Keresés az archívumban

Adótornyokat bontottak el a Normafán Folytatódik a Normafa zöldterületének rendezése: elbontották a Vasas síház melletti két adótornyot. A Hegyvidéki Önkormányzat már évek óta folytatott ezzel kapcsolatban egyeztetéseket a tornyok üzemeltetőivel.

A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában A Hunyadi-udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes szépségében áll a Főőrség épülete, melyben a nemrég megnyílt kávéház a magyar testőrségek hagyományait eleveníti fel, az emeletén kialakított tárlat pedig eredeti egyenruhák és fegyverek, korabeli dokumentumok másolatainak segítségével mutatja be hazánk katonai alakulatának történetét. A kávézó kínálata a budapesti kávéházi kultúra fénykorát idézi, belső tere pedig a testőri egyenruhák színeire utal, mely a magyar nemzeti uniformisok egyik csúcsteljesítménye volt. A PestBudának Bottyán István ügyvezető mesélt a megújult Főőrség múltjáról és jelenéről.

Kihunyt neonok – Sok reklámtábla emlékeztet még a régi világra a Rákóczi úton Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.

Hunyadi Jánost 575 éve választották meg Magyarország kormányzójának – Budapest ma is őrzi emlékét Mátyás király édesapjára, történelmünk egyik legnagyobb alakjára mindennap emlékezhetünk a déli harangszót hallgatva. A harangozást még a nándorfehérvári diadal előtt rendelte el a pápa, hogy a keresztény seregek győzelméért fohászkodó imára hívjon, de a felszólítás a győzelem hírével gyakorlatilag egyszerre érkezett meg Budára, így a magyar hagyományban a kettő összekapcsolódott. Hunyadi Jánosnak a fővárosban több emléke, szobra is található. Ezeket jártuk végig a budai Vártól az Országház épületén át a Városligetig.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Pünkösd napján leltek gyógyvízre a mai Pünkösdfürdő területén A történet szinte meseszerű, mert onnantól kezdve, hogy Ember Sándor jogtanácsos, későbbi országgyűlési képviselő egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a Békásmegyer melletti terület felparcellázásának szándékáról, és egy gyors döntéssel megvásárolta a földet, mintha minden arannyá változott volna a keze között. Hamarosan kiderült, hogy a terület egész Európában páratlan régészeti leleteket rejt, majd 1934 pünkösdjén gyógyvizet is találtak a telken, ahol hamarosan, 1935 nyarán megnyílt a ma Pünkösdfürdő néven ismert strand.

Eltűntek a Római-part hangulatos csónakházai A Római-part már az 1900-as években is kedvelt dunai pihenőhely volt, az 1920-as évektől vált igazán népszerűvé. Az egykori csónakházak építészeti, sport- és kultúrtörténeti értékeinkről mesélnek – ma már leginkább csak fotókon.

Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.

Toszkánai mester öntötte Budapest ikonikus szobrait – A Millenniumi emlékmű munkálataihoz hívták fővárosunkba az olasz szakembert Budapest történetében szép számmal szerepeltek idegenben született mesterek, akik itt megtelepedve jelentős mértékben járultak hozzá a város fejlődéséhez. Különösen az építészet és az iparművészet területén jeleskedtek a leginkább német nyelvterületről származó szakemberek. Most egy olyan, mára némileg elfeledett mesterre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki a napfényes Toszkána helyett választotta hazájául a magyar fővárost. Raffaelo Vignali vagy magyarosan Vignáli Rafael szoboröntő a Millenniumi emlékmű munkálataira érkezett Budapestre.

A magyar nemzet ezeréves múltjának ünnepe – Így született meg a millenniumi kiállítás ötlete A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából tartott 1896-os millenniumi rendezvények központi eseménye a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt. A fél éven át látogatható tárlat nemcsak a magyarság múltjába adott betekintést, hanem a kiegyezés utáni rendkívüli gazdasági fejlődés során elért eredménynek bemutatásának a lehetőségét is biztosította.

Alapítványi tulajdonba adja az állam a Váry Szabó-kúriát és a volt csillebérci úttörőtábort Állami ingatlanok átadásáról döntött ma az Országgyűlés: a Polgári Művelődésért, Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványhoz kerül az 1844-ben épült II. kerületi Váry Szabó-kúria, az Erzsébet-táborokat szervező alapítvány pedig szintén ingyenesen megkapja az egykori úttörőtábor 46 hektáros területét Csillebércen.

Széchenyi kerekezett először a Duna-parton – Velocipéddel jártak a postaszolgák Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros-iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros-világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpárpályája volt.

Az Országház előtti Duna-szakaszon tanult meg úszni Hajós Alfréd, hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd kiemelkedő tehetségként számos sportágban és választott szakmájában, az építészetben is egyedülállót alkotott. Ő szerezte Magyarország számára az első olimpiai bajnoki címet, amikor 125 éve, az Athén közelében 1896. április 11-én rendezett tengeri versenyen a 100 méteres táv mellett az 1200 méteres viadalt is megnyerte. Építészként ő tervezte többek között a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszodát és a Református Egyház zsinati székházát is Zuglóban.

Lombkorona-tanösvény épül a Normafán A tervek szerint egy 150 látogatót befogadni képes, a természetvédelmi oktatást fókuszba helyező lombkorona-tanösvény épül a Normafán, a volt Sport Hotel jelenleg elzárt területén. A talajszintről induló tanösvény a fák lombjai között bukkan majd ki, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a fővárosra.

Bemutatta városfejlesztési programját a Fővárosi Önkormányzat Hétéves, 2027-ig tervező városfejlesztési stratégiát készített a Fővárosi Önkormányzat. A program megfogalmazása szerint meg kell állítani a budapestiek agglomerációba költözését, csökkenteni kell a forgalmi dugókat és minél több zöldfelületet kell kialakítani a fővárosban.

Csaba királyfitól Gábriel arkangyalig – Különleges üzeneteket hordoznak Budapest főterei Budapest szimbolikus terein a XX. század első felében több olyan nagyszabású szoborcsoportot állítottak fel, amelyek elsőre talán könnyen értelmezhetőnek tűnnek, ám valójában jóval mélyebb jelentést hordoznak. A Hősök tere, a Szabadság tér vagy a Kossuth tér szobrai egytől egyig olyan alkotások, amelyek megjelenésükkel identitásformáló erővel is hatnak a sokat megélt magyarság számára.

Kell egy csapat! – 120 éve, a Millenáris pályán játszották az első magyar bajnoki futballmeccset Az angol eredetű futball az 1890-es évek közepén honosodott meg Budapesten. Százhúsz éve, 1901-ben alapították meg a Magyar Labdarúgó Szövetséget, és ugyanebben az évben indult el az első hazai labdarúgó-bajnokság, amelynek győztese a Budapesti Torna Club (BTC) csapata lett, soraiban tudva az olimpiai bajnok építészt, Hajós Alfrédot. A BTC csak pár évig volt a bajnokság meghatározó együttese, ezt követően az MTK vagy az FTC csapata állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Megteltek a fővárosi szállodák farsang idején – A híres pesti bálokról és táncmulatságokról külhoni utazók is beszámoltak útleírásaikban A vírustól való félelemmel terhelt világunkban, a bezárások, korlátozások miatt sokan talán el is felejtették, hogy ezekben a hetekben van az év hagyományosan egyik legvidámabb időszaka, a farsang. Az álarcosbálok és a vigadozások, valamint a télbúcsúztatás és tavaszvárás időszaka. Ha már a felhőtlen szórakozásban idén sajnos nem lehet részünk, idézzük fel a régmúlt idők farsangi mulatságait, amikor egymást érték a bálok Pesten és Budán, amikor a Városligetben rezesbanda, Óbudán verkli hangjára farsangoltak.

Amit sokan rosszul tudnak a Lánchídról – Eloszlatjuk a tévhiteket Budapest páratlanul szép dunai átkelőjéről Tévedés, hogy eredetileg nem volt nyelvük az oroszlánoknak, s valótlanság az is, hogy egy angliai híd másolata a Lánchíd, emellett az sem igaz, hogy 1899-ben nevezték el Széchenyiről. A napokban, a felújítás megkezdésének bejelentését követően számtalan tévhit jelent meg Budapest első dunai átkelőjéről, s bár némelyik szakkönyvekben is szerepel, ennek ellenére nem felel meg a valóságnak. Most korrigáljuk a hibákat, és bemutatunk néhány további érdekességet Budapest páratlan, utánozhatatlan, fantasztikus Lánchídjáról.

Földcsuszamlás Budán: falak repedtek, villák süllyedtek a Várhegy oldalában Megmozdult a föld Budán 85 évvel ezelőtt, 1936 januárjában. Nem földrengés volt, hanem földcsuszamlás: a Várhegy nyugati oldala csúszott meg. Utak süllyedtek, házak repedtek meg, sokaknak kellett elhagyniuk otthonukat. A hegyoldal mozgása hónapokon át tartott, még őszre sem sikerült megállítani. A természeti katasztrófa miatt több házat el kellett bontani.

Negyven éve avatták fel József Attila szobrát a Kossuth téren Néhány évvel ezelőtt, amikor a Kossuth tér felújításához kapcsolódva ideiglenesen elszállították a térről József Attila 1980-ban az egykori Andrássy-emlékmű helyén felállított szobrát, hatalmas volt a felzúdulás. Sokan tudni vélték, hogy az alkotást véglegesen eltávolították. Ám pár hónap múlva a szobor újra a Kossuth téren volt. Bár nem ugyanoda helyezték vissza, hanem néhány méterrel arrébb, sokak szerint így jobb helyre került.

Régi korok karácsonya Budapesten Milyen volt az ünnepi készülődés a boldog békeidőkben és az azt követő évtizedekben a fővárosban? Korabeli újságcikkek és fotók alapján mutatjuk be a karácsonyvárás hangulatát a régmúlt korokból.

A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész A két világháború közötti Magyarország egyik legsokoldalúbb építésze volt. Tervezett nagypolgári villákat, kislakásos tömböt, banképületet, nagyszabású elképzeléseket vetett papírra városmegújítással kapcsolatban. Szakíróként is sikeres volt. Leginkább hatalmas ipari építményei tették ismertté nevét itthon és külföldön egyaránt.

Teljesen újjáépítik a Fehérvári rondellát és a nyugati kerteket, elkészül a Várgarázs III. is a budai Várban Lebontják és újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját és környezetét. A Nemzeti Hauszmann Program egyik kiemelt célja, hogy a budai Várban élők, valamint az ide látogatók a várfalak mentén körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet, ennek biztosításában pedig a Fehérvári rondellának is nagy szerepe van. A jövőben így megnyílik a nyugati várfal eddig lezárt szakasza is, és a bástyától sétálhatunk végig majd a Csikós-udvar irányába. A nyugati kertek a budavári szőlős- és gyümölcsöskerteket megidézve újulnak meg, az alattuk megépülő Várgarázs III. pedig tovább csökkenti majd a Várban parkoló autók számát.

Megkezdődött a Budapesti Atlétikai Stadion építése Elkezdték építeni a Budapesti Atlétikai Stadiont a IX. kerületben. Robbantásos bontással eltüntetik a Vituki toronyházat. Az eddigi ipari övezet és a Duna-parti szakasz rehabilitációja, valamint egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg a Rákóczi híd, a csepeli HÉV vonala, a Csepel-sziget északi része és a Duna által határolt területen.

Kilencvenéves a Nemzeti Sportuszoda, a XX. századi építészet kiemelkedő alkotása Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervezte a Nemzeti Sportuszodát, amely a „magyar vizes sport Mekkájának” tekinthető. A Margit-szigeten található létesítmény nemcsak a hazai sportéletben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőségű épület, hanem a XX. századi magyar építészet meghatározó alkotása is.

Szabadidőpark nyílt Gazdagréten A XI. kerületi Gazdagréten a Kaptató sétány sport- és szabadidőpark megnyitotta kapuit. A parkba látogatókat nagyobb füves terület, fitnesz park, kutyafuttató és sakkasztal várja.

Divat volt a testedzés a XIX. századi Pesten – 150 éves a Nemzeti Tornacsarnok Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.

Budapest rendezte volna az 1920-as olimpiát, de az I. világháború mindent átírt A magyar sportembereket és sportbarátokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor lesz Budapesten olimpia, ugyanis már számtalanszor pályázott Budapest, és 100 évvel ezelőtt az 1920-as olimpia rendezés jogát meg is kapta. Számtalan terv készült az épületekre, de az I. világháború keresztülhúzta a számításainkat. A következőkben azt mutatjuk be, hogy Budapest milyen erőfeszítéseket tett az olimpia rendezésére, milyen tervek születtek, és végül mi valósult meg.

A motoros postai triciklik 120 éve jelentek meg Budapest utcáin A Magyar Postának nagy szerepe volt a hazai autózás elindításában. A vállalat eleinte külföldi típusokat használt, de 120 évvel ezelőtt már magyar gyártású motoros járműveket is forgalomba állított. Ezek még nem autók, hanem olyan postai triciklik voltak, amelyeket magyar fejlesztésű belső égésű motorok hajtottak.

Mesterművek panorámával – A Budavári Palotában jártunk Kulisszatitkok a Budavári Palotából: biztonsági okokból nincs az épületben gázszolgáltatás, így távfűtés biztosítja a meleget. A jelenlegi kupola pedig magasabb, mint amilyennek Hauszmann Alajos a korábbit tervezte. A századfordulón a palota Duna felőli összefüggő teremsoránál csak a versailles-i kastély teremsora volt hosszabb. Mi még a rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártunk az épületben a Budai Várséták programsorozat keretében, a Nemzeti Hauszmann Program szervezésében.

Gyönyörűen felújították a föld alatti trezorjáról híres budavári házat az Úri utcában Az Úri utca 72. alatti pincerendszer nyújtott védelmet a II. világháború alatt az ország aranytartalékának és 600-700 embernek, majd az ötvenes években innen irányították Magyarország elektromos hálózatát. A ház most eredeti, késő barokk állapotában születik újjá a Nemzeti Bank oktatási központjaként.

Régi-új fakereszt a XII. kerületi Diana úton Felújították a a XII. kerületben a Diana és a Gyöngyvirág út találkozásánál álló fakeresztet. Az egykori feszületet az 1950-es években lerombolták, majd 2008-ban állították újra.

A boldogító igen – 125 éve kötöttek először polgári házasságot Budapesten Az állami anyakönyvezésről és a polgári házasságról szóló törvények már 1894-ben megszülettek, de csak egy évvel később, 1895. október 1-jén léptek hatályba. A ma már természetes ceremóniára újdonsága miatt akkora volt az érdeklődés, hogy a házasodni kívánó párok rohamát alig bírta a századfordulón Budapesten működő három anyakönyvi hivatal. De hol és hogyan zajlott le az első polgári házasságkötés?

Zugló 85 éves lett – Villák, paloták, lakótelepek városrésze Kilencven évvel ezelőtt hozták létre, de 85 éve kezdte meg önálló kerületként a működését Zugló. A XIV. kerület a belvárost köti össze a külső városrészekkel, és ez az építészetében is megmutatkozik: megtalálhatók itt a kiegyezés utáni évtizedekben készült gyönyörű historizáló és szecessziós épületek, híres művészek egykori villái, lenyűgöző szépségű iskolaépületek és egyéb intézmények műemlék székházai, de az 1970-es években felhúzott lakótelepek is.

Budavári Legendák: Hauszmann és Stróbl leszármazottai is megjelennek a Várkert Bazár izgalmas fotókiállításán Hauszmann Alajos, a Teleki család és Stróbl Alajos leszármazottai is visszatekintenek ránk azokról a portrékról, amelyekből csütörtökön nyílt kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán. A november 15-ig megtekinthető Budavári Legendák tárlat a Várhoz kötődő emberek izgalmas sorsán keresztül mutatja be, hogyan szövődik bele a budai Vár élete és történelme a nyüzsgő Budapestébe.

Egy vásárváros születése és átalakulása – A Budapesti Nemzetközi Vásár Kőbányán Már a XIX. század második felében rendezett, úgynevezett általános kiállításokon felmerült az a gondolat hazánkban, hogy bár a közös bemutatkozás nagyobb számban érdekelheti a magyar és külföldi látogatókat, de az ipari, a mezőgazdasági, a képző- és iparművészeti, valamint egyéb szakágazatok számára mégis célszerű volna önálló, külön helyszíneket biztosítani. 1885-ben olyan sajtótudósítások is megjelentek már az Országos Általános Kiállítás idején, melyekben arról írtak, hogy élő állatokat bemutatni nem szerencsés közvetlenül a sütő- és cukrászipar termékei vagy éppen egy-egy vendéglő közvetlen közelében.

Budapest tisztasága – 125 éve takarítják rendszeresen a várost Pest és Buda lakói régen hulladékgödrökbe hordták a szemetet, vagy egyszerűen csak lepakolták a Duna-parton. Emiatt sokszor elviselhetetlen bűz volt a két városban. Mindez 125 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor is létrejött egy fővárosi hivatal Budapest útjainak takarítására és a szemét összegyűjtésére.

A magyar állam fizeti a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom visszavásárlását A magyar kormány 765 millió forintot biztosít arra, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat visszavásárolja és felújítsa az évtizedek óta elhanyagolt állapotban lévő, „láthatatlan” szlovák evangélikus templomot, amely a VIII. kerületben, a Rákóczi út házsorának takarásában áll. A felújítás után az épületben kulturális központot alakítanak ki.

Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai? A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.

A megjelent látványtervek szerint ilyen lesz a Népligetnél épülő kézilabdacsarnok A 20 ezer néző befogadására alkalmas IX. kerületi aréna a sportesemények mellett koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz. A csarnokot 2021-ben adják át, mutatjuk a látványterveket.

Hogyan épült Budapest? – Villamosok és HÉV-ek is szállították az építőanyagot Budapest a XIX. században a sokszorosára növekedett. A korszakban miképp épülhetett fel a város? Hogyan szállították ide az élelmiszereket vagy az építőanyagokat?

„Senki sem készített fel minket a lélegzetelállító élményre” – A budai Várban újjászületett Lovardában jártunk Kívülről már számtalanszor megcsodáltuk a Nemzeti Hauszmann Program keretében nemrég elkészült Lovardát a budai Várban, de belül még nem jártunk, csak fotókon láttuk a gyönyörű belső tereket. Így kapva kaptunk a lehetőségen, amikor kiderült: vezetett séta keretében immár látogatható az épület. Hauszmann Alajos tervezte az 1901-re elkészült lovaglócsarnokot, így nem lepődtünk meg, amikor a jelentkezéskor, a Nemzeti Hauszmann Program honlapjáról megtudtuk, hogy sétánk a Hauszmann paripái elnevezést viseli.

Megalapította Budát, de még emléktáblája sincs a Várnegyedben a 750 éve elhunyt IV. Bélának IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amelyet ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amelyeketket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amelyeket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.

Megnyílt az Egyetemisták parkja Újbudán Megújult a XI. kerületi Egyetemisták parkja, a naponta erre járó több ezer diák számára színvonalas, pihenésre, beszélgetésre, sportolásra alkalmas hely jött létre. Sportpályák, okos oszlop, közösségi tér és hangulatos pihenőhelyek várják a kikapcsolódásra vágyókat.

Sportparkot adtak át a Hajógyári-szigeten Átadták és megnyitották az óbudai Hajógyári-sziget felújított sportparkját. Pihenőtereket, sportpályákat alakítottak ki, megújult a zöldfelület.

Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.

150 éves a Margit-sziget rendezési terve – Így lett közpark a Nyulak szigetéből A budapestiek kedvenc helye, a főváros tüdeje, a japánkert és a vadaspark otthona: ez mind a Margit-sziget. A korábban Nyulak szigete vagy Palatinus-sziget néven is emlegetett városrész fejlesztése 150 évvel ezelőtt vette kezdetét. A tervező sokak kedvence, a magyar építészet kiemelkedő alakja, Ybl Miklós volt, cikkünkben a nevével fémjelzett folyamatnak járunk utána.