2018. október 8. 11:17

Centenáriumát ünnepli idén a Gellért Szálló, érdemes hát megemlékeznünk alkotóiról is. Egyik tervezője, Sebestyén Artúr éppen 150 évvel ezelőtt született Pesten. Keveset hallani róla, pedig rendkívül termékeny építész volt, a fővárosban és vidéken is számtalan épület született elgondolásai nyomán. De vajon hozott-e neki felhőtlen örömöt az emblematikus Gellért elkészülte?

Írta: Albert Enikő; nyitókép: Fortepan.

 

Az egykori Sárosfürdő helyén 1911-ben kezdődött a Gellért Szálló és Gyógyfürdő építése Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervei alapján. Az épületkomplexum alaprajzának kigondolása, a vendéglő, a kávéházak és a bejáratok tervezése Sterk nevéhez fűződnek, Hegedűs a belső terekért, Sebestyén pedig a homlokzatok, valamint a jó pár évvel később, 1927-ben átadott hullámfürdő munkálataiért volt felelős. A közös munka részleteiről ugyan nem tudunk sokat – bár az elkészült mestermű alapján joggal feltételezhetjük, az alkotók különösebb fennakadás nélkül dolgozhattak együtt.

1926. Kilátás a Gellérthegyről déli irányba, előtérben az új Gellért Szálló épülete, távolabb a Lágymányosi-tó és a Déli összekötő vasúti híd (Forrás: Fortepan)

 

Ellenben a hullámmedence építése körül már komoly ellentétek csaptak össze – minderről a korabeli sajtó is beszámolt.

„Augusztus hónapban, közvetlenül a hullámuszodának megnyitása után Sterk Izidor műépítész a plagizálás vádjával lépett fel Sebestyén Arturral szemben, még pedig azon az alapon, hogy állítása szerint a hullámuszoda ötlete tőle származott, sőt annak elkészítésére vonatkozóan tervet is nyújtott be a főváros tanácsához. Ezeknek az állításoknak alapján Sterk Izidor mindjárt a megnyitás után bírói útra terelte a dolgot és a budapesti törvényszéknél a Gellért-fürdő hullámuszodájának bevételére bírói zárlat foganatosítását kérte. Ez a kérelem első állomása volt a Sterk által megindítandó polgári kártérítési pernek, amelyet részben Sebestyén Artur műépítésszel, részben Budapest székesfőváros közönségével szemben akar folyamatba tétetni” – írja 1927. október 1-i számában az Új Budapest című lap.

Követelése azonban nem tűnt megalapozottnak, a források szerint Sebestyén azzal védekezett, a hullámfürdő megépítésének ötlete valójában Bánlaki Gézától származott. A Gellért akkori igazgatója már a ’20-as évek elején felvetette: az igazán modern, XX. századi színvonalú komplexum nem teljes szabadtéri hullámmedence nélkül. Bár Sterk ebben az időben valóban benyújtott egy tervrajzot, de akkor pénzügyi nehézségek miatt nem kezdtek bele az építkezésbe. A később megvalósult, Sebestyén-féle fürdővel Sterk terve csupán annyiban egyezett, hogy mindkettő a Szálló korábbi kerti terasza helyére álmodta meg a szabadtéri hullámfürdőt.

A Gellért Gyógyfürdő hullámmedencéje 1933-ban (Forrás: Fortepan)

 

Szerencsére a plágium-vád nem rengette meg a ’20-as évekre már elismert építész karrierjét. Az 1868-ban született Sebestyén pályája kezdetén Hauszmann Alajos műhelyében dolgozott, először neobarokk stílusban alkotott, majd egyre nagyobb hatással volt rá Lechner Ödön szecessziós munkássága. A Budai Napló 1927. szeptember 30-i számában például így részletezi pályáját: „Már 23 éves korában a József-műegyetem tanársegédi állására hívatott meg. Mint ilyen, részt vett a New-York-Palota, a magyar királyi Kúria építésében. Tervezte többek között az Eskü-téri (ma: Március 15. tér) Osztálysorsjáték-palotát és a Magyar Általános Kőszénbánya palotáját”.

Később, 1894 és 1896 között európai tanulmányútra indult, olasz, német, francia, holland és belga példákon keresztül csiszolta tudását. Hazatérve önálló irodát nyitott, ekkoriban vett részt az Alpár Ignác által tervezett Osztrák-Magyar Bank homlokzatának kivitelezésében. Az 1905-re elkészült, a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti épület a Magyar Nemzeti Bank 1924-es létrejötte óta annak központi székháza.

Az Alpár Ignác tervezte Szabadság téri Osztrák-Magyar Bank  (ma Magyar Nemzeti Bank) építésekor a homlokzati kivitelezésében közreműködött Sebestyén Artúr. A kép 1907-ben készült (Forrás: Fortepan)​

 

Sebestyén fő művének az 1918-ra elkészült Gellért Szállót, valamint az 1927-ben átadott hullámfürdőt tekintette, sőt a téma olyan elismert szaktekintélyévé vált, hogy külföldön is több helyen felkérték fürdő tervezésére (ő tervezte például a bukaresti hullámfürdőt is).

Szinte megszámlálhatatlan építészeti pályázaton indult szerte az országban. Több iskola tervezése fűződik a nevéhez, így például a zuglói Egressy úti elemi iskola (ma: Hermann Ottó Általános Iskola).

Az Egressy úti elemi iskola 1910 körül (Forrás: Hungariacana)

 

Villák épültek a Városligetben is – például a Városligeti fasor 31. szám alatti Székács-villa vagy azzal szemben az art deco stílusban épült Spitz-villa (későbbi Rátkay klub).

Vidéken is ott hagyta a keze nyomát – Bánlaky Gézával tervezte a mezőtúri városházát, Ráckevén máig áll a neobarokk stílusban készült és 2012-ben felújított polgári iskola, a Vámház, illetve a Kossuth Lajos utca 74-76. szám alatti szecessziós ház.

A mezőtúri városháza (Forrás: Fortepan)

 

Az első világháborút követően az erősen megrongálódott szolnoki Szigligeti Színház átépítésével bízták meg, de munkássága nem állt meg a határoknál: tervezett moziépületet Szófiába, lakóházakat Odesszába. A második világháború végét már nem érhette meg, 1943 decemberében halt meg Budapesten.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó