Duna-korzó

A Nagyvárad térhez közel, az Elnök utca és az Orczy út találkozásánál egy hatalmas alapterületű épületegyüttes található. Van itt irodaház, ékszerbolt, szabászat, hírközlés-technikai cég, fotózással és videóforgatással foglalkozó vállalkozás, de még asztalitenisz-egyesület is. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legnagyobb ruhagyára működött a falak mögött, de a történet nem ekkor, hanem a XIX. század végén kezdődött.

Hetven évvel ezelőtt az akkori magyar légitársaság, a MASZOVLET közelebb kívánta hozni a légi közlekedést a nagyközönséghez, ezért negyedórás sétarepülésre hívta az érdeklődőket. Sokan először repültek, a legidősebb utas 80 év feletti volt.

A XII. kerület peremén tekereg egy szép házakban, fasorokban és emléktáblákban bővelkedő utca, ami összeköti Buda nyüzsgő század eleji városrészét a csendesebb Németvölggyel. A hegyvidéki Kiss János altábornagy utcában lelt végleges otthonra a főváros első állami tanítóképzője, ide tervezett Medgyaszay István népi falképekkel díszített lakóházakat, ahol Bartók, Kodály vagy Liszt kottaírásait is kiadták, de itt alkotott Vaszary János két tanítványa is. Lássuk, milyen érdekességekkel kecsegtet ez az utca!

A főváros budai oldala csodálatos tájaival és friss levegőjével ma is nagy vonzerővel bír, és így volt ez már a múlt század első felében is. A Trianon után különösen zsúfolttá váló Pestről sokan költöztek át a Duna túloldalára, és a harmincas évek elejétől már modern stílusú villákat építettek a hegyoldalakba. Közülük az alábbiakban kettőt mutatunk be, melyekbe kilencven évvel ezelőtt költöztek be lakóik.

Műszaki problémák és a versenytársak által keltett árverseny okozta az első magyar vasútvonal vesztét. A nagy reményekkel induló vállalkozás 195 évvel ezelőtt függesztette fel tevékenységét. Ez volt a Pest–Kőbánya lebegővasút.

Autók mindenhol – ez jellemezte Budapestet 50 éve. A parkolást a modern város velejárójának gondolták. Budapesten pedig egyre több lett az autó, de a parkolóhelyek száma nem növekedett elég gyorsan, ezen kívánt segíteni egy 350 fős parkolóház a belváros kellős közepén.

Az Országház előtt számos államférfi szobra látható, ezért a Kossuth tér szomszédságában, a Vértanúk terén álló Nemzeti vértanúk emlékművét viszonylag kevés figyelem övezi. Az egyszerűségében is méltóságteljes alkotás az első világégés utáni proletárhatalom halálos áldozatainak állít emléket. Ötévnyi előkészület után, 1934. március 18-án, éppen nyolcvankilenc évvel ezelőtt leplezték le.

Talán a legismertebb magyar történelmi dátum 1848. március 15-e. De milyen volt 175 évvel ezelőtt Pest és Buda városa, ahol néhány irodalmár fiatalember felfokozott hangulatban verset szavalt és kiáltványt nyomtatott ki, viszonylag nagy, de békés tömeg által kísérve azon az esős márciusi napon, ezáltal új irányt szabva Magyarország fejlődésének.

Az 1848. március 15-i forradalom pesti és budai helyszíneit ma is végigjárhatjuk, sőt az eseményekben fontos szerepet kapó épületek egy része máig megvan: a Nemzeti Múzeum, a Landerer és Heckenast Nyomda, a Helytartótanács és a Táncsics-börtön előtt állva mi is felidézhetjük a történéseket.

Egressy Gábor 1847 nyarán számos lakást megnézett Pesten, míg egy olyat talált, amely az ifjú házas Petőfi igényeinek is megfelelt. A lakás, melyben Jókai Mór volt a társbérlőjük, a Dohány utcai Schiller-ház első emeletén feküdt, s egy középosztálybeli polgári család kényelmével rendezték be azt. S bár Szendrey Júlia és Petőfi csak rövid időt tölthetett itt, mégis a boldogság szigetét jelentette ez számukra.

185 évvel ezelőtt, 1838. március 13. és 18. között pusztított az a dunai árvíz, amelyet a legnagyobbnak tekintünk a mai Budapest területén fekvő, akkoriban önálló közigazgatású települések történetében. A jeges árnak is hívott természeti katasztrófa a legsúlyosabb károkat a reformkori fejlődés hajnalán álló Pesten okozta. Míg a többi településen az árvíz levonulása után visszatért az élet az addigi keretek közé, addig Pesten a pusztulás után időtállóbb anyagok felhasználásával a város új léptékű újjáépítésére nyílt lehetőség.

Az Andrássy út 25. szám alatt álló épület, az egykori Balettintézet, amely Drechsler-palotaként ismert, a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete számára épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épületet ötcsillagos szállodává alakítják, a homlokzata már látható. Mutatjuk a képeket.

Budapesten már 130 évvel ezelőtt is komolyan felmerült az a terv, hogy hidak helyett közúti alagutak épüljenek a Duna alatt. A javaslattevők azzal érveltek, hogy az alagutak olcsóbbak, jobban fenntarthatók és hadászatilag kevésbé sebezhetők. Évekig napirenden volt ez az elképzelés, de az alagutak végül nem épültek meg.

Az Árpád vagy a Petőfi híd épüljön fel előbb? Ez volt az a dilemma, amely a budapesti hidak újjáépítőit foglalkoztatta 1948-ban. A kérdés nem volt új, egyszer már ugyanerről dönteni kellett 20 évvel korábban. Akkor ugyan a Boráros térnél lévő híd „nyert”, de a második világháború pusztítása után ismét az volt a kérdés, hogy a Boráros térnél felrobbantott híddal vagy a félig kész Árpád híddal folytassák-e a munkát.

Nagy formátumú történelmi személyiség volt gróf Andrássy Gyula, aki jelentős szerepet játszott a kiegyezésben, ennek köszönhetően lehetett 1867-től az ország első számú vezetője. Úgy vélte, Budapestnek méltónak kell lennie az új Magyarországhoz, elindította a fővárosi fejlesztéseket, megalapította a Közmunkatanácsot. Palotája ma is áll a Bem rakparton, lovas szobrát a Kossuth téren láthatjuk, a főváros legszebb sugárútja, az Andrássy út az ő nevét viseli. A 200 éve született Andrássy Gyulára emlékezünk.

Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő 22. születésnapján kapta meg statikusi diplomáját a Királyi József Műegyetemen, ezzel ő volt az első diplomás mérnöknő hazánkban. Ő jegyzi a Hajós Alfréd Uszoda statikájának terveit, de 1945 után a főváros sérült épületeinek felülvizsgálatában is részt vett, akárcsak a Nemzeti Színház megroppant tetőzetének megerősítő munkáiban. Számos fővárosi villa építésében volt feladata, ilyen a nemrégiben felújított Walter Rózsi-villa, melyet férje, Fischer József tervezett. Cikkünkben az első magyar mérnöknőre emlékezünk.

A világvárossá fejlődő Budapesten az 1870-es évektől hatalmas építkezési munkálatok folytak. A magyar főváros természetesen az ország gazdasági, kereskedelmi és ipari központjaként nem csupán lakóépületeit és középületeit tekintve gyarapodott egyre gyorsuló ütemben, de ipartelepei is sokasodtak, és azok méretei is egyre nagyobb alapterületet foglaltak el. A déli összekötő vasúti hídhoz közel – mai szóhasználattal élve – fontos logisztikai központ létesült.

A XX. század első felében számos vita tarkította a hazai építészeti közéletet: eleinte a magyar formanyelv állt a középpontban, majd az 1920-as évek második felétől a modern építészet. Borbíró Virgil az utóbbiban vállalt harcos szerepet, és elszántan küzdött az új irányzat térnyeréséért. Az éppen százharminc évvel ezelőtt született mérnök nemcsak épületeivel, de írásaival és szervezőmunkájával is nyomot hagyott a magyar kultúrtörténetben.

A budapesti Nagykörút hosszú ideig készült több hullámban. Az egyik lényeges fordulópont az út építésének történetében 1888-ban történt, amikor a Margit hídtól az Üllői útig terjedő szakasz teljesen szabaddá vált.

Ha csak egy-két óra szabadidőnk van, de azt szeretnénk egy rövid és tartalmas kirándulással eltölteni a budai hegyekben, akkor ideális választás lehet a Budapest XII. kerületében, a János-hegy északnyugati lejtőjén megbújó, titkos alagútra emlékeztető átjáróbarlang felkeresése. A kevésbé ismert, részben természetes, részben mesterséges eredetű sziklaüreg ugyanis nagyon könnyen és gyorsan megközelíthető.

A nyilvános, rendes rádióadások 1925 végén indultak Magyarországon, ám már több mint két évvel a nyilvános adások megkezdése előtt is lehetett Magyarországon rádiót hallgatni magyar nyelven, ugyanis a kísérleti adások 1923 márciusában indultak.

Spiegel Frigyes a fantasztikus homlokzataival írta be magát a magyar építészet történetébe: szecessziós épületei az új stílus legkorábbi megjelenései hazánkban. Zsenije természetesen követte az idők változását, és a két világháború között az art decóban is letette a névjegyét – még ha csak egyetlen épület erejéig is. A történelmi körülmények azonban felértékelik ezt az alkotását is, amely a kategóriájában szintén az elitbe tartozik.

Harminc éve, 1993. február 24-én alapította meg a református zsinat a Károli Gáspár Református Egyetemet a Pesti Református Teológiai Akadémia alapjain. A névválasztás ugyan vitákat váltott ki, ám Károli Gáspár mellett szólt, hogy műve, az első teljes magyar bibliafordítás az egyetemes magyar művelődés alapjául szolgál. Az egyetemi oktatás a Ráday utca 28. szám alatt indult el, a teológiai akadémia addigi székhelyén, de a növekvő hallgatói létszám miatt újabb helyszíneket kellett keresni. Ma olyan patinás épületekben is a református egyetem hallgatói tanulhatnak, mint a Reviczky utcai Károlyi–Csekonics-palota vagy az egykori Aréna úti Községi Polgári Leányiskola.

A Tűzoltó utca – Thaly Kálmán utca sarkán 1963 januárjában elkészült Laboratóriumi Felszerelések Gyára évtizedekig meghatározta a környék utcaképét. Akkor is, amikor sok száz munkás dolgozott a hatalmas alapterületű épületben, és akkor is, amikor 1990 után üresen állt, és évről évre romlott az állaga. Ma modern, főleg külföldi egyetemi hallgatók által lakott kollégium működik a falak mögött, az új funkció egyben az épület újjászületését is jelentette.

Rózsahegyi Kálmán a múlt század első felének egyik legnagyszerűbb színészóriása volt, a színpadon túl számos kultikus filmben is játszott. Ötvenedik születésnapjára rajongói egy családi házzal szerették volna meglepni, melyre gyűjtést indítottak. A terveket Lechner Jenő készítette el száz évvel ezelőtt, 1923-ban, és zseniális ötletével, remek stílusérzékével egy pazar luxusvillát alkotott. A színész három évvel később az Amerikai Egyesült Államokból hazatérve foglalhatta el új otthonát.

Az idén 150 éves főváros annyit változott az idők során, hogy mindennap rácsodálkozhatunk egy-egy utcarészletre, eltűnt vagy éppen csodával határos módon megmaradt régi épületre. Ezúttal öt képpár segítségével mutatjuk be az idő múlását a régi pesti belváros házacskáitól a tabáni árvízig.

A Margit híd forgalmára építette üzletét a századfordulón a budai hídfőnél nyíló Margitpark, majd utódja, a Stambul kávéház. A harmincas években az élénk társasági életet a rendszeres élő zene és az újságírók jelenléte határozta meg benne, de a vendéglátóhely népszerű volt az írók körében is. Kiváló tulajdonosa egészen az államosításig működtette a népszerű kávéházat.

A Nemzeti Örökség Intézete egy jelképes emlékhelyet kíván létrehozni a Fiumei úti sírkertben, amely minden olyan egykori honfitársunk szimbolikus kegyeleti tere, akiknek nincs országhatárainkon belüli nyughelye, vagy azért, mert más országok területén található a sírhelyük, vagy pedig azért, mert a XX. század traumatikus eseményei nem tették lehetővé, hogy bárhol is sírhelyük lehessen.