Eötvös József

2021. március 13. 09:00
Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt ez, a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a második világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.
2021. február 5. 16:00
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgoznak Eötvös József levélhagyatékának összegyűjtésén és teljességre törekvő kiadásán. Az öt-hét kötetesre tervezett levélkiadás révén a korszak iránt érdeklődők képet kaphatnak az 1848-ban egymással vetélkedő nevelésügyi reformelképzelésekről a kisdedóvóktól az egyetemig, valamint az állam-egyház viszonyra vonatkozó koncepciókról 1867 után, különös tekintettel az akkori liberális kormányzat dilemmáira és kompromisszumaira, valamint a kiépülő magyar államigazgatás mindennapjairól is.
2020. november 4. 09:00
A Kálvin tér közelében található egy kis utca, mely Gönczy Pál pedagógus, oktatásügyi szakíró, az 1859-ben alapított pesti Református Főgimnázium tanárának nevét viseli. Ebben az utcában kezdte meg működését 1895-ben az a tanárképző intézet, mely Gönczy Pál egykori hivatalbéli felettesének, báró Eötvös József miniszternek a nevét kapta. Az utcát akkor Csillag utcának hívták, a Collegium létrehozója Eötvös Loránd volt, első igazgatója Bartoniek Géza. A történet első 15 évének ők a főszereplői, az épület pedig, ahol a tanárjelöltek és professzoraik együtt dolgoztak 1911-ig, a feledés homályába merült.
2020. április 11. 22:00
Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.
2020. március 2. 12:00
Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, miként kezdték meg a modern fővárosi kórházak a működésüket. De abban az írásban nem tudtuk megemlíteni a budapesti egészségügyi ellátás egyik legfontosabb résztvevőjét, a Semmelweis Egyetemet. Az Európa ötven legrangosabb felsőoktatási intézménye közé tartozó egyetem nem csak a hazai orvosképzés csúcsát képviseli, hanem klinikahálózatával a fővárosi betegek tömegeit is ellátja. Cikkünkből kiderül: a Semmelweis Egyetemhez tartozó úgynevezett belső klinikai tömb épületeit is neves építészek tervezték.
2020. február 16. 10:00
Hazai egyetemeink és múzeumaink történetének volt olyan időszaka, amikor az állam még nem tudta megteremteni az önálló épületben való elhelyezés anyagi hátterét, a tudomány azonban már olyan szinten állt, amely megkövetelte a helyigények azonnali kielégítését. Bérházakat kerestek, hogy azokban, ha időlegesen is, de megoldják a gondokat. Ilyen volt a Lónyay utca–Gönczy Pál utca sarkán ma is álló, 150 éve épült, úgynevezett Nágel-ház.
2019. november 27. 09:00
Idén emlékezünk báró Eötvös Loránd világhírű magyar fizikus halálának 100. évfordulójára. Kutatási eredményei a kapillaritás és a gravitáció témakörében máig hatóak, nevét számos közintézmény viseli. Azt viszont már kevesen tudják, hogy nyaralóvillája volt Pusztaszentlőrincen, a mai XVIII. kerületben.
2019. augusztus 8. 09:00
Szeretik a fákat? A nagy, idős, különleges vagy híres példányokat? Akkor irány a Svábhegy: a fákat szerető embernek valóságos paradicsom ez. Van olyan matuzsálemi korú fa, amelyik még a hegy természetes erdőtársulásaiból maradhatott meg, és sok olyan is, amelyet egy-egy villatulajdonos – vagy éppen maga Jókai Mór – ültetett valamikor a XIX. században.