Eötvös Loránd az egyik leghíresebb magyar fizikus. Báró Eötvös József író és reformkori politikus fia. Először jogot tanult, de a temészettudományok, különösen a fizika vonzotta igazán. Német egyetemeken tanult elméleti fizikát, melyből doktorált is, majd a pesti egyetemen kezdett tanítani. Fiatalon, 25 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, később elnöke. Vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő is volt rövid ideig, 1891–92-ben pedig a később róla elnevezett Budapesti Tudományegyetem rektora.
Eötvös Loránd (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)
Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás jelenségével foglalkozott. A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, ez az Eötvös-féle reflexiós módszer. Az 1880-as évektől a gravitáció témakörében kezdett kutatni. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztette meg világhírűvé vált torziós ingáját.
Eötvös Loránd és családja 1886-tól 1919-ig – Eötvös haláláig – a mai Puskin utcában, a Budapesti Tudományegyetem Fizikai Intézete fölötti professzori lakásban lakott, amelyet kifejezetten a tudós számára építettek. A források szerint 1882-ben vásárolt telket a pusztaszentlőrinci nyaraló- vagy más néven villatelepen, ahol nyaraló céljára építtetett villát.
Az Eötvös-villa Pusztaszentlőrincen egy képeslapon (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)
A villatelep, a mai Lónyaytelep a XVIII–XIX. század fordulóján Grassalkovich Antal tölgyessel borított vadaskertje volt. A területet 1872–73-ban Lónyay Menyhért miniszterelnök vásárolta meg, aki 11 szobás villát építtetett magának a Szil utcában, birtoka egy részét pedig parcelláztatta, és pesti barátainak – köztük Eötvös Lorándnak – adott el belőle többnyire kétholdas telkeket.
Az Eötvös család a villa kertjében 1890 körül (Forrás: Egyetemi Fotótár, 2010.32.4.1. edit.elte.hu)
A mai Gyöngyvirág és Nefelejcs utca sarkán álló, Szent József és Szent Lőrinc nevét viselő gyermekotthontól délre eső telek lett Eötvösé, amelyet akkor még három oldalról lakatlan terület határolt. A tulajdoni lap szerint 1882. június 2-án vásárolta, de már 1881-ben írt olyan leveleket feleségének Párizsból, amelyekben említi Lőrincet.
„Útközben nem Párizsra hanem máris arra a jó napra gondoltam, amikor vissza fogok térni Lőrincre. Remélem, ez nemsokára lesz, néhány nap múlva talán tudni fogom mikor” – írta 1881. szeptember 10-én.
„Milyen jó lehet most Lőrincen. Csak a jó Isten szép időt adjon, s akkor talán még néhány hétig együtt élhetünk ott” – olvashatjuk 1881. szeptember 16-án lejegyzett gondolatait.
Nem tudjuk, hogyan élt itt a család, csak leveleiből lehet sejteni, hogy Eötvös és két lánya, Rolanda és Ilona mennyire szerették ezt a kertet és házat.
„Kedves Gizellám!
[...] Itt minden rendben van. A gyermekek egészségesek és jól mulatnak – szót fogadnak, korán kelnek, nem lármáznak, tenniszeznek, s most épen Bartoniekkel fotografálnak. Meg volna minden a boldogsághoz, ha maga itt volna és jó egészségben különösen pedig elégedetten volna itt. Reménylem meg lesz még ez is. Kérem azért ne csináljon magának gondokat, gondoljon egy kis szeretettel reám is, akit örömei megrontójának tekinteni annyira hajlandó. [...] Csókolnám ezerszer is – de nem tudom vissza csókol-e? Loránd” – olvashatjuk Eötvös sorait feleségének Pestszentlőrincről 1893. augusztus 11-én írt levelében.
Az ELTE Fotótárában fennmaradt képek alapján tudjuk, hogyan is nézett ki az Eötvös-villa, ami ma már sajnos nem áll.
Az Eötvös család a villa kertjében, háttérben a veranda 1890 körül (Forrás: Egyetemi Fotótár, 2010.90.2. edit.elte.hu)
A kor divatjának megfelelően a nyaralóvilla épülete szabadon állt, nagy, parkosított kert vette körül. A természettel való összekapcsolódást szolgálta a vadszőlővel befuttatott nyitott veranda. A magasföldszintes villának gipszkeretezésű ablakai voltak spalettákkal, tornyocskás cseréptetővel.
Az Eötvös család a villa lépcsőjén 1890 körül (Forrás: Egyetemi Fotótár, 2010.32.3. edit.elte.hu)
A szinte parkszerű kert kialakítására nagy gondot fordítottak. A villa főhomlokzata előtt díszes szőnyegágyakat, úgynevezett gruppokat létesítettek egyéb növénycsoportokkal kiegészítve, szimmetrikus elrendezésben. A virágcsoportok közepére gyakran szobrot vagy díszes kaspós növényt állíttattak, kedvelt volt a banánfa. A sétautak, pihenőpadok mellett gyakoriak voltak a kis szökőkutak, a terméskőből rakott vagy műkőből készített kerek tavacskák.
Az Eötvös család a pestszentlőrinci villa kertjében (Forrás: Egyetemi Fotótár, 2010.90.1. edit.elte.hu)
Eötvös kiegyensúlyozott ember volt. Az intenzív szellemi munka mellett gyakran lovagolt. Pestszentlőrinci villájából rendszeresen lóháton járt be egyetemi előadásait megtartani. De nemcsak pihent nyaralójában, hanem itt végezte az 1880-as évek végén ingája, a torziós mérleg első szabadtéri kísérleteit is.
A Magyar Tudományos Akadémiához benyújtott jelentésében így ír:
„Szentlőrinci kertemben a szabadban vízmentes ponyvával bevont sátorban állítottam fel horizontális variométeremet. Nappal főképpen a sátorra tűző nap sugarainak behatása mellett, eszközöm folytonos majd lassúbb, majd gyorsabb járása folytán az észlelés nem volt lehetséges. Éjjel azonban minden megváltozott, a mérlegrúd olyan biztosan és állandóan foglalta el egyensúlyi helyzetét, mint a laboratóriumban. Több éjjelen át ismételvén a méréseket, egymással jól megegyező adatokat nyertem. Biztosan felismerhető volt azokból a gyengén emelkedő lejtőnek a hatása, amilyen kertem volt.”
Az 1910-es évektől a család egyre kevesebb időt töltött Lőrincen. Eötvös 1915. évi jövedelemadó-bevallásában már arról ír, hogy az épület üresen áll, „jövedelmet általában nem hoz, de vele járó adó és fenntartási és kertésztartási költség még 2000 korona évi kiadással jár.”
1918 elején adta el nyaralóját. Az épületet az 1930-as években elbontották, a telket felparcellázták, és középen egy kis parkot alakítottak ki. A mai Hársfa és Vadkert utca találkozásánál lévő kis terecskén 1970-ben avatták fel Eötvös Loránd mellszobrát (Borics Pál alkotása), és nevezték el a teret Eötvös parknak.
Végrendeletében azt kérte, hogy egy marék lőrinci földet tegyenek a feje alá a koporsóban. Pestszentlőrinc vezetői teljesítették kívánságát, és küldöttség vitte a földet az Eötvös-villa kertjéből.
Nyitókép: A pestszentlőrinci Eötvös-villa (Forrás: Egyetemi Fotótár. 2010.32.5.1. edit.elte.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció