2020. március 3. 09:00

A közelmúltban emléktáblát avattak Görgei Artúr egykori főhadiszállásának helyszínén, ahol jelenleg a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika található. Ez volt Görgei első főhadiszállása a három közül Buda 1849-es ostroma idején. A szabadságharc történetének talán az egyik legfontosabb epizódja volt a május 4. és 21. közötti ostrom, amely alatt a magyar hadsereg fővezérének mindhárom irányítóközpontja a jelenlegi XII. kerület területén helyezkedett el.

Írta: Földváry Gergely

Remete fogadó, a Laszlovszky-major, Óra-villa – Görgei Ártúr főhadiszállásai az 1849-es budavári ostrom alatt. Az 1920-as években mindhárom helyszínen emléket állítottak, de csupán a Laszlovszky-majorban maradt meg az emléktábla. A másik kettő valószínűleg a II. háborúban alatt, Budapest ostroma idején tűnhetett el és mivel Görgei 1945 után nem tartozott a rendszer kegyeltjei közé, visszaállításukra nem került sor.

Barabás Miklós metszete Görgei Artúrról 1849-ben (Forrás: Wikipedia)

Az első főhadiszállás: a Remetéhez címzett fogadó

A Görgei által vezetett magyar csapatok április 30-án vonultak fel a budai Vár ellen. A fővezér május 3-án Bajnán részletes diszpozíciót adott ki a Vár másnapi körül vételére és az esetleges megrohanására. Ebben olvashatjuk, hogy „A főhadiszállás Buda körülzárása alatt a Városmajornál, a »Remetéhez« címzett korcsmában lesz, ahová minden fontos jelentés is küldendő”. Mivel a Városmajorból a fák miatt nem lehetett jól látni a Várat nem tudjuk, mi indokolta, hogy ezt a helyet válasszák. Innen küldték a hadikövetet a Várba Heinrich Hentzi várparancsnokhoz, hogy megadásra szólítsák fel.

Hentzi azonban nem akarta feladni a Várat és hamarosan lövetni kezdte a környéket. Egy szemtanú 1889-ben így számolt be a történtekről a Kolozsvár című újság május 17-ei számában: „A várbeli IV. sz. körbástya ütege május 6-án dél táján a »Remetéhez« czimzett városmajori korcsmát oly erősen kezdette lövöldözni, hogy a benne elhelyezett főhadiszállás azonnal a zugligetbe, a Laszlovszky-féle majorba tétetett át s a körülményekből következtetőleg azon nézet támadt, hogy a főhadiszállás hollétét a várbelieknek elárulták és hogy a várparancsnokság szervezett kémkedési rendszert tart fenn. Ez okon egy vinczellér, ki több tanú vallomása következtében a várhelyőrséggel való közlekedéssel vádoltatott, haditörvényszékileg kivégeztetett…” Természetesen a helyszínt már akár a hadikövet is elárulhatta, de miután másnap, május 6-án heves ágyútűz zúdult a Remete fogadóra a főhadiszállást azonnal átették a Laszlovszky-majorba.

 


Valószínűleg ez lehetett a Remete fogadó helye ezen az 1852-es térképen (Fotó: mapire.eu)

A Remete fogadó helyén épült János Szanatórium épületén 1927-ben emléktáblát avattak, ezzel tisztelegve a helyszín 1849-ben játszott szerepe előtt. A leleplező ünnepélyt díszes keretek között rendezték meg és jelen voltak a nemzeti hadsereg tisztjei, a Görgey család, a Hadtörténelmi Múzeum vezetősége és a környékbeli polgárság is, akik szép számban tisztelték meg jelenlétükkel a rendezvényt.

Az 1927-es emléktábla szövege így szólt: „1911-ig e helyen állott a Remetéhez címzett vendéglő, mely 1849. május 4-én reggeltől a Budavárát ostromló honvédsereg főhadiszállása volt. Görgey Artúr fővezér délben innen szólította fel megadásra a vár védőseregét és innen rendelte el az ostrom megkezdését. A Nándor-bástyáról beirányított ágyútűz miatt pedig máj. 6-án reggel innen költözött át a Zugligeti út 12. sz. alatt volt Laszlovszky majorba. Állította a Hadimúzeum kezdésére [sic!] a János kórház igazgatósága.”

János Szanatórium a XX. század elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Az emléktábla-avató ünnepség 1927 májusában (Fotó: filmhiradokonline.hu)

Az emléktábla-avató ünnepség 1927 májusában (Fotó: filmhiradokonline.hu)

Az emléktábla-avató ünnepség 1927 májusában (Fotó: filmhiradokonline.hu)

Az emléktáblát valamikor a XX. század közepén eltüntették, és idén, 2020. február 12-én állíttatták újra az eredeti szöveg felhasználásával.

Az újraállított emléktábla 2020. február 12-én (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A második főhadiszállás: a Laszlovszky-major

A Laszlovszky-major a mai Zugligeti út 58-60. szám alatt található. A területet egyébként 1793-ban vásárolta meg Buda egyik leggazdagabb polgára, Laszlovszky József, akinek fia, ifj. Laszlovszky József indította el az 1820-as években a híres vendéglő üzemeltetését. A ma látható formája az 1820-as években alakult ki és jelenleg a Máltai Szeretetszolgálat használja.

A Laszlovszky-major az 1840-es évek környékén (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Laszlovszky-major 1942-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

A Laszlovszky-major napjainkban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Hogy miért esett a Laszlovszky-majorra a választás, ismét nehéz megmondani, mivel innen se lehetett rálátni a Várra és innen még messze is volt. Valószínűsíthető, hogy egy régi emlék miatt került ide a szállás, mivel Aggházy Kamill „Budavár bevétele 1849-ben” című könyvben megemlíti, hogy Görgei és öccse, István 1848 májusában itt ,a Laszlovszky-major feletti Hunyadi-orom tövében töltötte az estét.

De azt is tudjuk, hogy korábban itt fogadta Görgei Artúr a Konstantinápolyba követként utazó Andrássy Gyulát. Görgei május 6-án innen, a Laszlovszkyból válaszolt Klapka György vezérőrnagy három Buda elleni hadművelettel kapcsolatos levelére. Ugyancsak innen állíttatta le a budai Vár lövetését a hadműveleti napló tanúsága szerint.

Több utasítást és napiparancsot írt itt a Laszlovszkyban, de miután nem látta a hadműveleteket, május 9-én a főhadiszállást „az ostromzár jobb áttekinthetősége végett” átették a Heidrich Ferenc csokoládégyáros budai polgár nyári lakába, a Svábhegyen található Óra-villába.

A Laszlovszky-major napjainkban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A helyszínen a Hadtörténeti Múzeum kezdeményezésére 1927. október 16-án emléktáblát állítottak, ami mind a mai napig megtalálható az épület kertjében egy emlékoszlopon. A szövege, így szól: „1849 május 6-án reggel »A Remetéhez« címzett városmajori vendéglőből ide, a volt Laszlovszky-majorba tette át főhadiszállását Görgey Artúr, a Budavárát ostromló honvédsereg fővezére. Május 10-én pedig innen költözött át a nagysvábhegyi Óravillába, ahol 21-ig, a Vár dicsőséges bevételéig, tartózkodott. Állította a Hadimúzeum kezdésére 1927-ben a Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület”. Az emléktábla szerint Görgeiék május 6-10. között tartózkodtak itt, de ez tévedés mert már május 9-én áttették a főhadiszállást az Óra-villába.

Emléktábla-avató ünnepség 1927 októberében (Fotó: filmhiradokonline.hu)

Emléktábla-avató ünnepség 1927 októberében (Fotó: filmhiradokonline.hu)

Emléktábla-avató ünnepség 1927 októberében (Fotó: Magyarság Képmelléklet, 1927. október 27.)

Ma is látható emléktábla a Laszlovszky-major kertjében (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A harmadik főhadiszállás: az Óra-villa

Az Óra- villáról szóló beszámolók szerint az épületből tökéletesen lehetett látni az eseményeket. Ludasi Mór és Szilágyi Sándor „Pest ágyúztatása és Buda megostromlása” című munkájában azt írják, hogy „e lak a hegynek délkeleti oldalában oly ponton fekszik, honnan a várat s a szomszéd hegyeket egy pillanat alatt átnézni; e célra kétségkívül a legalkalmasabb hely. E nyári lak számos szobával bíró csinos épület; kővel kirakott előtornáca a törzstisztségnek volt tanyája; az itt felállított távcsövek híven közelíték az érdekelt pontokat.”

Az Óra-villa a XX. század elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Görgei, ahogy megérkezett a helyszínre, a tornácon felállíttatta a gellérthegyi csillagvizsgálóból ide hozatott három távcsövet, amivel jól rálátott a Várra. Az Óra-villában több jelentősebb személyiség is megjelent az ostrom ideje alatt, többek között Petőfi Sándor költő, Klapka György vezérőrnagy, de Than Mór festő is, aki az ostromról készített festményeket. Innen az Óra-villa tornácán járkálva tekintette meg a budai Vár bevételét Görgei május 21-én.

Hajnali négy óra tájban már látták, hogy a nemzeti zászló lobog a Fehérváry rondellán, majd a Mátyás-templom tornyán is. Miután reggel 7-re megjött a hír, hogy bevették a Várat, Görgei felnyergelte a lovait és a Nagy-Svábhegy, majd a Kis-Sváb-hegy lejtőin, valamint a Városmajoron át a Várba sietett.

Az Óra-villa a XX. század elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Vár bevételének 80. évfordulójára, 1929-ben az utolsó főhadiszállásra is emléktábla került. Érdekessége, hogy ekkor két emléktáblát is avattak, az egyiket Görgeinek, a másikat Erzsébet királynénak. Említésre méltó még az is, hogy Görgei-ereklyék is voltak az ünnepség helyszínén egy üvegszekrényben. Az emléktáblákat az Óra-villa tulajdonosa, Bernát István, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke helyezte el az épület kapuoszlopain.

A Görgei-emléktábla szövege a következő volt: „1849. május 10-én reggel a zugligeti Laszlovszky-majorból ide, az Óra-villába tette át főhadiszállását Görgey Arthur tábornok, a Buda várát ostromló honvédsereg fővezére. A tornácon felállított három messzelátón át figyelte az ostromot és az utolsó rohamot. A bástya tört részére kitűzött honvédzászló megpillantása után innen indult lóháton az elfoglalt várba, hogy győztes seregét üdvözölje. Megfordultak itt hadtestparancsnokai: Aulich, Nagy Sándor József és Knézich tábornok. Klapka tábornok pedig itt békült ki Petőfivel. E táblát a Hadimúzeum kezdeményezésére kegyelete jeléül 1929-ben állította a ház ura.”

Jelenleg erről a tábláról nem tudunk semmit, de az esetleges újrafelállítása esetén a Petőfi és Klapka itteni kibékülésére vonatkozó mondatot nem kell majd belerakni, mert Hermann Róbert kutatásai szerint ez nem így történt.

Emléktábla-avató ünnepség 1929 májusán (Fotó: Képes Pesti Hírlap, 1929. június 1.)

Emléktábla-avató ünnepség 1929 májusán (Fotó: Az Est, 1929. június 1.)

 

Az Óra-villa napjainkban, felújítva (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Érdekes budai vonzata a főhadiszállásoknak, hogy a Várban 1935-ben Görgei lovas szobrát, ifj. Vastagh György alkotását úgy állították fel, hogy a fővezér az Óra-villára nézzen. Az Uj Nemzedék újság 1935. május 22-én úgy fogalmazott: „Intésére most lehull a lepel Görgey Arthur bronzszobráról. Paripáján ül a tábornok, komoly pillantással tekint a hegyek felé, az »Óravilla« idelátszó sárga falai felé. Ahonnan 86 éve az ostromot figyelte...”

A lovas szobor 1945-ben elpusztult és csak 1998-ban állították ismét fel (a rekonstruált változatot Marton László készítette), ekkor azonban már nem ugyanott, ahol korábban állt, hanem a Fehérvári rondellán, de Görgei tábornok figyelő szeme az új helyéről is a Svábhegyre tekint.

Görgei Artúr lovasszobra a Hadtörténeti Múzeum előtt 1935-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Nyitókép: Az Óra-villa a XX. század elején


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó