2020. január 28. 16:00

Szerb Antal halálának 75. évfordulója alkalmából botlatókövet avattak az író utolsó lakhelyénél, a II. kerület, Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.

Halálának 75. évfordulója alkalmából helyezték el Szerb Antal botlatókövét az író egykori lakhelye, a II. kerületi Hűvösvölgyi út 81. szám alatti épület előtt január 27-én – írja az MTI.

A rendezvényen beszédet mondott Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, Havasréti József irodalomtörténész és Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. Bálint András színművész egy levélből olvasott fel részletet, amit a munkaszolgálatos Szerb Antal írt feleségének 1944 augusztusában. Az emlékezésen jelen volt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is.

Megemlékezés Szerb Antal egykori lakhelye, a II. kerületi Hűvösvölgyi út 81. szám alatti épület előtt (Fotó: II. kerület Fb-oldala)

A botlatókő (németül: Stolpersteine) egy macskakőre rögzített 10×10 centiméteres réz emléktábla, amelyre a nevet, a születési dátumot, illetve a halálozás helyé és idejét vésik fel. A követ az áldozatok egykori lakhelye előtt illesztenek a járdába süllyesztve. A botlatókövek – amelynek ötlete Günter Demnig német szobrászművésztől származik –  a hétköznapokon teszik láthatóvá és kézzelfoghatóvá a történelmet. Céljuk, hogy megállítsák, emlékezésre késztessék az arra járókat.

Szerb Antal újonnan felavatott botlatóköve (Fotó: II. kerület Fb-oldala)

Szerb Antal 1945. január 27-én halt meg tragikus körülmények között munkaszolgálatosként Balfon, holttestét 1946 októberében exhumálták, majd Budapesten helyezték el földi maradványait a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

Szerb Antal 1901. május 1-jén született Budapesten, 1924-ben magyar-német-angol szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen. Hosszabb-rövidebb időt Párizsban, Londonban és Olaszországban töltött. Tanított, 1933-tól a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke volt. Az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténettel országos hírnevet szerzett.

Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész 1930 körül, ismeretlen szerző felvétele (Fotó: Wikipédia)

1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben megírta A világirodalom története című munkáját. Ettől az időszaktól kezdve alkotói tere egyre szűkült, Magyar irodalomtörténetét betiltották, de a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új idők még közölték írásait.

A modern polgári esszéírás egyik legjobb magyar képviselőjeként tanulmányait filológiai felkészültség és rendkívüli elemzőkészség jellemzi. Irodalomtörténeti munkái ma is forrásértékű művek. Regényeiben (A Pendragon-legenda, az Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca) a kalandregényt és a kultúrtörténetet ötvözte.

Fanyar humorú novellái ma is olvasottak. Sokat fordított. Száz vers című antológiája görög, latin, angol, amerikai, német, francia, olasz költők verseinek eredeti szövegét és magyar fordítását tartalmazza.

Forrás: MTI

Nyitókép: Szerb Antal újonnan felavatott botlatóköve az író egykori lakhelye, a II. kerületi Hűvösvölgyi út 81. szám alatti épület előtt halálának 75. évfordulóján, 2020. január 27-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó