Széchenyi István 1860. április 8-án lett öngyilkos. Halála megrázta a nemzetet. Szobrára már 1860-ban megindult a gyűjtés, de a talapzatával együtt majd 15 méteres alkotást csak 1880. május 23-án avatták fel. A teret akkor Ferenc József térnek hívták, 1945 után Roosevelt amerikai elnökről nevezték el, ma már azonban Széchenyi István nevét viseli a szobornak is helyet adó tér.

A szobor talapzatán a földművelés, az ipar, a hajózás és a kereskedelem „eszményi alakjai" kaptak helyet. 
Azonban Széchenyi István sokkal több mindent tett ennél. Nem túlzás azt állítani, hogy a modern Magyarország egyik megteremtője.Javaslataival, kezdeményezéseivel fejlődési pályára állította a hazai vasúti közlekedést, az ipart, a dunai hajózást és még számos területet.  A társadalomról, piacról, kultúráról, sportról vallott nézetei, elképzelései óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában. Nézzünk egy rövid listát a kevésbé ismert tevékenységeiről!

Eredeti szakmája: Széchenyinek volt „rendes” foglalkozása. 1826-ig hivatásos huszártisztként szolgált. Pályája azonban megrekedt, századosi rang fölé soha nem emelkedett, bár évekig próbálta elérni, hogy léptessék elő őrnaggyá. A hadsereget végül 1826-ban hagyta ott.

Selina Meade, akit feleségül kért, Thomas Lawrence festménye

Csábító botrányhős: Élete első felében Széchenyi igazi „playboy” volt. Számos kalandja volt főúri és kevésbé főúri hölgyekkel. A pontos részletek tisztázatlanok, mert bár Széchenyi nagyon részletes naplót vezetett, halála után barátja, titkára és hű munkatársa, Tasner Antal a naplók köteteiben az inkriminált részeket kivágta, vagy tussal olvashatatlanná tette. 

Az azonban botrányt kavart, amikor beleszeretett Pál testvérének feleségébe, Caroline Meade-be. Viszonyuk szakítással ért véget, ami után nem sokkal a törékeny egészségű Caroline meghalt. Széchenyi önmagát is okolta a fiatal nő haláláért, de ez nem akadályozta meg abban, hogy szerelemre gyúljon, sőt feleségül kérje annak húgát, Selina Meade-t. A család nem adta beleegyezését, mert Széchenyit egy megbízhatatlan ifjúnak tartották.

Széchenyi István főhadnagy 1812-ben (ismeretlen festő) 

Diplomata: 1825-ben Esterházy Pál herceget kísérte el X. Károly francia király koronázására, mint a küldöttség kamarása. 

Ipari kém: A XIX. század első felében bizonyos termékeket csak halálbüntetés terhe mellett lehetett Angliából kihozni. Ilyennek számított például az a gázfejlesztő gép is, amelyet Széchenyi 1815-ben az első angliai útjáról hozott haza: sikerült 4 dukáttal megvesztegetnie a határőrt. 

Nyelvújító: Számos szót, kifejezést alkotott, terjesztett. Ugyan nem ő találta ki, de leginkább ő terjesztette el az „Ön” megszólítást. Széchenyi alkotta meg a „csónakda” szavunkat, és ő kezdte elterjeszteni a „Budapest” városnevet is. 

Főhivatalnok: Minisztersége előtt is már magas kormányzati tisztséget töltött be. 1833-tól 10 éven át királyi biztosként irányította az al-dunai szabályozásokat, majd 1845-től a Magyar Királyi Helytartótanács, azaz a legfelsőbb közigazgatási szerv Közlekedési Bizottságának vezetője. Mindemellett valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás címeket is viselt.

A leghíresebb műve, a Hitel, és az öngyilkosságához nagyban hozzájáruló Blick című könyve

Sikeres író: Széchenyi István számos művet jelentetett meg, amelyek közül a Hitel érte el talán a legnagyobb „piaci sikert”: egy éven belül háromszor adták ki magyarul és ugyanennyi alkalommal németül. A könyvnek 2014-ben jelent meg a magyar–magyar fordítása, azaz a szöveget ekkor ültették át mai magyar nyelvre. 

 

A felesége, Seilern Crestentia, aki első férjének hét, második férjének, Széchenyinek három gyermeket szült. Barabás Miklós festménye.

A mostohaapa: Széchenyi hosszas, több mint 10 éves epekedés után vehette el nagy szerelmét, Seilern Crestentia grófnőt, miután annak előző férje, a grófnőnél 20 évvel idősebb Zichy Károly 1834-ben elhunyt. Széchenyinek Crestentia-tól három gyermeke született, Béla, Ödön és a kéthetes korában elhunyt Júlia. Ám az ifjú feleség ekkor már hétgyermekes anya volt, akinek legkisebb gyermeke a Széchenyivel történt házasságkötésekor még alig múlt másfél éves, a legidősebb, Zichy Karolina Jozefa is csak 16 éves volt. 

Pénzügyi támogató: Köztudott, hogy Deák Ferenc a kiegyezés előkészítésének idején a pesti Angol Királyné szállóban élt. Erre azért volt lehetősége, mert a gazdálkodóként nem annyira sikeres politikus jó áron el tudta adni kehidai birtokát, a vevő Széchenyi István volt, aki fia, Ödön részére vásárolta meg. 

Felforgató író: Bár Széchenyi korábban is adott ki könyvet a cenzúra megkerülésével, hiszen a Stádium kinyomtatását sem engedélyezték a Habsburg Birodalomban, ennél komolyabb „bűntettet” követett el 1859-ben. Ekkor már egy évtizede elvonultan élt a döblingi elmegyógyintézetben, de vendégeket fogadott, intézte családi és üzleti ügyeit, levelezett. 1857-ben jelent meg Alexander Bach rendszerét jó színben, s a magyar panaszokat lesajnálóan elutasító Rückblick (Visszapillantás) című kiadvány. Erre válaszul írta meg Széchenyi az „Ein Blick” auf den anonymen „Rückblick” című könyvet, amelyet névtelenül, külföldön nyomtattak ki, és csempésztek vissza Magyarországra.

Bár név nélkül jelent meg, aki olvasta, az a stílusából, a szöveg kíméletlen logikájából azonnal tudta, hogy Széchenyi írta. A hatóságok is így gondolhatták: a kiadvány megjelenése után nyomozás indult Széchenyi ellen, döblingi lakosztályában házkutatást tartottak, és végül ez, illetve a rendőri fenyegetés vezetett öngyilkosságához. 

Nyitókép: Széchenyi István szobra az Akadémia épülete előtt az 1890-es években, Engel József alkotása (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)