A Magyar Kormány visszavásárolja az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet VIII. kerületi, Rákóczi út 57. szám alatt található templomát a hozzá tartozó földterülettel együtt, s erre 765 millió forintot biztosít – derül ki a Magyar Közlöny 2020. augusztus 17-én megjelent számából. A 1542/2020. (VIII. 17.) számú kormányhatározat úgy fogalmaz, hogy a döntést a kormányzat „a Magyarországon élő nemzetiségek felkarolásában, anyagi támogatásában, széles körű jogainak erősítésében és az anyanyelven való megnyilvánulás színtereinek kiépítésében való szerepvállalása fokozásaként” hozta meg.

Az egykori szlovák evangélikus templom a Rákóczi út 57. szám alatt kívülről nem látszik, mert lakóépületekkel körülzárt udvarban áll (Fotó: Google)

Az Országos Szlovák Önkormányzat, amelynek az ingatlan a tulajdonába kerül, már hosszú ideje szorgalmazza a magyar és a szlovák kormánynál is, hogy segítsenek visszaszerezni a magyarországi szlovákok fontos budapesti épületét. A L'udové Noviny – a magyarországi szlovákok hetilapja – internetes változatának szerkesztői jegyzetében már a kormányhatározat megjelenése előtt olvashattuk, hogy a magyarországi szlovákok sok év óta tartó erőfesztéseinek eredményeképpen az ügy a döntő szakaszába jutott. „Vissza tudjuk szerezni. Ismét a miénk lesz, és kulturális központot alakítunk ki benne. Helyreállítjuk szlovák jellegét és szlovák szellemiségét” – fogalmazott a cikkíró.

Az épületben kulturális központot alakítanak ki ​(Fotó: luno.hu)

A kormányhatározat megjelenése után a Országos Szlovák Önkormányzat nagy örömmel jelentette be Facebook-oldalán, hogy kezdeményezésük végre sikerrel járt. Közzétették a magyar kormány által elfogadott határozatot is, amely a visszavásárlás támogatásáról és pénzügyi fedezetének biztosításáról szól.

Az Országos Szlovák Önkormányzattal kötendő támogatói okiratba a kormányhatározat szerint azt is bele kell írni, hogy a szervezet megszűnése esetén a vagyonelem visszaszáll a magyar államra. Emellett kimondja a rendelkezés, hogy a felújítás ütemtervéről és a kivitelezés költségeiről a kormány részére előterjesztést kell készíteni.

Sokan nem is ismerik ezt a rejtett, használaton kívüli evangélikus templomot, amely a Rákóczi út 57. szám alatt áll, kívülről nem látszik, mert lakóépületekkel körülzárt udvarban van. Pedig még Mikszáth Kálmánnak is itt volt az esküvője.

Grafika az evangélikus templomról 1867-ből (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A XIX. század második felében rohamosan növekedett Budapest népessége, közöttük sokan szlovák származásúak voltak, akik a Felvidékről jöttek a fővárosba. Ebben az időben három lutheránus gyülekezet működött Pesten: német, magyar és szlovák, valamennyien a Deák téri evangélikus templomot használták.

A szlovákok telket kaptak az akkori Kerepesi út (ma a Rákóczi út) mentén, hogy felépíthessék a saját templomukat. Először 1854-ben a telek két oldalán szimmetrikusan felépítettek egy paplakot és egy iskolát, majd a két épület között lévő területen 1867-ban készült el a templom Diescher József tervei alapján.

Képeslap 1900-ból a a díszes tetőzetű Luther-házról, a kép közepén látható a templom tornya is (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az építkezés miatt kiürült az egyházközség pénztára, így előbb egy üzletsort húztak fel a templom előtt, amit bérbe adtak, majd 1893–1894-ben az üzletsor helyére Schweiger Gyula tervei alapján felépítettek egy többemeletes neoromán bérházat. Az albérleti díjakból fedezték a kiadásaikat. Luther Márton szobra díszítette a ház főhomlokzatát, az épületet a mai napig Luther-háznak nevezik. A bérház felépülésével végleg takarásba került a templom.

A Luther-ház homlokzata (Fotó: Google)

A II. világháború alatt a templom súlyos károkat szenvedett, de ezeket 1952-ig helyreállították. Az 1960-as években egyre kevesebb lett a hívő, végül a templomot a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet vásárolta meg, könyvtárnak és előadóteremnek. Az azóta eltelt évtizedek alatt az épületet változatos módon használták, egy időre a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz került. Később kaszinóként, kiállítóteremként, sport- és konditeremként is működött.

A műemléki fejújítás után kulturális rendezvények helyszíne lesz.

Nyitókép: A Kerepesi úti (ma Rákóczi úti) templom a paplakkal és az iskolával a Vasárnapi Ujság 1863-as számából​