Deák Ferenc
Deák Ferenc portréja a főváros számára
2024. február 4. 15:00
A városegyesítést követően frissen megalakult budapesti közgyűlés 1874. február 4-én, éppen 150 évvel ezelőtt szükségesnek látta, hogy Deák Ferenc arcképét elhelyezze a tanácsteremben. Nem is akármilyen képről volt szó, hanem olyanról, amelyhez az ekkor már igencsak beteg Deák ül modellt, azaz nem egy már meglévő arckép másolatát kívánták a képviselők beszerezni.
A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban
2023. december 31. 16:00
Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.
Fáklyás felvonulással fogadták a fiatalok Deák Ferencet Pesten
2023. szeptember 26. 15:00
Deák Ferenc 1841-ben részt vett a büntetőtörvény tervezetének kidolgozásában, ezért Pestre költözött, és közel két évig tartózkodott folyamatosan a fővárosban. Számos olyan helyszíne van Pest-Budának, ahol a haza bölcse ekkoriban rendszeresen megfordult.
Deák Ferenc és Pest kapcsolata az 1820–1830-as években
2023. szeptember 3. 13:00
A Szent István alapította magyar állam önállóságának elvesztését a mohácsi csatavesztéshez vagy Buda 1541-es elestéhez szokás kötni. Az önállóság korlátozott mértékű visszanyerését pedig az 1867-es kiegyezés hozta el, melynek létrejöttében Deák Ferenc elévülhetetlen szerepet játszott. A haza bölcsének fél évszázados pest-budai tartózkodása az 1820-as években kezdődött.
A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban
2023. június 29. 17:00
Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?
Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei
2023. április 11. 13:00
Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.
Március 15-én a Fiumei úti sírkertben 1848–49-es emléksétával várják a látogatókat
2023. március 12. 14:00
A Nemzeti Örökség Intézete március 15-én 14 órától 1848–49 emlékezete címmel tart sétát a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen. Az ünnepnapon emellett szabadon látogathatók a sírkert legnagyobb sírépítményei, így bárki betekinthet a Batthyány-, a Deák- és Kossuth-mauzóleumba.
Hébé kioszkja: így hívták az első pesti szabadtéri fagylaldát
2022. július 7. 13:00
Budapesten régi hagyománya van a fagylaltkészítésnek. Már a török uralom idején is készítettek gyümölcslevekből jeges italt a keleti árusok, majd az északolasz bevándorlók kezdtek fagylaltszerű édességet készíteni a XVIII. században Budán és Pesten. Azonban a mai fagylalt igazi diadalútja Fischer Péter cukrász nevéhez köthető Budapesten, aki 180 évvel ezelőtt nyitotta meg híres kioszkját a mai Vörösmarty téren.
Százhúsz éve hunyt el Tisza Kálmán miniszterelnök, Budapest fejlesztője
2022. március 23. 9:00
Ezekben a napokban emlékezünk meg a monarchiabeli Magyar Királyság legmeghatározóbb miniszterelnökéről, borosjenői Tisza Kálmánról, aki éppen 120 esztendővel ezelőtt, 1902. március 23-án hunyt el józsefvárosi lakásában. A kortársai által Generálisként emlegetett politikus, aki kormányfői tisztségéből adódóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is elnöke volt, kiemelkedően sokat tett Budapestért.
Amikor a Lloyd-palotában dőlt el az ország sorsa
2021. március 13. 9:00
Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a II. világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.
Már életében utcát neveztek el Pesten a haza bölcséről – 145 éve halt meg Deák Ferenc
2021. január 31. 17:00
Kiemelkedő szerepe volt az 1867-es kiegyezés létrejöttében, amelynek köszönhetően létrejött az Osztrák–Magyar Monarchiaként ismert dualista államalakulat, s ezt követően a Magyar Királyság rég nem látott fejlődésnek indult. Deák Ferenc, a „haza bölcse” 145 éve, 1876. január 28-án hunyt el. Az évforduló alkalmából felkerestük fővárosi emlékhelyeit.
Deák Ferenc közbenjárására nyílhatott meg a Hangli kioszk a Duna-korzón
2020. szeptember 15. 9:00
A Duna-korzót egykor számos legendás, rég eltűnt épület szegélyezte. Ilyenek voltak többek közt a Redoute, az Angol Királynő Szálló, a Lloyd-palota és a Ritz Szálló. A sok pompás, hatalmas palota mellett állt itt egy apró kis épület is, a Hangli kioszk. A vendéglátóhely nevét Hangl Márk osztrák származású, fiatalon Budapestre került vendéglősről kapta, akit maga Deák Ferenc segített hozzá közbenjárásával, hogy kioszkot létesíthessen a Duna-parton. A Hangli kioszk 1870-től állt a Pesti Vigadó előtt, míg a II. világháború végnapjaiban el nem pusztult sok más értékünkkel együtt.
Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai?
2020. augusztus 10. 12:00
A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.
A csábító, a nyelvújító és a mostohaapa – Ismeretlen epizódok Széchenyi életéből, akinek 140 éve állítottak szobrot Budapesten
2020. június 1. 14:00
Széchenyi István szobrát a Lánchíddal szemben, az Akadémia épülete előtt 1880. május 23-án állították fel, kicsit több mint 20 évvel a legnagyobb magyar halála után. Az évfordulóhoz kapcsolódva néhány kevésbé ismert epizódot mutatunk be a reformkori átalakulás szellemi vezetőjének életéből.
Egymásba fonódó történetek: a végtelen Városliget
2019. november 7. 9:00
A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És mindezeken túl a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.
További cikkeink
Folytatódnak a Pázmány Campus bontási munkálatai
Október első hetében folytatódik a Pázmány Campus tömbben, a józsefvárosi Palotanegyedben a belső épületek, a paloták közé ékelődő irodaépület, valamint a már elbontott stúdióépület és garázs melletti hátsó épület bontása. A Magyar Rádió egykori telephelyén a fellelhető értékeket megpróbálják megőrizni, az értékes tárgyakat, amelyeket most kézi bontással tárnak fel, majd átadják az értékleltárban megjelölt fogadó szervezeteknek.
Megújult Izsó Miklós síremléke a Fiumei úti sírkertben
Megújult Izsó Miklós szobrászművész eredetileg közadakozásból emelt síremléke a Fiumei úti sírkertben. A carrarai márványból készült, közel 135 éves síremléket teljeskörűen felújították.
Buszok Budára
Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.