Örökségünk
2018. július 31. 11:11

Budapest egyik legszebb hídja a Margit híd, amely hetven évvel ezelőtt készült el. Ugyanis ez a híd nem az a híd, amelyet 1876-ban, a főváros második hídjaként felavattak. Azt a német csapatok 1944-45-ben felrobbantották, rögtön kétszer is. Az első alkalommal 1944. november 4-én, szombaton déli 12 órakor, „véletlenül” közel száz civil halálát okozva. Azután 1945 januárjában az épen maradt íveket is felrobbantotta a német hadsereg.

Írta: Domonkos Csaba; nyitókép: a Margit híd az 1945-öt követő újjáépítés után

 

A gyönyörű, kecses Margit híd a háborúban elpusztult, csak a pillérek maradtak meg. Az újjáépítés tervezése már 1946-ban megkezdődött, azonban gondot okozott, hogy nem volt elég vasanyag. Az is megnehezítette a tervezők dolgát, hogy a híd – ellentétben például a Petőfi híddal – nem volt egységes. Míg a Petőfi hídnál az eredeti tervek szerint újra lehetett építeni a hidat, addig a Margit híd esetében sem az 1876-os terveket, sem  az 1935-37-es szélesítés terveit nem lehetett használni, mert egyik sem volt érvényes az egész hídra. 

Az összedőlt híd 1946-ban (Fotó: Fortepan.hu) 


Éppen ezért gyakorlatilag új hidat kellett építeni, a meglévő pillérek felhasználásával. A kevés vasanyagra volt megoldás: vasbeton ívhidat terveztek a régi helyett, mert abba jelentősen kevesebb vas kellett. A csőelemeket már el is kezdték gyártani, de ekkor két tényező közbeszólt. 

Egyrészt kiderült, hogy a hidat addig nem lehet felépíteni, míg a roncsokat el nem távolítják a mederből, és ez okozott némi késlekedést, másrészt ez időt adott arra, hogy az illetékesek vasanyagot szerezzenek.

A szükséges anyagot végül az Ózdi Kohászati Művekben gyártották le, a szovjet jóvátételi termelésen felül, túlórában. Erről Gerő Ernő, a kommunista párt második embere és egyben a közlekedési miniszter állapodott meg az üzem főmérnökével, Temesszentandrássy Guidóval. Az oroszok nem nézték jó szemmel, hogy egy üzem, amely hadisarcot termelt, mással is foglalkozik, ezért a főmérnököt annak rendje és módja szerint el is vitték. Szerencsére a szovjetek hazai helytartói ekkor közbeléptek, így a főmérnököt pár nap után elengedték, és nem került Szibériába vagy a kivégzőosztag elé. 

A szükséges vasanyag megszerzésével 1946 őszén megváltoztatták a korábbi terveket, elvetették a vasbeton hidat, és eldőlt, hogy acélszerkezetű híd épül vasbeton pályalemezzel.

A tervek, amelyeket Papp János, Venetianer László és Kováts Oszkár készítettek, a korábbitól eltérő hidat irányoztak elő. 

A leglátványosabb különbség, hogy az új hídon elmaradtak az ív és a pálya közötti ún. andráskeresztek, a kereszt alakú kötések, a két szerkezeti elemet függőleges oszlopok kötötték össze, és azok is ritkábban követték egymást, csak minden második kereszttartót támasztottak alá. 
A kevésbé látványos változások legalább ennyire lényegesek. Az ívek magasabbak lettek. Eleve 40-50 centiméterel lejjebb vitték a boltvállakat, azaz azt a pontot, ahol az ív a pillérhez támaszkodik, illetve fél méterrel magasabbra került az útpálya. Ezzel a híd teherbírása is növekedett. 

Az új hídelemeket úszódaruval emelték be a helyére. 1948. (Fotó: Fortepan.hu) 

 

A főtartók, a hatalmas acél ívek száma is csökkent, mert bár az eredeti, 1876-os hídnak is csak 6 főtartója volt, időközben az 1935-37-es átépítésnél két újabb ív épült. Az új híd nem 8, hanem 6 főtartóval készült, annak ellenére, hogy a hidat tovább szélesítették 25 méterre. Változott, egyszerűsödött a korlát, és a szobrokat, egyéb díszeket sem állították helyre. 

Érdekes volt a híd építésének módja is: elsőként a híd déli felét adták át 1947 őszén, míg teljes szélességben 1948. augusztus elsején nyitották meg a hidat. Emiatt a két hídfelet nem is sikerült egyformára építeni, a két szerkezet magassága között néhány centi eltérés volt, de ezt a végső munkáknál összebetonozták. 

A híd avatása igazi népünnepély volt, erről a korabeli sajtó így írt: (Szabad Nép 1948. július 30)

„Népünnepély. Sokan a Margitszigetre mennek majd. Itt délután gyönyörű ünnepségek kezdődnek. 3-6 óra között a bábszínház ad műsort a gyerekeknek, lesz számukra társasjáték, mesemondás, rollerverseny. A „srácokra” szakképzett pedagógusok ügyelnek fel. Ugyancsak 3-6 között sportbemutatókat élvezhetnek a jelenlévők: lesz sziget körüli bicikliverseny — még-pedig lassúsági verseny, kézilabdatorna. Három színpad ad ugyancsak délután kultúrműsort: jeleneteket, verseket, kórusokat hallgathatnak, táncokat, artistamutatványokat nézhetnek végig a dolgozók. Fűre lépni — nem tilos.”

A híd eredeti formáját csak az 1900-ban átadott margitszigeti szárnyhíd őrizte, azt elkerülték a robbantók. Egészen a legutóbbi felújításig. Akkor visszaállították az andráskereszteket, kijavították a híd főbb hibáit, és a Duna mélyéről kihalászott eredeti darabok alapján újra elkészítették a díszítőelemeket. A mostani híd számos lényeges pontban eltér attól, amilyennek a XIX. században megálmodták, de formavilágában igen közel áll hozzá. 

A híd eredeti szerkezete 1901-ben. (Fotó: Fortepan.hu) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó