2018. szeptember 22. 09:31

A rendszerváltás utáni három jelentősebb átnevezési hullámot követően még mindig legalább harminc olyan közterület van Budapesten, amelynek elnevezése kommunista, szociáldemokrata, munkásmozgalmi ideológiákhoz kapcsolódik.

Írta: Tudós-Takács Ernő, fotózta: Kozics Júlia

 

Augusztus végén látott napvilágot a hír, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében Nelson Mandeláról közterületet neveznek el a XI. kerületben: egy eddigi névtelen közterület a Nelson Mandela park nevet kapja meg.

A döntés még nem végleges, mert a kerületi polgármester, Hoffmann Tamás kérte, hogy a névadásról az újbudai önkormányzat is szavazhasson. Mivel Mandela személye, politikai tevékenysége erősen vitatható, részben a kommunista ideológiához is köthető, ezért a közelgő kerületi döntés apropóján érdemes röviden áttekinteni, hogy a rendszerváltás után 28 évvel mennyire vannak még jelen a fővárosi közterületeken a kommunista múlthoz kötődő utca- és intézménynevek, s ezek morálisan mennyire hozhatók összhangba az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő rendszerváltó akarattal, illetve jogi szempontból a jelenleg hatályos törvényi szabályozással. Röviden felvázoljuk az 1990 utáni budapesti utcanévváltozások nagyobb szakaszait is.

A budapesti utcanevek 1990 utáni változásait megvizsgálva három jelentősebb átnevezési hullámot figyelhetünk meg. 1990 után, pár éven belül, az első választási ciklusban változtak meg a jelentősebb, híres-hírhedt utcanevek: például Dimitrov tér, Engels tér, Felszabadulás tér, Guszev utca, Kun Béla tér, Lumumba utca, Lenin körút, Majakovszkij utca, Marx tér, Münnich Ferenc utca, November 7. tér, Rosenberg házaspár utca, Tolbuhin körút, Vörös Hadsereg útja.

A következő nagyobb hullámra jóval később, 2011-ben került sor. Ekkor kiderült, hogy a rendszerváltás után 20 évvel még mindig több tucatnyi közterület elnevezése kötődik valamilyen módon a kommunista ideológiához. Ekkor keresztelte át a Fővárosi Közgyűlés például a Moszkva teret, két Ságvári Endre utcát, két Koltói Anna utcát, a Zalka Máté utcát és a Sallai Imre utcát is.

Jogi szempontból jelentős változást hozott a 2011-es helyi önkormányzatokról szóló törvényt is módosító 2012. évi CLXVII. törvény, amelynek 4.§-a megfogalmazza a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető közterületek elnevezésének tilalmát is. Ennek értelmében közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ugyanez vonatkozik az ezekhez a rendszerekhez köthető szervezetekre és kifejezésekre is. A törvény 2013 elején lépett hatályba, és ezután újabb átnevezési hullám vette kezdetét. Ezzel párhuzamosan több önkormányzat kérte a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását olyan esetekben, amikor nem tudtak vagy nem akartak határozni a törvény által érintett közterületek elnevezéséről. Az MTA nem kötelező érvényű, de irányadó szakmai állásfoglalást adott több vitatott esetben: használható – aggályos – nem javasolt kategóriák szerint sorolta be az adott elnevezéseket, szöveges értékeléssel ellátva ezeket.

Amikor még a Lenin körút felirat szerepelt a New York kávéház (akkoriban Hungária kávéház) épületén, a Dohány utca – Erzsébet (Lenin) körút sarkán . A fotó 1968-ban készült (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros  Levéltára)

A mai Nyugati teret a második világháború után nevezték át Marx térré (Berlini tér helyett), s egészen 1992-ig viselte ezt a nevet. A kép a Teréz (Lenin) körút – Nyugati (Marx) tér sarkán készült 1964-ben (Forrás:  Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Az Andrássy út 1950 és 1956 között viselte Sztálin nevét. A kép az Oktogon (November 7. tér) – az Andrássy (Sztálin) út sarkán készült 1954-ben  (Forrás: Fortepan / Uvaterv)

Ha mindezek után megvizsgáljuk a jelenlegi helyzetet, a kutatót meglepetés éri. Ugyanis 28 évvel a rendszerváltás és 5 évvel az említett törvény hatályba lépése után azt látjuk, hogy Budapesten legalább harminc olyan közterület van, amelyek még mindig a kommunista – szociáldemokrata – munkásmozgalmi ideológiákhoz, múlthoz kapcsolódnak. 2014 után (az egy éves türelmi idő leteltével) az önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatal ugyan lépéseket tett a jogszerűség betartatására, de a jelek szerint ez csak részben járt eredménnyel. Összességében látható, hogy többségében „másodvonalbeli” pártmunkásokról, az illegalitásban „ellenálló” kommunistákról vagy a velük szorosan összefonódó szociáldemokratákról maradtak továbbra is utcanevek, akik közvetlenül nem vettek részt a későbbi rendszerük megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában, morálisan mégis elfogadhatatlannak tartjuk ezeknek az utcaneveknek a megtartását egy demokráciában. Ugyanakkor vannak olyan elnevezések is, amelyek véleményünk szerint a már hivatkozott törvényi rendelkezés tiltó hatálya alá esnek, s az MTA állásfoglalása is ez alapján nem javasolt több, azóta is meglévő elnevezést.

Az antifasiszta, munkásmozgalmi, illegális kommunista tevékenységhez kötődő, ma is létező közterületneveket vizsgálva találkozhatunk Arató Emil (III. kerület), Ábrahám Géza (XX. kerület), Bacsó Béla (VIII. kerület), Boros Mátyás (XIV. kerület), Fischer István (XIV. kerület), Gergely Győző (XIII. kerület), Gosztonyi Lajos (XIX. kerület), Hollós Korvin Lajos (III. kerület), Jahn Ferenc (XIX. kerület), Jakab József (XIII. kerület), Janda Vilmos (IV. kerület), Józsa Béla (XII. kerület), Juhász József (XVIII. kerület), Karácsony Sándor (VIII. kerület; nem tévesztendő össze az azonos nevű református pedagógiai íróval - A szerk.), Kuróczy Pál (XVIII. kerület), Madzsar József (III. kerület), Mészáros József (XVI. kerület), Németi Ernő (IV. kerület), Pirók Gyula (XX. kerület), Podhorszky János (XVIII. kerület), Somogyi Béla (VIII. kerület), Teszársz Károly (III. kerület) és Vándor Sándor (XVIII. kerület) neveivel. A chilei szocialista rendszert építő Salvador Allendéről (XI. kerület) és az ő köréhez tartozó Pablo Nerudáról (III. kerület) közterületek elnevezéseit fenntartani ugyanúgy indokolatlan, mint elnevezni az írásunk elején említett Nelson Mandeláról. Mandela szovjet támogatással, erőszakos eszközökkel, pokolgépes terrormerényletekkel küzdött az apartheid rendszer ellen, és annak bukása után, hatalomra kerülve az új állam a búr lakosság módszeres elnyomását valósította és valósítja meg a mai napig, beleértve az erőszakos atrocitásokat és a búrok földjeinek önkényes kisajátítását.

Hollós Korvin Lajos a két háború között aktív szerepet vállalt a munkásmozgalomban, többször le is tartóztatták. Nevét a III. kerületben viseli utca

Somogyi Béla a Népszava szerkesztője volt, Károlyi Mihály kormányában államtitkárként vállalt szerepet, a Tanácsköztársaság leverése után írt kritikus cikkei miatt csak kísérettel közlekedett, 1920-ban meggyilkolták. Ma Budapesten már csak a VIII. kerületben viseli nevét közterület

A chilei szocialista rendszer építőjének nevét egy park viseli a XI. kerületben. Orvosszakértői vizsgálat igazolta, hogy öngyilkos lett az 1973-as katonai puccs alatt

Salvador Allende emlékművét a róla elnevezett parkban 1973-ban állították. A felirat szerint a népe szocialista felemelkedésért vívott közdelemben halt mártírhalált.

 

Ha a további utcaneveket vizsgáljuk, több esetben már törvényességi problémával is találkozunk. Ágoston Péter (XVI. kerület) 1919-es külügyi népbiztoshelyettesként a Tanácsköztársaság fenntartásában vett részt. Biró Mihály (XX. kerület) festő és grafikus a Népszava „kalapácsos embere” alkotójaként, majd a Tanácsköztársaság egyik hivatalos művészeként a rendszer szellemi − kulturális megalapozásában és fenntartásában is közreműködött. Frankel Leóra (II. kerület) a párizsi kommün egyik vezetőjeként és a szociáldemokrata párt egyik alapítójaként elvtársai munkásmozgalmi előfutárként tekintettek. Karikás Frigyes (XIII. kerület) részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában, majd 1919-ben a Vörös Hadsereg politikai biztosa lett, így az MTA állásfoglalása szerint is önkényuralmi rendszer megalapozásában vett részt. Lukács György (III. kerület) közoktatásügyi népbiztosként, majd a későbbi pozícióit is figyelembe véve kétségtelenül közreműködött a kommunista rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában is, ezért az MTA szerint sem viselheti közterület a nevét. Megjegyezzük, hogy az ő esetében hivatalosan a városvezetés már megváltoztatta az elnevezést, mégis maradt a Lukács György utca, ugyanis a tájékoztatásuk szerint egy névrokona viseli már az utca nevét…

Szabó Ervinnel (a VIII. kerületben tér és a XIX. kerületben utca ) megengedőbb volt az MTA, viszont véleményünk szerint irodalmi munkásságával, könyvtárvezetőként is kifejtett célirányos munkásmozgalmi tevékenységével, s végül a Tisza István miniszterelnök meggyilkolását tervező csoporttal való kapcsolata miatt szellemi és részben gyakorlati értelemben is megalapozója volt a későbbi proletárdiktatúrának, ezért közterület nem viselhetné a nevét.

Vannak olyan személyek, akik bár részben kapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomhoz, vagy az antifasiszta ellenálláshoz, morális vagy jogi értelemben mégsem kifogásolható róluk közterület elnevezése. Stromfeld Aurél katonai erényei és helytállása véleményünk szerint felülírja a kommunista kapcsolatait, míg Stollár Béla nem-kommunista mivolta jogi értelemben megengedhetővé teszi a róla való utcaelnevezést.

Ágoston Péter 1919-es külügyi népbiztoshelyettesként a Tanácsköztársaság fenntartásában vett részt. Ma a XVI. kerületben viseli nevét utca

A Frankel Leó út a II. kerületben. A névadó a párizsi kommün egyik vezetője, a szociáldemokrata párt egyik alapítója volt - munkásmozgalmi előfutárként tekintettek rá

Karikás Frigyes részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában, majd 1919-ben a Vörös Hadsereg politikai biztosa lett, az MTA állásfoglalása szerint önkényuralmi rendszer megalapozásában vett részt. Ma a XIII. kerületben viseli nevét utca

Lukács György közoktatásügyi népbiztos volt, közreműködött a kommunista rendszer kiépítésében és fenntartásában, ezért az MTA szerint sem viselheti közterület a nevét. A hivatalosan átnevezés megtörtént, mégis maradt a Lukács György utca: ma névrokona nevét viseli az utca…

Szabó Ervin szellemi értelemben megalapozója volt a későbbi proletárdiktatúrának. Ma a VIII. kerületben tér, a XIX. kerületben utca viseli nevét

A törvény a közintézmények nevét tekintve is kizárja az önkényuralommal kapcsolatba hozható személyeket. Így a már említett Szabó Ervin nevét viselő egykori Fővárosi Könyvtár elnevezése is problémás, hasonlóan a már szintén említett Lukács Györgyhöz, akinek archívum is viseli a nevét.

Szabó Ervin részt vett annak a csoportnak a munkájában, amely Tisza István miniszterelnök meggyilkolására készült. Vele megengedőbb volt az MTA, ezért viseli ma is a nevét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a VIII. kerületben

A Szabó Ervin téren álló könyvtár Reviczky utca felőli főbejáratának előterében az intézmény 1919-es és 1946-os névadójának mellszobra fogadja az olvasókat, fölötte a felirat társadalomtudósnak nevezi

 

Meglepő, hogy a BME egyik kollégiuma még mindig Schönherz Zoltán munkásmozgalmi vezetőről van elnevezve, mint ahogyan az is, hogy Kispesten Károlyi Mihály nevét viseli egy gimnázium. Károlyi politikai döntései nagymértékben elősegítették az 1919-es kommün létrejöttét, és az MTA sem javasolta, hogy róla közterületet, intézményt nevezzenek el. Jahn Ferenc kommunista orvos aktív munkásmozgalmi tevékenysége játszott szerepet abban, hogy róla nevezték el a Dél-pesti Kórházat (és egy kispesti utcát is), és hasonló a helyzet Pesti Barnabással is. Az ő nevét viseli még mindig egy terézvárosi élelmiszeripari gimnázium és szakközépiskola.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kollégiuma a XI. kerületi Irinyi József utcában ma is Schönherz Zoltán nevét viseli

Az épületbe belépő kollégisták bizonyára nem tudják, hogy Schönherz Zoltán munkásmozgalmi vezető, illegális kommunista volt

Pesti Barnabás vegyészmérnöki diplomát szerzett Franciaországban, de itthon álnéven, segédmunkásként helyezkedett el, hogy bekapcsolódhasson az illegális kommunista szervezőmunkába. 24 éves korában, 1944-ben halálra ítélték

Az Andrássy út a rendszerváltáskor visszakapta eredeti nevét, a Pesti Barnabás Szakgimnázium és Szakközépiskola neve viszont még mindig a múlt rendszert idézi

Összefoglalva: bízunk benne, hogy ha lassan is, de sikerül a törvény szándékának hatályt szerezni, és végre eltűnnek a közterületeinkről az önkényuralmi múltat idéző szomorú emlékek.

***

Felhasznált irodalom:

Budapesti utcanevek A -Z (teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek), Szerk.: Ráday Mihály, Corvina, 2013

Gömbös Tamás: Akikről Budapesten utcát neveztek el. Heraldika Bt, 1997

http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/akademiai_szabalyozasok/osszefoglalalo__XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó