Írta: Domonkos Csaba

2020. augusztus 10. 12:00

A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.

Vajon melyik hídra ismerne rá a tervezője, ha ma látná egykori munkáját? Nyilvánvaló, hogy a Rákóczi hídra igen, hiszen az aránylag fiatal, 35 éves. Egy kicsit azért változott a megépítése óta, mert az 1995-ben világszínvonalú világítása, amely úgy működött, hogy a lámpák felülre, a torony tetején lévő tükrökre világítottak, 20 év alatt elavult, ezért ma LED-lámpák világítják meg. 

Ugyanezt mondhatjuk el az M0 északi és déli hídjáról, a Megyeri és a Deák Ferenc hidakról, hiszen ezek is 30 éven belül épültek.
Ezeken a fiatal hidakon kívül azonban kettőre ismerne rá az, aki az eredetit megalkotta. 

Nézzük hát sorban. A Lánchídról volt már szó előző cikkünkben, az ugye 1915-re egy egész más szerkezettel épült újjá, mint amit William Tierney Clark megálmodott, és Clark Ádám vezetésével 1849-re felépült. 

A következő híd az Összekötő vasúti híd volt, azt feltehetően (valójában 100 százalékban nem tudjuk) Feketeházy János tervezte. Ő még megérte, hogy hídja mellé egy másik épült, igaz, az eredeti szerkezet bontásakor már a legnagyobb magyar hídépítő mérnök nem élt. Azóta immár a hatodik vasúti híd épül itt, épp ezekben a napokban is. 

A Margit hídra is csodálkozva nézne Ernest Gouen, ha ma kisétálna a Duna-partra. A jó francia mérnök ugyanis egy sokkal keskenyebb, karcsúbb hidat tervezett. 

A Margit híd nem sokkal átadása után, 1876 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A régi, 1876-ban átadott hidat 1935-1937-ben kiszélesítették, de még jóval azelőtt, 1900-ban megépült a szigetre vezető szárnyhíd. A német csapatok 1944-1945-ös pusztítása után még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán acélhíd épül-e ide vissza. Már elkezdték a vasbeton szerkezet elemeinek előállítását, amikor sikerült annyi acélgyártási kapacitást találni, amely elég volt ahhoz, hogy ismét acélhíd épüljön.

A szerkezet ívhíd maradt, de magasabbak lettek az ívek, és az útpályát tartó oszlopok közül eltűntek a keresztmerevítések, az úgynevezett András-keresztek. Ezek a híd legutóbbi felújításakor visszakerültek, az eredetihez hasonló díszítésekkel együtt (amelyekhez a mintát a Duna medréből előkerült töredékek adták).

A Margit híd szélesítése 1935-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az északi vasúti hídból is már a harmadik változat ível át a Duna fölött, az első 1896-1944 között szolgált, a következő 1953-tól 2008-ig, utóbbi  valójában egy ideiglenes szerkezet volt, a mostani híd ezt követően épült fel. 

Az eredeti Erzsébet lánchíd (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, ltsz: KPLGY 2013.6.1.1)

A maga korában világrekorder nyílású lánchíd, az Erzsébet híd tervezői is döbbenten néznék a mai Erzsébet hidat. Lehet, hogy ismerős lenne nekik, mert a magyar mérnökök jól ismerték a német hidakat, és egy hasonlóval találkozhattak már a két világháború között Kölnben. De amíg 1903-ban egy elegáns városi hidat adtak át Budapest belvárosában, addig 1964-ben egy autópályahídnak örülhetett a magyar lakosság. 

A háború után épült Árpád híd sem maradt változatlan, hiszen az eredetileg tervezettnél eleve keskenyebb híd épült meg 1950-re, amelyet 1984-ben úgy szélesítettek ki, hogy a régi szerkezet széleit, a konzolos részeket levágták, és a régi híd mellé, jobbról-balról egy-egy új hidat építettek. 

Akkor melyik híd maradt meg változatlan formában? 

Az Árpád híd megépülte után, az 1950-es években (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ltsz: TFGY.2018.1530.11)

A háborús pusztítást az egykori Horthy Miklós híd sem élte túl. Az akkor alig 8 éves építményt is berobbantották a Dunába a német csapatok. Az újjáépítés a régi tervek szerint zajlott, de a hídon még így is voltak változások, szélesebb lett, bár alapvetően nem változott.

A Horthy Miklós híd, átadása után, 1937-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Szabadság hidat is felrobbantották 1945 januárjában a német csapatok. Feketeházy 1896-ban átadott zseniális munkáját a robbantás csak megrongálta, de közel fele megmaradt, a hiányzó részeket pedig 1946-ra ki is javították. A szerkezet ugyanugyanaz lett, de a díszek egy részét, a címereket és a díszes korlátot a középső nyílásban nem kapta vissza. Ám idővel ezek is visszakerültek a hídra, 1986-ban a címerek, majd a Szent Korona, a legutóbbi felújításkor pedig az összes egykori elem, a díszes korlátok, a lámpák, így a híd gyakorlatilag ugyanolyan, mint átadásakor, 1896. október 4-én volt. 

A Szabadság híd képe nem sokat változott 1896 óta (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)  

De miért nem maradhatnak meg a hidak olyannak, amilyennek épülltek? Azért, mert a XIX. századi hidakat lovas kocsikra vagy legfeljebb lóvasútra, esetleg könnyű villamosokra tervezték. A hidak forgalma ráadásul azóta a sokszorosára növekedett, s ezt a régi szerkezetek nem bírnák el. Gondoljunk bele: a régi Lánchíd útpályája fából volt, a Margit hídon is fakocka burkolaton haladtak egykor a lovaskocsik. 

A híd ráadásul egy szerkezet, amely öregszik, évtizedek alatt elhasználódik, az anyaga elfárad. Szélsőséges esetben ez tragédiához vezet, de általában a szakemberek előbb észreveszik a bajt. A hidakat ezért folyamatosan karban kell tartani.

A II. világháború utáni újjáépítésnél ráadásul a gyors munka és az anyaghiány is behatárolta az építők lehetőségeit. A Margit, az Erzsébet és a Petőfi hídnál kihasználták, hogy kisebb nagyobb mértékben a kor igényeihez igazíthatták a szerkezetet. A Lánchídnál, bár voltak javaslatok jelentős szélesítésre, az építők nem éltek ezzel a megoldással, nemcsak a régi híd iránti tiszteletből, hanem mert a kő pilonok is behatárolták a lehetőségeket. 

A Szabadság hídnál pedig a gyorsaság döntött, mivel azt a hidat eredeti formájában pár hónap alatt helyre lehetett állítani. Ennek ellenére az 1960-as években volt olyan elképzelés, hogy elbontják, és a helyére egy autópályahíd épül. 

Nyitókép: Az eredeti Erzsébet-lánchíd (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az Erzsebet hid nem eredeti formajaban es mereteiben torteno ujjaepitese egy elhibazott es hihetetlenul karos koncepcio eredmenye aminek kovetkezmenyeit ma is nyogjuk. Mai szemmel nem tunik fol mert "mi mar igy szoktuk meg", de valojaban egy megaloman ugyanakkor szuklatokoru es pazarlo projekt volt. Ha a hid es a kapcsolodo uthalozat forgalmat lecsokkentenek a kozponti helyzetebol adodoan egeszseges es megengedheto mertekure, akkor derulne ki hogy mennyire folosleges.
Tovabba, ha vegre eltunnenek a Korzorol a hatalmas, szinten oda nem illo szocmodern szallodamonstrumok akkor hullna le igazan a lepel a mai Erzsebet hidrol, mert tulzo mereteivel es kornyezetebe nem illo stilusaval idegen testkent logna ki a historizalo belvaros latkepebol.
Ezt a paradoxont feloldani nem lesz kis feladat a jovo varosvezetoi szamara, de az biztos hogy az autopalyai merteku jarmuforgalommal Budapest belvarosa keptelen lesz elheto es szinvonalas europai varoskozpontta fejlodni.
Vannak, akik a forgalomcsokkentes mellet kozmetikaznak a hidat ugymond "feldiszitve" azt a regi hid diszitoelemeivel egyfajta hibrid hidat letrehozva amiben otvoznek a ket hid ertekes tulajdonsagait. Ezt a halvaszuletett otletet nem tudom tamogatni. A regi hid szepsege nem csak annak stilusjegyeiben, de mereteiben es aranyaiban is rejlett. Egy karcsu, a fuggohidak kecsessegevel biro keskeny lanchid volt kulso jardak nelkul. Ezzel szemben a mai kabelhid hatsavos utpalyajaval es a fuggesztokabeleken kivul elhelyezett szeles jardaival egyutt kozel 10 meterrel szelesebb. Magassaga is ehhez aranyul. Az uj hid tehat a regivel osszekombinalva paratlan epiteszeti abszurdum lenne es ket onmagaban szep hid helyett egy hatalmas rondasagot eredmenyezne.
A megoldast a mai hid elemekre bontasa, uszalyok segitsegevel Dunan torteno leusztatasa es arra megfelelo helyen valo ujjaepitese jelenthetne. Erre Albertfalvat tartanam megfelelonek. A Duna itt szelesebb mint a belvarosban amibol kovetkezik, hogy a hid meghosszabbitott felvezeto utpalyaval, uj tartokabelekkel mederpillereken allna es a tagas terben, modern kornyezetben nemcsak jol mutatna, de a kulso korutrendszer reszekent funkciojat is tokeletesen betolthetne akar villamoskozlekedessel, akar anelkul.
Ezzel megnyilna az ut a regi Erzsebet hid ujjaepitese, a belvaros forgalomcsokkentese es a Rakoczi uti villamoskozlekedes visszaallitasa elott. Velemenyem szerint a ket hid tervezesi es epitesi munkalatai nem kerulnenek tobbe, mint egy teljesen uj albertfalvi hid epitese es az Erzsebet hid soron kovetkezo felujitasa egyuttveve. Ugyanakkor, a projekt kulonleges es izgalmas kihivast jelentene a hazai epitesz szakma szamara mig az uj hid epitese megint csak valami kulfoldi ceg vagyonat gyarapitana.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó