Deák Ferenc közbenjárására nyílhatott meg a Hangli kioszk a Duna-korzón

A cikk angol nyelvű változata: Intervention from Ferenc Deák may have allowed the Hangli Kiosk to open on the Danube promenade

Írta: Flier Gergely

2020. szeptember 15. 9:00

A Duna-korzót egykor számos legendás, rég eltűnt épület szegélyezte. Ilyenek voltak többek közt a Redoute, az Angol Királynő Szálló, a Lloyd-palota és a Ritz Szálló. A sok pompás, hatalmas palota mellett állt itt egy apró kis épület is, a Hangli kioszk. A vendéglátóhely nevét Hangl Márk osztrák származású, fiatalon Budapestre került vendéglősről kapta, akit maga Deák Ferenc segített hozzá közbenjárásával, hogy kioszkot létesíthessen a Duna-parton. A Hangli kioszk 1870-től állt a Pesti Vigadó előtt, míg a II. világháború végnapjaiban el nem pusztult sok más értékünkkel együtt.

Nem kisebb személyiségtől, mint a magyar irodalom nagy alakjától, Mikszáth Kálmántól származó idézettel kezdhetjük cikkünket Pest egykori nevezetes kioszkjáról: „Aki Budapest társadalmi életének külső részét meg akarja ösmerni, annak okvetlenül be kell néznie a Redoute előtti kioszkba, vagy ahogy közönségesen mondják: »Hangli«-ba. Ez a kioszk nagy specialitás a fővárosban” – írja Hangli című karcolatában a „legnagyobb palóc”, aki 1887-től élete végéig országgyűlési képviselőként élt a fővárosban.

A Hanglit egykor mindenki ismerte Budapesten, közhelyszámba ment emlegetni mint a gondtalan, vidám időtöltés helyszínét, a vasárnapi Duna korzó gyöngyszemét. Mikszáth a Redoute-ot említi írásában, de valószínűleg már a Vigadót érti alatta, hiszen a kioszk alapításának ideje már a régi Redoute 1860-as lebontása után volt.

De vendéglátóhely korábban is volt itt, amikor még a régi Redoute és az illusztris lakójáról, Deák Ferencről elhíresült Angol Királynő Szálló uralta a Duna-partnak ezt a szakaszát. Az előzményekről Mikszáth után egy másik irodalmi nagyságtól, Krúdy Gyulától értesülünk: „A mai „Hangli” helyén egy lacikonyha és egy pálinkamérés állott. A lacikonyhával szemben kezdődött a nyaranta szokásos hajóhíd, és a pestiek nagyon szerettek ezen a helyen üldögélni” – írja Krúdy egy, a régi Pestet megidéző írásában.

Élet a  Duna korzón a XIX. században. A Vasárnapi Ujság 1888. augusztus 5-ei számának illusztrációja

A kioszkoknak, a pavilonszerű, igényes kerti vendéglátóhelyeknek a XIX. század végén nagy divatja volt Budapesten. A Hanglin kívül híres kioszk volt például az Erzsébet téri, amelyet gyakran össze is hasonlítottak a Hanglival. 

Hangl Márk osztrák születésű vendéglős 1869-től működtette a Vigadó épületében lévő kávéházat, melynek bérleti jogát Deák Ferenc közbenjárására kapta meg. Ez állítólag az egyetlen eset volt, hogy Deák protekciót gyakorolt valakinek az érdekében, tehát igen nagyra tarthatta Hanglt, aki a szobapincére volt az Angol Királynő Szállóban. Hangl hamarosan engedélyt kért egy „nyári vendéglő” megnyitására is a Vigadó előtti téren, ez lett aztán a híres Hangli, amelyet tizennyolc esztendeig vezetett, párhuzamosan a Vigadó kávéházzal.

A Vigadó és a Hangli kioszk Klösz György 1880 körül készült felvételén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Amikor 1888-ban újra kiírták a pályázatot a kioszk és a kávéház bérleti jogára, valósággal felbolydult a város. A Pesti Napló 1888. május 24-ei száma így számol be az ügy tárgyalásáról a Fővárosi Közgyűlésben: „A közgyűlés régóta volt oly látogatott, mint ma. A vigadói kávéház és kioszk bérbeadása került szőnyegre s ez volt az oka annak a nagy érdeklődésnek, aminőt a közgyűlés tagjai csak kivételes alkalmakkor szoktak tanúsítani. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy e bérleti ügy eldőlte után a bizottsági tagok legnagyobb része elhagyta a termet, úgy hogy a napirend többi tárgyai, amelyek közül pedig különösen a Szabó és Schönwáld féle papirgyár kisajátitásának kérdése a főváros pénzügyi érdekei szempontjából igen nagy borderével bírt, aránylag csekély számú tag jelenlétében lettek letárgyalva. A vigadói kávéház és kioszk bérbeadása kérdésében a vita szokatlanul heves volt.”

A szavazást 126 szavazattal 71 szavazat ellenében ifj. Rémi Róbert nyerte, így ő vezethette tovább a kávéházat és a kioszkot. Hangl Márk, aki ezen a pályázaton már nem indult, visszavonult az üzlettől, s 1909-ben bekövetkezett haláláig, ahogy egy nekrológírója fogalmaz, „a főváros társadalmi közéletének lett érdemes, tevékeny tagja”.

1888-ban ifj. Rémi Róbert kapta meg a kioszk bérleti jogát. Klösz György 1900-ban készült felvételnek részletén az ő neve szerepel az épületen (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.036)

Az új bérlő, ifj. Rémi Róbert festőművész volt, Munkácsy Mihály tanítványa. Jó dekorációs érzékével még szebbé varázsolta a helyet. Hamarosan különleges műalkotás is került a kioszk elé, Senyei Károly műve, a Vízcsorgató gyermekek kútja, amelyet ma is ott láthatunk a téren, bár hosszú évtizedekig máshol állt az 1945 után időkben.

Senyei Károly műve, a Vízcsorgató gyermekek kútja a Hangli kerthelyiségének asztalai között (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Rémi után a bérleti jogot Pohl Károly kapta meg. Ekkortól sört is mértek, ami korábban elképzelhetetlen volt. Több gazdája is volt ezután a helynek, amely az I. világháború utáni más körülmények között is aránylag sikeresen elevickélt az 1930-as évekig, ám ekkor fellángolt a vita körülötte. A Közmunkatanács a Duna korzó rendezésére 1930-ban tervet készített, s a kioszkot lebontásra ítélték.

A Hangli kioszk belső tere az 1940-es évek elején (Fotó: Nemzeti Digitális Archívum)

A tervezők egyfajta magyar Szent Márk teret álmodtak a korzóra és a Vigadó térre, emiatt a vendéglő mellett még a fákat is el akarták tüntetni. A terv végül meghiúsult, így tovább működhetett a legendás kioszk. Hamarosan az akkor a Belvárosi kávéházat is üzemeltető Rónai testvérek vették át, akik újra sikeres, divatos hellyé tették. A kioszk épületét ekkor átépítették, modernizálták. Új színfoltként erdélyi ételkülönlegességek kerültek az étlapra, a Vigadó kávéházat pedig hamarosan erdélyi stílusban rendezték be.

A negyvenes évek elején a Hangli kioszkban gyakran zenés műsort is adtak, többek közt Rácz Valinak, a kor népszerű énekesnőjének felléptével. Ezek azonban már a Hangli végnapjai voltak. A Duna korzó fényeire a II. világháború előrehaladtával mindinkább árnyék vetült, a kötelező elsötétítések idején a szó legszorosabb értelmében.

Budapest ostromának napjaiban a kioszk leégett, 1945-ben a romos épületet lebontották, helyére pedig a Szovjet repülősök emlékművének obeliszkje került, amely idegen elemként a rendszerváltásig állt a Pesti Vigadó előtt.

Nyitókép: A Hangli kioszk kör alaprajzú épülete Klösz György 1900-ban a Vigadóról készült felvételének részletén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.087)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó