korszakban már nevet szerzett, de pályájuk elején járó művészek készítettek. A Budapest különböző városrészeiben felavatott monumentumok között volt Jankovits Gyulának a Gellért-hegy lábánál elhelyezett Szent Gellért-szobra vagy Róna Józsefnek a költő-hadvezér Zrínyi Miklósról készült műve.

Mégis napjainkig a legnagyobb elismerést mind a szakmai, mind a nagyközönségtől az Anonymus-szobor kapta. Bár készítése során vita alakult ki, hogy a szerzetesi kámzsa mennyire engedje láttatni az egyházi személyként a történetírás nemes feladatát végző, értelmiségiként a királyi udvarhoz tartozó egyént.

Ligeti Miklósnak és őt támogató Fadrusz János szobrászművésznek sikerült meggyőzniük azokat, akit az arc jobban láthatóvá tételéért küzdöttek. A szobor XX. századi népszerűségét jelzi, hogy bronzból, illetve Zsolnay-kerámiából készült kisebb változatait hosszú időn keresztül előállították.

Ligeti Miklós Anonymus című szobrának kicsinyített változata, amelyet a Zsolnay-gyár készített a XXI. század elején, a műalkotás a Millisits-Szilágyi gyűjtemény tulajdona (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Ligeti Miklós Anonymus-ábrázolása Juhász Gyula (1883-1937) költőt  egy vers megfogalmazására ihlette 1910-ben.

Juhász Gyula: Anonymus

Szürke kámzsa, mely alól sötéten
Ismeretlen arc mély szeme ég,
Mint láng, melyet idő, messzeség
Nem olt el középkor éjjelében.

Szikár kéz, mely sárga pergamenre
Gőggel, mintha szekercét ragadna
És csatát vezetne vérviharba,
A foglalás tetteit jegyezte.

S gót betűk közt, gót ívek sorában
Érezte, hogy erő, támadás van,
Magyar erő és jövő zenéje!

S hiába szállt fölé gót ív éje,
Századok mély trombitája harsan
Győztesen a vén deák szavakban.

Ligeti Miklós 1906-ban Zuglóba,  az Istvánmezőnek hívott városrészbe költözött, ahol a Stefánia út 20. szám alatt építtetett egy nagy műteremmel rendelkező villát. Az épületet Bálint Zoltán (1871-1939) és Jámbor Lajos (1869-1955) építészek tervezték. A szecessziós stílusban alkotó építészpáros pár évvel korában, 1899-ben Zala György szobrászművész részére tervezett – Lechner Ödön korábbi terveinek átalakításával – nagyméretű műtermes villát az Ajtósi Dürer sor és a Stefánia út találkozásánál.

Ligeti Miklós szecessziós stílusú villája Zuglóban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ligeti Miklós műtermes villáját felépülése után két évvel, 1908-ban a  Ház című építészeti szaklap  ezekkel a szavakkal mutatta be:

„..Ligeti Miklós szobrász otthona, működésének színtere az a kis építmény, mely a Stefánia út szép fasorai közt, jellegzetes körvonalaival már messziről felhívja a figyelmet. Megalkotni e feladatot, átérezni annak intimitását, egyike azon szép problémáknak, melyek az építőművész fantáziáját a leglelkesebb vibrációra ösztönzik. A feladat amellett, hogy teljesen egy egyén különleges szükségletét kell hogy kielégítse, az általános szükséglet megoldását is tartalmazza; egy művésznek műtermet építeni, mely hangulatos, barátságos intérieurjével munkakedvét emelni hívatott. A művész részére alkotni, a művésznek talán érzelmi világa legközvetlenebb hangulatait váltja ki, mintha a maga házát építené, átéli a ház urával, annak lakójával az élet minden fázisát. És innen, hogy a kis ház oly derűs, hogy csábító formáival, világos tekintetével már messziről int a járókelőnek.”

Ligeti Miklós villájának részlete Anonymus szobrának kismintájával (Az archív felvétel, a Kapoli Múzeum és Galéria – Balatonlelle tulajdona) 

Ebben a házban a művész számos műalkotásának mintája is látható volt, köztük leghíresebb szobra, az 1903-ban felavatott Anonymus kicsinyített változata is.

Ligeti Miklós Anonymus-szobrának kismintája a milánói világkiállításon 1906-ban

Ligeti Miklós villájának részlete (Az archív felvétel a Kapoli Múzeum és Galéria – Balatonlelle tulajdona) 

Ligeti Miklós másik XIV. kerületi alkotása, a Városligetben felállított Rudolf főherceg egész alakos szobra, amely Ferenc József császár tragikus körülmények között elhunyt fiát vadászként jeleníti meg. Később, az 1910-es évek elején az uralkodóról több műalkotást készített, egész alakos és mellszobrot is.

Ligeti Miklós a műtermében, a Ferenc Józsefről készített mellszobrával (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914. február 15.)

Ligeti Miklós legkülönösebb zuglói műve a „Kőkedves”, amely a Thököly út 61. számú ház egyik erkélyén található. Ez a mellszobor egy távolba tekintő hölgyet ábrázol. Ligetinek ez a műve Pápai Manó varrógépgyáros villájának a „részeként” készült e helyre 1912-ben Ybl Lajos építész tervei szerint. Bár sokáig élt az a „városi legenda”, hogy a hölgy a első világháborúban elesett férjét várná vissza, és csak reménytelenségében vált „kővé”.

A Kőkedves című szobor a Thököly út 61. számú ház erkélyén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrászművész számos munkája látható Budapest közterein, és temetőiben; többek között az eredetileg 1935-ben felavatott Déryné Széppataki Rózát lanton játszó nőként megjelenítő szobra, amely, bár eredeti anyagában a második világháború ostroma során megsemmisült, de Polgár Botond gyergyószentmiklósi szobrászművész újra faragta és 2010 óta az I. kerületi Horvát kertben, az Alagút utca és a Krisztina körút kereszteződése közelében látható.

A Déryné-szobrot asztalra elhelyezhető méretben a Herendi Porcelángyár több évtizeden át gyártotta, különböző színű mázzal kiégetve, így vált a XX. századi lakáskultúra meghatározó darabjává.

A 2010-ben újrafaragott Déryné-szobor (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Ligeti Miklós szakrális tematikájú művei közül kiemelkedik  a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom főhomlokzatába 1929-ben beleépített  Krisztus sírba tétele című dombormű. A szürke színű márványból faragott alkotást az érdeklődő közönség a művésznek az Ernst Múzeumban 1913-ban rendezett gyűjteményes kiállításán láthatta először.

Az anatómiailag pontos, de mégis művészi hatású, négy alakos faragásért Ligeti Miklóst az egyházművészeti alkotások rangos elismerésével, az Ipolyi-díjjal jutalmazták.

A Krisztus sírba tétele című dombormű az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom főhomlokzatá​n (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kiváló kvalitású szobrot a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg, a múzeumot 1921 és 1935 között főigazgatóként irányító Petrovics Elek (1873-1945) javaslatára a Székesfőváros Önkormányzata, mint a templom kegyura állta a méltó elhelyezés költségeit. A Krisztus sírba tételét ábrázoló szoborcsoport svéd gránitból faragott építészeti keretezését Hikisch Rezső (1876-1934) tervezte.

A funerális alkotásai közül a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található  Hegedüs Sándor (1847-1906) kereskedelmi miniszter, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka és Zala György (1858-1937) Corvin-lánccal kitüntetett szobrászművész síremlékét érdemes kiemelni.

Hegedüs Sándor síremléke a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zala György síremléke a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A temető bejárata közelében látható Végh Károly síremléke, amelyet a művész Krisztus sírba tétele domborművének 1925-ben bronzból öntött változata díszít.

Ligeti Miklós a Stefánia úti házában élt 1944. december 10-én bekövetkezett haláláig.

A 1945 után az új államhatalom Ligeti Miklós egykori műtermes villáját Kisfaludi Srtobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész rendelkezésére bocsátotta, aki azután élete végéig ott alkotott.

Ligeti Miklós síremléke (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Ligeti Miklós sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található, székre helyezett kabátot formázó síremléket Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész készítette.

Nyitókép: Anonymus szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó