Keresés az archívumban

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

Átadták az Esterházy Péter otthonából kialakított alkotóházat A magyar kultúra napján adták át az Esterházy Péter egykori rómaifürdői otthonából kialakított alkotóházat. A 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író Emőd utcai villája mostantól az irodalom szolgálatában áll: külföldi írókat, műfordítókat fogad, és kulturális rendezvényeknek biztosít teret.

Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.

Ilyen volt egy hordógyáros villája az előző századfordulón Egy gazdag hordógyáros építtette a XIX. század végén, majd a mindenkori budafoki polgármester lakása lett a XXII. kerületi Városház téren álló Fáber-villa. A helyi védettség alatt álló, önkormányzati tulajdonú épületet kívül-belül teljesen rendbe hozzák, felújítják a homlokzatot, a tetőt, kicserélik a nyílászárókat, a kőelemeket is rekonstruálják.

Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.

A Duna-parti panoráma legyőzte az Erzsébet teret – Az Országház méltó helyének megtalálása London és Párizs volt a minta a budapesti Országház helyének kijelölésekor: a Temze-part és a Szajna-part parlamenti épületeinek különleges vízparti látványa döntő érv volt a Duna-parti helyszín kiválasztásához. Szenteste napján, 145 évvel ezelőtt hirdették ki azt a törvényt, amely kimondta, hogy az Országházat az V. kerületi Tömő téren – a mai Kossuth téren – kell felépíteni.

A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.

Már készül a Honvéd Főparancsnokság díszes homlokzati oszlopsora Süttői mészkőből készültek azok a monumentális, díszes faloszlopok, amelyek hamarosan a Honvéd Főparancsnokság külső homlokzatának két emeletet átfogó látványos elemeiként jelennek meg. Több darabban érkeztek a helyszínre, beépítésük megkezdődött. Ezek a háromnegyed oszlopok tartják majd az épület legfőbb ékességét, a már elkészült timpanont az abban lévő szoborcsoporttal.

Átadták a megújult Bethesda Gyermekkórházat A Bethesda Gyermekkórház főépületének homlokzatát és belső tereit felújították, a főbejárat és a váróterek is megszépültek. Ezenkívül komplex informatikai fejlesztést hajtottak végre, és létrehoztak egy új betegirányító központot.

Már látható a Hunyadi téri vásárcsarnok eredeti belső szerkezete Folyamatban van a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, és már látható a műemlék épület eredeti térszerkezete, mert elbontották a toldásokat. A belső rekonstrukció 2027-re fejeződik be.

Szintlépés a József Attila utcában – Pollack Mihály eladott bérháza A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.

Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály barátsága Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály nemcsak kortársak voltak, hanem egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő igen szoros barátok is, ami később köztük családi kapcsolattá is fonódott. Megismerkedésük 1824-ben Pesten kezdődött és az egész reformkoron át tartott. Barátságuk Vörösmarty halálával ért véget 170 évvel ezelőtt, 1855-ben.

József főhercegi palota: kezdődik a díszlépcsőház és a díszterem újjáépítése A budavári Szent György téren megkezdődik az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota belső tereinek kialakítása. A palota két történeti terét, az első emeleti impozáns báltermet és a díszlépcsőházat az eredeti formájának megfelelően rekonstruálják.

Makovecz Imre-kiállítás nyílt a Műcsarnokban Születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Műcsarnokban Makovecz Imre építészről. A tárlat rajzok, eredeti hang- és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait.

Már készülnek az Igazságügyi Palota színes üvegablakai A Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Igazságügyi Palota központi csarnokának felülvilágító színes üvegablakait archív fotók alapján rekonstruálják, a munka már folyamatban van. Az üvegek új tartószerkezeti elemeit a napokban szállították a helyszínre.

Átadták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új épületét Hétszintes épülettel bővült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyben az új diagnosztikai és terápiás központ kapott helyet. Az új épületet híd köti össze a főépülettel, így az intenzív osztályok és a műtők szintkülönbség nélkül, zárt térben érhetők el.

A Récsei autóbuszgarázs építése 1930-ban Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.

Pest-Buda a reformkor kezdetekor: ezeket a házakat már az Akadémia-alapító Széchenyi István is látta A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.

Elkészült a kis belvárosi tér, ahová a Hermész-kutat is áthelyezték A Régi posta utca Duna felőli végében elkészült az a kis zöld tér, ahová a Váci utcában elbontott Hermész-kutat is áthelyezték. Az utcaszakaszt teljesen felújították, 10 új fát ültettek, utcabútorokat, ivókutat telepítettek, valamint a régi Pestet ábrázoló bronzmakettet is elhelyeztek.

40 éves a ferihegyi 2-es terminál Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.

Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.

Futballpálya épül az Orczy-kertben Az Orczy-parkban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának területén a FIFA-szabványoknak is megfelelő méretű, élő füves futballpályát építenek, ahhoz kapcsolódóan egy kétszintes kiszolgálóépület is készül öltözővel, büfével, lelátóval, kialakítanak egy műfüves edzőpályát és mobilbüféket, valamint a parkfunkciót erősítésére 124 fát is elültetnek.

Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.

Új épülettel gyarapodott a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium Kibővítették a budai Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium épületét. A II. kerületi intézmény új épületrészeiben tágas aula, új ebédlő, könyvtárrész, tantermek és csoporttermek, valamint egy új edzőterem kapott helyet. Megújult a régi épület egy része is, és új kápolna épült.

Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.

Klebelsberg Kunó kastélya lett az első, sztélével megjelölt magyar emlékpont A Klebelsberg 150 emlékév keretében állították fel az új, QR-kóddal ellátott emlékjelet az egykori kultuszminiszter II. kerületi otthonában, a Klebelsberg Kastély parkjában. A Nemzeti Örökség Intézete idén kezdte meg a magyar emlékpontok megjelölésének programját.

A levéltári palota elpusztult tornyáról nyílt kiállítás a Bécsi kapu téren A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában nyílt kiállítás az épület egykori, 76 méter magas híres tornyáról, amelyet a második világháborús sérülések után nem állítottak helyre, hanem elbontották. Építéséről, díszítéséről és szomorú pusztulásáról emlékezik meg a most nyílt új tárlat.

Már láthatók a József főhercegi palota homlokzati díszei A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.

A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.

Film készült Lechner Ödönről A Lechner család életéről és kulturális örökségéről szóló dramatizált dokumentumfilmet október közepén mutatják meg. A Lechner örökség című film végigköveti a legendás építész életét, családi történetét, ikonikus épületeit, valamint hatását egészen napjainkig.

Idősotthont adtak át a XVI. kerületben Új idősotthont adtak át a XVI. kerületi Cinkotán. Az intézmény ötven férőhelyes, a 2200 négyzetméteres épülethez egy csaknem négyezer négyzetméteres kertészeti zöldfelület tartozik.

Megnyílt a nagytétényi kastély parkja Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.

Már a homlokzati díszeket helyezik fel a Budavári Palota északi szárnyára Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.

Felújítják a rabbiképző intézet műemlék épületét Korszerűsítik, felújítják és akadálymentesítik az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem VIII. kerületi, Gutenberg térre néző épületét. Új közösségi tereket is létrehoznak, az udvarokat üvegtetővel fedik le. A budapesti rabbiképző intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit.

Közösségi kert nyílt a Kiscelli Parkerdőben Új közösségi kertet hoztak létre Óbudán, a Kiscelli Parkerdőben, a Doberdó úton, egy korábban használaton kívüli önkormányzati telken.

Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.

Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.

Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.

Új bölcsőde nyílt az I. kerületben A Naphegyen, egy Dezső utcai villában nyílt meg az I. kerület legújabb bölcsődéje. A 120 éves épület egykor lakóház volt, legutóbb zeneiskola működött benne, majd üresen állt. A fatornyos villát a kerületi önkormányzat felújíttatta, az épületet a bölcsődei funkcióknak megfelelően alakították át.

125 éves az újpesti Városháza Újpest ikonikus épülete, a Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából helytörténeti séta és más események is felidézik az épület és a városrész múltját.

Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.

Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.

Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött,  augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.

Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.