2019. április 2. 13:12

Kiállítás nyílt Kossuth Lajos temetésének 125. évfordulójára a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) Múzeumában.

Magyarországon Kossuthé volt a valaha létezett legnagyobb temetés, noha Ferenc József nem járult hozzá ahhoz, hogy az egykori kormányzó állami temetésben részesüljön, így hivatalosan a főváros szervezte a búcsúztatást - emlékeztetett a tárlat hétfői megnyitóján a NÖRI főigazgatója.
Radnainé Fogarasi Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a NÖRI egyik első beruházásaként 2015-ben már megújult a Kossuth-mauzóleum a Nemzeti Sírkertben.

A kiállítás plakátja (Forrás: fiumeiutisirkert.nori.gov.hu)

A sírkertben található múzeumban állandó kiállítás idézi fel Vörösmarty, Jókai, Ady és a nemzet más nagyjainak temetéseit és a korabeli gyászkultúrát; augusztus végéig pedig a Kossuth halálától temetéséig eltelt 12 nap történetét mutatja be időszaki tárlat.
A kamarakiállítás látogatói megtekinthetik Kossuth utolsó fényképeit, halotti maszkjának másolatát, és korabeli sajtóhíreken, felvételeken keresztül ismerhetik meg a temetés és az azt megelőző napok történetét - mondta Radnainé Fogarasi Katalin.

Kossuth Lajos (1802−1894) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott harc egyik legnagyobb alakja. A kiegyezést elutasította, 45 évig tartó száműzetésében is Magyarország függetlenségéért küzdött.

Díszítés Kossuth Lajos temetése alkalmából 1894-ben, háttérben a frissen elkészült New York-palota (Forrás: Fortepan)

Az agg Kossuth hosszú betegeskedés után 1894. március 20-án hunyt el. Ferenc József király nem bocsátott meg politikai ellenfelének: az állam helyett a fővárosnak kellett lebonyolítania a temetést. Kossuth Lajost a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel. Április 1-jén rendezett temetésére az ország minden részéből érkeztek. A halottat százezres tömeg kísérte ideiglenes nyughelyére.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy a modern magyar állam, sőt a modern magyar nemzet megszületése is a reformkor és a forradalom időszakának köszönhető. Mint fogalmazott, Kossuth nélkül elképzelhetetlen a 19. század magyar történelme, reformkori fellépése, majd 1847 őszétől a közvetlen politikai cselekvés, végül az emigrációban folytatott tevékenysége egyaránt alakították a korabeli magyar politikát.

Erzsébet körút, Kossuth Lajos temetési menete a Dohány utcánál. A felvétel 1894. április 1-én készült. (Forrás: Fortepan)

Kivételessége mégis abban ragadható meg igazán, hogy a reformkor nagyságai közül ő rendelkezett azzal az elszántsággal és erővel, hogy az országot 1848 tavaszától vezetni tudja, és ehhez a nemzet minden rétegét, a parasztságot is mozgósítani tudta - mondta Varga Benedek.
Demeterné Bártfay Emese, Kossuth szülővárosa, Monok polgármestere emlékeztetett arra, hogy Kossuth Lajost már életében "a magyarok Mózesének" nevezték, és halála után is szinte példátlan tisztelet övezte: versek, népdalok születtek róla, és számtalan utca, tér viseli a nevét.
Monok ma is híven őrzi a Kossuth-kultuszt - hangsúlyozta Demeterné Bártfay Emese.

(Forrás: MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó