Budapesten ugyan ez az első ilyen magas épület, de valójában, akár közel 100 éve is állhatna 100 méternél magasabb épület a főváros közepén. Nézzük meg, hogy a múltban milyen tervek születtek Budapesten, lehetett volna korábban felhőkarcolója fővárosunknak?

Budapesten az első igazán magas épület az Országház kupolája volt, illetve a vele egymagasságú Szent István-bazilika kupolája, mindkettő szimbolikus 96 méter magas.

A XIX. században nem is terveztek magasabb épületet Budapestre (illetve egy hidat igen, a Pestről a Gellért-hegy tetejére vezető ívhidat), de a XX. század első felében azért már készültek merész tervek budapesti magasházakra.

A Gregersen Hugó által a Kiskörútra tervezett monstrum (Forrás: Magyar Építőművészet, 1928. 5–6. szám)   

Döntően két fő céllal születtek ezek a tervek, egyik a városi lakáshiány enyhítése, a másik Budapest új városházának megépítése volt. Természetesen a toronyházakkal a tervezők a modern, akkor általános építészeti gondolatokat is be kívánták hozni. Az első jelentősebb toronyházterv, amelyet meg kell említenünk, a Kiskörúton, az Anker-ház mellett állt volna. A tervezője Gregersen Hugó volt, aki ide egy 27 emeletes épületet tervezett 1927-ben. A ház nemcsak magas lett volna, de nagy alapterületű is, akkora, hogy mellette az Anker-ház gyakorlatilag eltörpült volna. Gregersen Hugónak nem ez volt az egyetlen toronyházterve, mert 1928-ban a Rókus Kórház helyére is tervezett egy grandiózus épületet, amely még magasabb, 34 emeletes lett volna.

A Rókus Kórház helyére tervezett 34 emeletes torony (Forrás: Magyar Építőművészet, 1928. 5–6. szám) 

Már az I. világháború alatt, majd a két világháború között folyamatosan napirenden volt a mai Kiskörút, Deák tér, Madách tér környezetének átépítése, Budapest új központjának létrehozása, amelynek keretében fel kívánták ide építeni Budapest új városházát is. Az új belvároshoz kapcsolódva folyamatosan napirenden volt egy új sugárút kiépítése is, amely a Kiskörúttól, a mai Madách tértől indult volna. Az új, tervezett Erzsébet (majd Madách) sugárút kiskörúti torkolatát pedig mindenképp egy látványos épülettel kívánták még hangsúlyosabbá tenni.

A városházára és az új sugárút kiskörúti végénél tervezett meghatározó épületekre már az I. világháború előtt is számos elképzelés született, amelyek közül több magas tornyokat javasolt. Az 1929-ben elfogadott rendezési terv az Erzsébet tér környékére eleve toronyházas megoldásokat támogatott, ennek megfelelően számos olyan javaslat született, amely valódi magasépületeket helyezett volna ide.

A fentebb említett Erzsébet sugárút az egykori Orczy-ház helyéről indult volna. Már 1929-ben tervpályázatot írtak ki ide, amelyen 47 pályázó indult. E felhívásra ismét felhőkarcolóval pályázott Gregersen Hugó, akinek elképzelése szerint a sugárutat két egyforma magas toronyház szegélyezte volna. Az Orczy-házat végül 1936-ban bontották el, de nem toronyházak épültek a helyére.

A városháza tervpályázatára 1939-ben számos elképzelés született, amelyek magas épületet is tartalmaztak. Az első díjat megosztva kapta meg Kertész K. Róbert és Weichinger Károly közös terve, valamint Martsekényi Imre elképzelése.

Kertész K. Róbert és Weichinger Károly terve (Forrás: Pesti Hírlap,1940. június 29.)  

Kertész K. Róbert és Weichinger Károly egy 30 emeletes óratornyot képzelt el a mai Bajcsy-Zsilinszky út és a tervezett Erzsébet sugárút közé. A tervről a Pesti Hírlap 1940. június 29-i száma megjegyezte:

„Rendkívül sikerült a mintegy 120 m magas városháztorony be­állítása a Vilmos császár-ut tengelyébe és a torony alján a kisebb tér. A közlekedés modern igényei teljes kielégítést nyertek. Autóparkoló terek és földszint alatti parkolók és garázsok bőségesen állnak rendelkezésre. Úgy a városházi, mint az üzemi székházak belső igényei tökéletes kielégítést nyertek ebben a tervben.”

A szintén első díjjal jutalmazott másik elképzelés Martsekényi Imre pályaműve (Forrás: Pesti Hírlap,1940. június 29.)  

Második díjat nyert Wälder Gyula, aki egy 100 méteres toronnyal képzelte el – a szintén általa tervezett, és valóban fel is épült szomszédos Madách-házak stílusát folytató – városházát. A pályázaton szintén magasházzal indult Forgó Pál, akinél egy 25-30 emeletes irodaház töltötte volna be az új városháza szerepét.

Azonban nemcsak a Belváros környékére terveztek magas tornyokat. A Tabán helyére 15-20 emeletes lakóházakat álmodtak, de másutt is magasba nyúltak az elképzelések. Szintén az 1930-as években született meg az az elgondolás, hogy az Erzsébet híd és a Ferenc József híd közé építsék fel a Magyar Történelem Tornyát. Ez a hatalmas, Kismarty-Lechner Jenő által tervezett komplexum eleve 530 méter hosszan nyúlt volna el a Duna-parton, és a közepénél magasodott volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya.

Ehhez képest a korszak legmagasabb épülete a Fiumei úton felépült, 70 méter magas OTI-torony, az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának tornya volt, amelyet azonban 1969-ben visszabontottak, mivel az építéséhez bauxitbetont használtak.

A két világháború közötti legmagasabb épület az OTI székházának 70 méter magas tornya volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 92521) 

A II. világháború után is születtek bombasztikus tervek, például a pesti Duna-korzóra megálmodott, szovjet típusú – a Lomonoszov Egyetem épületére hasonlító,140 méter magas torony, amelyben a Magyar Dolgozók Partjának irodái és a Központi Kultúrpalota kapott volna helyet.

Ennek ellenére – szerencsére – csak olyan tornyok születtek, mint a SOTE tornya, vagy a 15 emeletes toronyház az Alagút utcában, illetve a lakótelepeken épült 15 emeletes és magasabb magasházak. Terv persze volt bőven, hiszen például az Astoriához tervezték felépíteni a MTESZ, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége új székházat. Az 1970-ben kiírt pályázaton megosztott első díjat kapott a Zalaváry Lajos és tervezőtársai által megálmodott nem túl magas ház, illetve a Horváth Lajos és Marussy Ferenc által tervezett 100 méter magas épület.

A MTESZ 100 méter magas székházterve az Astoriánál (Forrás: Budapest folyóirat, 1970. december) 

A rendszerváltás után ismét fellángolt a magasháztervezési láz. Egyre-másra születtek valódi felhőkarcolótervek, szóba került, hogy Csepel északi részét mini Manhattanként fejlesztenék, de magasházakat terveztek az Árpád híd pesti hídfőjéhez csakúgy, mint Dél-Budára. A 2000-es évek végén Őrmező mellé egy 150 méter magas toronyházat terveztek, egy 4-10 toronyépületből álló csoport tagjaként. A helyén mára egy irodaház épült, a Budapest ONE.

Ma elvileg Budapesten nem lehet valódi felhőkarcolót építeni, a Mol-torony is egyedi engedéllyel valósulhatott meg. A mai napig vita van a laikusok, de az építészek, városfejlesztők között is, hogy szükséges-e egy történelmi városba magasházakat építeni.

Budapesten ez lesz az első, míg például Varsóban sorra nőnek ki a valódi felhőkarcolók, a most épülő Varsó torony 310 méteres lesz.

Nyitókép: Egy 1930-as elképzelés, a 930-as jeligéjű terv a Városházára (Forrás: Tér és Forma, 1930. 10. szám)