A csábító, a nyelvújító és a mostohaapa – Ismeretlen epizódok Széchenyi életéből, akinek 140 éve állítottak szobrot Budapesten
2020. június 1. 14:00
Széchenyi István 1860. április 8-án lett öngyilkos. Halála megrázta a nemzetet. Szobrára már 1860-ban megindult a gyűjtés, de a talapzatával együtt majd 15 méteres alkotást csak 1880. május 23-án avatták fel. A teret akkor Ferenc József térnek hívták, 1945 után Roosevelt amerikai elnökről nevezték el, ma már azonban Széchenyi István nevét viseli a szobornak is helyet adó tér.
A szobor talapzatán a földművelés, az ipar, a hajózás és a kereskedelem „eszményi alakjai" kaptak helyet.
Azonban Széchenyi István sokkal több mindent tett ennél. Nem túlzás azt állítani, hogy amodern Magyarország egyik megteremtője.Javaslataival, kezdeményezéseivel fejlődési pályára állította a hazai vasúti közlekedést, az ipart, a dunai hajózást és még számos területet. A társadalomról, piacról, kultúráról, sportról vallott nézetei, elképzelései óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában. Nézzünk egy rövid listát kevésbé ismert tevékenységeiről!
Eredeti szakmája: Széchenyinek volt „rendes” foglalkozása. 1826-ig hivatásos huszártisztként szolgált. Pályája azonban megrekedt, századosi rang fölé soha nem emelkedett, bár évekig próbálta elérni, hogy léptessék elő őrnaggyá. A hadsereget végül 1826-ban hagyta ott.
Selina Meade, akit feleségül kért, Thomas Lawrence festményén
Csábító botrányhős: Élete első felében Széchenyi igazi „playboy” volt. Számos kalandja volt főúri és kevésbé főúri hölgyekkel. A pontos részletek tisztázatlanok, mert bár Széchenyi nagyon részletes naplót vezetett, halála után barátja, titkára és hű munkatársa, Tasner Antal a naplók köteteiben az inkriminált részeket kivágta vagy tussal olvashatatlanná tette.
Az azonban botrányt kavart, amikor beleszeretett Pál testvérének feleségébe, Caroline Meade-be. Viszonyuk szakítással ért véget, ami után nem sokkal a törékeny egészségű Caroline meghalt. Széchenyi önmagát is okolta a fiatal nő haláláért, de ez nem akadályozta meg abban, hogy szerelemre gyúljon, sőt feleségül kérje annak húgát, Selina Meade-t. A család nem adta beleegyezését, mert Széchenyit egy megbízhatatlan ifjúnak tartották.
Széchenyi István főhadnagy 1812-ben (Ismeretlen festő)
Diplomata: 1825-ben Esterházy Pál herceget kísérte el X. Károly francia király koronázására, mint a küldöttség kamarása.
Ipari kém: A XIX. század első felében bizonyos termékeket csak halálbüntetés terhe mellett lehetett Angliából kihozni. Ilyennek száámított például az a gázfejlesztő gép is, amelyet Széchenyi 1815-ben, első angliai útjáról hozott haza: sikerült 4 dukáttal megvesztegetnie a határőrt.
Nyelvújító: Számos szót, kifejezést alkotott, terjesztett. Ugyan nem ő találta ki, de leginkább ő terjesztette el az „Ön” megszólítást. Széchenyi alkotta meg a „csónakda” szavunkat, és ő kezdte el terjeszteni a „Budapest” városnevet is.
Főhivatalnok: Minisztersége előtt is már magas kormányzati tisztséget töltött be. 1833-tól 10 éven át királyi biztosként irányította az al-dunai szabályozásokat, majd 1845-től a Magyar Királyi Helytartótanács, azaz a legfelsőbb közigazgatási szerv Közlekedési Bizottságának vezetője. Mindemellett valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás címeket is viselt.
A leghíresebb műve, a Hitel, és az öngyilkosságához nagyban hozzájáruló Blick című könyve
Sikeres író: Széchenyi István számos művet jelentetett meg, amelyek közül a Hitel érte el talán a legnagyobb „piaci sikert”: egy éven belül háromszor adták ki magyarul és ugyanennyi alkalommal németül. A könyvnek 2014-ben jelent meg a magyar-magyar fordítása, azaz a szöveget ekkor ültették át mai magyar nyelvre ültették át.
A felesége, Seilern Crestentia, aki első férjének hét, második férjének, Széchenyinek három gyermeket szült. Barabás Miklós festménye
A mostohaapa: Széchenyi hosszas, több, mint 10 éves epekedés után vehette el nagy szerelmét Seilern Crestentia grófnőt, miután annak előző férje, a grófnőnél 20 évvel idősebb Zichy Károly 1834-ben elhunyt. Széchenyinek Crestentia-tól három gyermeke született, Béla, Ödön és a kéthetes korában elhunyt Júlia. Ám az ifjú feleség ekkor már hétgyermekes anya volt, akinek legkisebb gyermeke a Széchenyivel történt házasságkötésekor még alig múlt másfél éves, a legidősebb, Zichy Karolina Jozefa is csak 16 éves volt.
Pénzügyi támogató: Köztudott, hogy Deák Ferenc a kiegyezés előkészítésének idején a pesti Angol Királyné szállóban élt. Erre azért volt lehetősége, mert a gazdálkodóként nem annyira sikeres politikus jó áron el tudta adni kehidai birtokát, a vevő Széchenyi István volt, aki fia, Ödön részére vásárolta meg.
Felforgató író: Bár Széchenyi korábban is adott ki könyvet a cenzúra megkerülésével, hiszen a Stádium kinyomtatását sem engedélyezték a Habsburg birodalomban, ennél komolyabb „bűntettet” követett el 1859-ben. Ekkor már egy évtizede elvonultan élt a döblingi elmegyógyintézetben, de vendégeket fogadott, intézte családi és üzleti ügyeit, levelezett. 1857-ben jelent meg Alexander Bach rendszerét jó színben, s a magyar panaszokat lesajnálóan elutasító Rückblick (Visszapillantás) című kiadvány. Erre válaszul írta meg Széchenyi az >>„Ein Blick" auf den anonymen „Rückblick.“<< című könyvet, amelyet névtelenül, külföldön nyomtattak ki, és csempésztek vissza Magyarországra.
Bár név nélkül jelent meg, aki olvasta, az stílusából, a szöveg kíméletlen logikájából azonnal tudta, hogy Széchenyi írta. A hatóságok is így gondolhatták: a kiadvány megjelenése után nyomozás indult Széchenyi ellen, döblingi lakosztályában házkutatást tartottak, és végül ez, illetve a rendőri fenyegetés vezetett öngyilkosságához.
Nyitókép: Széchenyi István szobra az Akadémia épülete előtt az 1890-es években, Engel József alkotása (Fotó: FSZEK)
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!