Hiába keresnénk, a budapesti Duna-hidak elnevezésében semmilyen logikát nem találnánk. Ám ahogy a politikai rendszerek a közterületek elnevezésében kifejezésre szokták juttatni ideológiájukat, így a hídjaink között van olyan, amely ennek a hagyománynak köszönheti a nevét. Híres magyar történelmi személyiségek és a Habsburg-család két tagja is megjelenik a névadók között, és vannak olyan hídjaink, amelyek mai nevüket az 1945 utáni ideológiai tisztogatás eredményeként nyerték el.

Az első keresztségben több hidunkat az elhelyezkedése alapján ráaggatott névvel emlegették, ilyen volt az Eskü téri híd, a Vámház téri híd, a Lágymányosi híd, s csak később lett „hivatalos” nevük. Velük együtt a Sztálin híd, a Ferenc József híd vagy a Horthy Miklós híd elnevezések is lassan feledésbe merülnek, de vannak olyan hídjaink, amelyeknek hiába van saját nevük, nehezen vehető rá a nagyközönség, hogy valóban úgy is nevezze, jó példa erre a Deák Ferenc híd.

Az első állandó budapesti hidat, amely 1849-re készült el teljesen, sokáig csak Lánchídnak emlegette mindenki, mai hivatalos nevét, a Széchenyi Lánchidat csak 1915-ben kapta. Pedig Kossuth Lajos már építése közben, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről nevezzék el.

Egészen 1915-ig a Széchenyi Lánchídnak tulajdonképp nem volt neve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A millennium környékén, 1895-1896-tól egész mozgalom bontakozott ki a híd átnevezésére, és a következő évtizedben számos beadvánnyal, javaslattal, petícióval bombázták különböző szervezetek a kormányt. Ám az akkor hajthatatlan volt, a Pénzügyminisztérium, a híd kezelője így reagált az Építő Ipar 1906. január 28-i száma szerint:

„[…] a híd elnevezését megváltoztatni a gróf Széchenyi István emléke iránti nagy kegyelet dacára sem találta célszerűnek, minthogy a híd mai elnevezése alatt szerepel törvénykönyveinkben, ezen a néven ismeretes az egész világon, ily cím alatt ismertetik azt a szakkönyvek és ekkép az egy félszázadoknál öregebb elnevezés megváltoztatása kétségtelenül csak zavart idézhetne elő.”

A kormány álláspontja 1915-re megváltozott, az átkelő akkori újjáépítésekor elnevezte Széchenyi Lánchídnak. Igaz, a minisztérium 1906-os jóslata valóra vált, hiába telt el azóta 106 év, a hivatalos iratokon kívül senki sem használja a Széchenyi elnevezést.

A következő hidunk, a Margit híd annak köszönhette a nevét, hogy a Margit-sziget mellett ível át a Dunán. Már építésekor is így hívták, az elnevezés könnyen elfogadottá vált, mindenki azonnal hozzászokott, esetlegesen Szent Margit híd változatban, de ezt valójában soha nem használták.

Az átadása óta Margit híd a neve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor a mai Szabadság hidat tervezni kezdték, még Vámház téri hídnak nevezték. Az átkelőt végül Ferenc Józsefről nevezték el, a milllenniumi ünnepségek keretében adták át az uralkodó jelenlétében.

A szerkezet nem, de a név változott, Ferenc Józsefről Szabadságra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor hidat 1945 januárjában felrobbantották a német utászok, a szerkezet nem pusztult el, csak jelentősen megsérült, ezért a háború után a budapesti hidak közül elsőként lehetett újjáépíteni. Régi nevét a politikai változások elsodorták, 1946-tól Szabadság híd lett a hivatalos neve. 

Az Erzsébet hidat a pályáztatása idején még Eskü téri hídnak hívták, majd 1903-as átadásakor a Genfben merénylet áldozatává vált Erzsébet királynéról nevezték el. Így a Habsburg uralkodóról és feleségéről, vagyis a Ferenc Józsefről és Erzsébetről elnevezett két Duna-híd egymás mellett ívelt át a folyón. Az Erzsébet hidat a II. világháború végén a német csapatok felrobbantották, helyére egy teljesen más szerkezetet, egy német mintára tervezett autópálya-kábelhídat építettek 1964-re. Ám érdekes módon az Erzsébet nevet az új átkelő is megtarthatta.

A szerkezet változott, a név maradt Erzsébet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Boráros térnél építendő hidat az 1890-es évektől, amióta felvetődött, hogy itt átkelőt kellene építeni, értelemszerűen Boráros téri hídnak nevezték. Amikor véglegesen döntöttek a felépítéséről, 1930-ban Horthy Miklós kormányzóvá választásának 10. évfordulóját megünneplendő Horthy Miklós hídnak nevezték el a még fel sem épült hidat. Azonban a II. világháború után a felrobbantott átkelőre ismét Boráros téri hídként hivatkoztak.

A Petőfi híd ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hidat csak 1952-re építették ismét fel, de ekkor már két éve itt állt az a pontonhíd, amely korábban a Petőfi térnél szolgált, és mindenki Petőfi pontonhídként ismerte. Amikor az állandó hidat ismét felépítették, 1952-ben, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése nyomán a végleges híd „megörökölte” az elnevezést, és azóta hívjuk Petőfi hídnak.

Az Árpád híd jó példa arra, hogy a politikai kurzusok a saját ideológiájuknak megfelelően szeretik meghatározni az elnevezéséket. A II. világháború előtt, 1939-ben kezdték el építeni, és már ekkor eldőlt, hogy Árpád fejedelemről fogják elnevezni. Mégis, amikor 1950. november 7-én megnyitották ideológiai alapon „a hídépítő munkásság kérésére” Sztálinról, a szovjet diktátorról nevezték el. Hivatalosan 1957-ig ez is volt a neve. 

Az M0 déli hídját az építésekor még a Hárosi Duna-hídként határoztuk meg. A két részletben épült, 1990. november 16-án átadott, majd 2013. június 30-án kétszer háromsávosra bővített híd a legnagyobb forgalmat lebonyolító híddá vált, ám hivatalos nevén, Deák Ferenc hídként meglehetősen kevesen emlegetik. Helyette ma is előszeretettel hívjuk az M0-s déli hídjának.

Ezzel szemben a Rákóczi híd neve 10 év után lassan-lassan átmegy a köztudatba. Igaz az eredetileg Lágymányosi hídnak hívott – már az előkészítő anyagokban is így nevezett –  átkelő nevének megválasztására pályázatot írtak ki, majd a XI. kerületi önkormányzat állt elő számos ötlettel, így felmerült a Főnix, a Szent László, a Latinovits Zoltán elnevezés is. Ám végül 2011-ben, a Szatmári béke 300. évfordulóján a Rákóczi-családról Rákóczi hídnak keresztelték át az akkor már 16 éves átkelőt.

Már 10 éve Rákóczi híd, de 1995 és 2011 között Lágymányosi híd volt a neve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Megyeri híd, az M0-s északi Duna-hídja is valójában a földrajzi helyzete alapján kapta meg a nevét, hiszen Békásmegyert és Káposztásmegyert köti össze. Az átkelőnek ugyan más nevet kerestek, 2007–2008-ban pályázatot írtak ki, de az nem hozta meg a kívánt eredményt. Így a 2008. szeptember 30-ai átadásakor a Megyeri híd nevet kapta.

Két budapesti hidunk elnevezésében valójában senki sem biztos, hiszen a hivatalos anyagokban is állandóan eltérően említik a nevüket, de ezek vasúti hidak. A déli híd neve elvileg Összekötő vasúti híd, igaz, még a hivatalos megnevezésekben is sokszor szerepel a Déli Összekötő név is, mégpedig abból a megfontolásból, hogy megkülönböztessék az északi vasúti hídtól. Ezzel az a probléma, hogy az északi hídnak nem Északi Összekötő híd a neve, arra mint Északi vasúti híd, vagy Újpesti vasúti híd szoktak hivatkozni, ez utóbbi szerepel egyébiránt az Egységes Hídnyilvántartási rendszerben is.

A névadások folytatódnak, hiszen nemsokára hozzákezdenek a Galvani utcánál építendő híd kivitelezésének, amelynek nevéről biztos ádáz vita zajlik majd. Hogy mi lesz a végeredmény, kíváncsian várjuk.

Nyitókép: A Széchenyi Lánchíd, háttérben a Margit híddal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)