Múltidéző
2018. december 31. 12:04

Felüljáró a Kálvin téren? Igen, 50 éve komolyan gondolták, hogy a belvároson keresztül gyorsforgalmi utakat vezessnek át.

Írta: Domonkos Csaba

1968 nyarán pályázatot írt ki a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága a Kálvin tér rendezésére. Akkor már tervben volt a hármas metró építése, és az is biztos volt, hogy a Kálvin tér fontos csomópont lesz. A pályázat célja az volt, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek a várható nagy forgalmat – távlati tervekben óránként 18 ezer autó áthaladásával számoltak – le tudják bonyolítani. A tanács 170 000 forintot különített el a pályaművek díjazására és megvételére. 

A december 12-i határidőre beérkezett pályázatokat gyorsan értékelték. A pályázati anyagot 110 kollektíva vette ki, és összesen 33 pályamű érkezett be, amelyet egy 14 fős zsűri értékelt. Az eredményhirdetésre 1968. december 27-én került sor. 
A nyerteseket a Magyar Nemzet december 28-i száma így írta le: „A bíráló bizottság hat díjat osztott ki és a további öt legjobb pályamunkát megvásárolta. Érdekessége a döntésnek, hogy egy szerzőpár, dr. Pápai Zsolt és Lukovich Pál, a Budapesti Műszaki Egyetem útépítési tanszékének adjunktusai nyerték a 25 ezer forintos első díjat, azonkívül további három pályaművüket egyenként 10 ezer forintért megvásárolták.

Ez a tervezőpár tehát négy pályaművével nyert díjat. Ugyancsak 25 ezer forintos első díjjal jutalmazták Haláchy Loránd, a BUVÁTT mérnökének pályaművét. Egyenként 20 ezer forintos díjazásban részesült Stefanik Ferenc, a Földalatti Vasútépítő Vállalat mérnöke és Barsiné Patalcy Etelka, a BUVÁTI mérnöke pályaművével. Egyenként 15 ezer forinttal jutalmazták Rónay Lajos— Vonnák Alajos, az UVATERV mérnökeinek pályatervét, továbbá Kálnoki Kiss Sándor— Karászi György— Szentes László— Bán Sándorné—Földesi László—Szalagyi Mária, a Debreceni Tervező Vállalat építész kollektívájának tervét.” 
A bírálók kiemelték, hogy a díjnyertes pályaművek mind több ütemben teszik lehetővé a tér átépítését. Az első ütem azért sürgős, mert közeledik a metróépítés ideje. 

Épül az aluljáró 1977-ben (Forrás: Fortepan)

A távlati tervekben a tér felett 5 és fél méter magasan egy felüljárót terveztek. Az 1960-as években ugyanis a mai Lehel tértől a Boráros térig terveztek egy gyorsforgalmi utat, ami tehát a Váci úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Károly, akkor Tanács körúton a Kálvin téren keresztül a Közraktér utca nyomvonalán haladt volna. A Kálvin teret méter magas, lábakon álló felüljárón keresztezte volna. 

A téren továbbá a következőket tervezték, a már idézett cikk szerint: „A térbe torkolló utcáknál gyalogos aluljárókat fognak építeni, a tervek lebontásra javasolják a későbbiekben a Kálvin téri áruház épületét, a Szerb utca és a Királyi Pál utca sarkán levő épülettömböt. A Baross utca és az Üllői út között a Vörösmarty mozi vonalában áttörést terveznek. Egyirányú közlekedést javasolnak az Üllői út—Baross utca és a Kecskeméti utca—Királyi Pál utca vonatkozásában.”
Az 1970-es években még az is felmerült, hogy a csepeli HÉV-et is a Kálvin térre vezetik be, és a mai Városkapu üzletház helyén lett volna a HÉV állomás. 

A tér 1990-ben (Forrás: Fortepan) 

A felüljáró szerencsére nem épült meg, a gyalogos aluljáró rendszert 1973-ban kezdték építeni, és 1976-ban a metró is elindult. Az itteni állomás építésekor már számoltak a leendő Kelenföld – Keleti pályaudvarok közötti földalatti vonallal is, és a meglévő állomás alá már az új állomáshoz vezető átkötő alagutat is elkezdték kiépíteni. (A 4-es metró viszont nem a régi vonal alatt, hanem felett halad át, ezért az alagutat módosítani kellett, ezért kell a 3-as metró állomásából előbb lefelé menni, ha a feljebb lévő 4-es metró állomására akarunk átszállni.) 

Nyitókép: A Kálvin tér 1966-ban. Itt húzódott volna át a felüljáró. (Forrás: Fortepan)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Kálvin tér rendezését a következőkép gondolom el. Hétfőtől - szombatig tüzérséggel szétlőni a két ronda üvegkalickát. Utána rendes házakat építeni oda, de úgy, hogy ne takarják el a Nemzeti Múzeumot.
A másik két felüljárót (Nyugatinál és a Keletinél) szintén le kell bontani, hogy ne takarják ki a szép és értékes pályaudvari csarnokok látványát.


Barsiné Patalcy Etelka neve helyesen Barsiné Pataky Etelka.


Kevesen tudják, de a Domus homlokzata is azért lépcsőzik lefelé haladva befelé a körgyűrű felé néző oldalon, mert elé egy lekanyarodó felüljáró ágat képzeltek el akkoriban, amikor épült.

"A Lehel út felé a homlokzat szerény mértékben megtörik. Ennek érdekes történelmi oka van: az áruház építésekor még élt egy olyan terv, hogy kétszintessé alakítsák a Róbert Károly körutat, és a felső szintről ezen a sarkon kanyarodott volna le egy sáv a Lehel útra. Az áruház ehhez igazodva lett a Lehel út felé enyhe törésű, a körút felé pedig lépcsőző - helyet kellett hagyni a soha meg nem épült felüljáró lehajtójának. Ha ez megépült volna, a járdát is be kellett volna szorítani az épület alá, ezért a Tar utca felé eső pengefal alja vasbeton helyett téglából készült, hogy áttörhető legyen."

https://fovarosi.blog.hu/2009/..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó