2020. február 14. 15:00

Az 1945-ös budapesti ostrom elképesztő károkat okozott a házakban, szinte nem maradt olyan épület, amelyet ne viselt volna meg a kegyetlen ostrom. A korabeli fotók megrendítő mementói a romos épületeknek.

Írta: Bukovszki Péter

A II. világháború a szó minden értelmében megtépázta Budapestet. Az itt élőknek, miközben eltűnt, hadifogságba esett vagy elhurcolt családtatjaikat várták haza, hozzá kellett fogniuk a rommá lőtt főváros újjáépítéséhez. Ez nem csak anyagilag, hanem lelkileg is megterhelő feladat volt az ország számára, hiszen a néhány éve még Európa egyik legpompásabb ékszerdobozának számító Budapest most csak árnyéka volt korábbi önmagának.

A Mátyás-templom (Fotó: Fortepan)

A Vígszínház is találatot kapott (Fotó: Fortepan)

A fényes paloták, középületek és lakóházak szétlőve, kiégve, tető nélkül várták sorsuk jobbra fordulását. Kővágó József polgármester (1945-1947) Budapest küzdelme az új életért című munkája szerint a főváros lakóházainak 3,8 százaléka megsemmisült, 23,1 százaléka súlyos sérülést szenvedett és mindössze 26 százaléka maradt épen. 

Az Attila út 35.-nek nem csak a bombákat, de egy repülő becsapódását is el kellett viselnie (Fotó: Fortepan)

Dr. Markos Béla 1947-es tanulmányában hozzáteszi, hogy a fővárosi bérházak 18 854 lakása közül csak 4541 maradt épen, az üvegkárokat és kisebb sérüléseket nem számítva. Ugyanitt olvashatjuk, hogy a főváros tulajdonában álló 4500 épület 40 százaléka teljesen elpusztult, életveszélyessé vált vagy komolyabb helyreállítást igényelt. A város 209 iskolájából egy sem maradt épségben. A Gellért fürdő 70 százalékos, a Rudas 90, a Szent Imre (mai Rác) fürdő 95, a Széchenyi fürdő pedig 15 százalékos kárt szenvedett.

A Szent Imre fürdő (Rác fürdő) és a később lebontott Szent Demeter-templom a Tabánban (Fotó: Fortepan)

A Tabán, háttérben a királyi palota (Fotó: Fortepan)

Különösen feltűnő volt a középületek rossz állapota, hiszen ezek korábban a város legfőbb látványosságai közé tartoztak. A Magyar Tudományos Akadémiának például egyetlen ép ablaka sem maradt, több helyisége kiégett és volt olyan terem is, amelyik rászakadt az alatta lévőre. A Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu mellett álló épülete száznál is több találatot kapott, egyik raktárszárnyának emeletei egészen az alagsorig leszakadtak, több terem kiégett, a polcok összedőltek. 

A királyi palota súlyos sérüléseket szenvedett, de díszeinek elpusztulásához a háború utáni várospolitika is tevékenyen hozzájárult (Fotók: Fortepan)

A budavári királyi palota központi elhelyezkedése miatt szinte vonzotta a lövedékeket és bombákat, és óriási károkat szenvedett, sok terme, teteje és kupolája is kiégett vagy beázott, ablakai betörtek. Ennek ellenére mégsem vált rommá, hiszen falai és sok terme szerkezetileg ép maradt, bár díszítésük sok helyen teljesen elpusztult. 

A Hild József tervezte Lloyd-palota helyén ma a Sofitel Hotel áll (Fotó: Fortepan)

Helyrehozhatatlan károkat szenvedett a Duna-parti szállodasor is. A korábban a város szimbólumának számító Grand Hotel Dunapalota, Grand Hotel Hungária és a Carlton is kiégett, ahogy az Első Magyar Általános Biztosító Vigadó téri székháza is. 

Az Alagút, fölötte a Sándor-palota romjai a Lánchíd felől nézve (Fotó: Fortepan)

Noha az újjáépítés után a városba visszatért az élet és a házak többsége újra lakhatóvá vált, számos épület örökre eltűnt. Ha a háborús bombákat sikerült is elkerülnie, a kommunista városépítést sok, korábban ikonikus épület nem élte túl. A budai királyi palotát kibelezték, megmaradt díszeit elbontották vagy befalazták, a szállodasor utolsó mementójaként állva maradt Bristol Hotelt 1967-ben bontották le a Marriott kedvéért, ahogyan a Széchenyi (volt Roosevelt) téri Lloyd-palotát, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomot, a királyi Lovardát vagy a Főőrség épületét (e két utóbbi épület nemrég újra felépítették – A szerk.).

A Mária Magdolna-templom megmenthető lett volna; ma már csak a tornya áll (Fotó: Fortepan)

A Külügyminisztérium lerombolt épülete a Dísz téren (Fotó: Fortepan)

A Sándor-palota szinte teljesen elpusztult, teljes külső-belső újjáépítése csak 2002-re fejeződött be (Fotó: Fortepan)

Az egykori Honvédelmi Minisztérium helyén ma romkert van. Jobbra a Várszínház és a Karmelita kolostor látható (Fotó: Fortepan)

Nyitókép: A pesti Duna-part és a felrobbantott Lánchíd az ostrom után (Fotó: Fortepan)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó