Írta: Pestbuda.hu

2020. május 23. 09:00

A zsidó hitközség engedélyével, a belsőépítészeti munkákat tervező Baliga Kornél építőművész kíséretében jártuk be a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, amelynek rekonstrukcióját nemrég ICOMOS-díjjal ismerték el. Az Otto Wagner tervezte, 1872-ben átadott épület évtizedeken át pusztult a belváros közepén, ám mára csodálatos megújuláson esett át. A zsinagóga egyszerre lesz szakrális és kulturális tér, a középen álló tóraolvasó állványt a rendezvények idejére a földbe fogják süllyeszteni.

Aki ma a Rumbach Sebestyén utcában sétál, bizonyára felemeli a fejét, amikor az ott álló zsinagógához ér: a felújított zsidó templom szinte vonzza az arra járók tekintetét, a kíváncsi sétálóknak szinte kedvük támadna bemenni, megnézni, milyen ma belül ez a különleges épület.

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a VII. kerületben található. Az épület 1872-ben készült el Otto Wagner tervei szerint, az utóbbi években tartó felújítás után visszanyerte eredeti formáját (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület utcafronti homlokzata historizáló stílusú, keleties, mór jegyeket mutat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ám bemenni egyelőre nem lehetséges, mert bár az 1872-ben elkészült és felavatott zsinagóga belső tereinek rekonstrukciója elkészült, de még folyamatban van a berendezése. Olvasóinknak mi most mégis be tudjuk mutatni a felújítás eredményét, lapunk munkatársát ugyanis Baliga Kornél építőművész, belsőépítész vezette körbe a gyönyörű műemlék épületet színpompás belső terein.

A szűk utcában, a bérházak között helyezkedik el a zsinagóga (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szinte megdöbben az ember, amikor belép a zsinagógába, annyira magával ragadó a látvány.  Színek kavalkádja fogad bennünket, mégis, az összekép hihetetlen kifinomultságot, különleges szépséget és tökéletes harmóniát áraszt. Első gondolatunk az, hogy nem meglepő a műemlékvédelmi civil szakmai szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának a döntése, amely a zsinagóga felújítását az év legsikeresebb műemlék-helyreállításai közé sorolta, s a példaértékű restaurálást ICOMOS-díjjal ismerte el.

A főbejárattól jobbra, az emelet szintjén látható ez az épületrészlet, háttérben az egykori női karzat és a helyreállított díszes üvegablakok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A képek nézegetése közben érdemes egy kicsit a múltat is feleleveníteni. Hogy kerül ide, a pesti belvárosba ez a szép zsidó templom, amelynek közelében két másik tekintélyes zsinagóga is áll?

A  pesti zsidóság hitéleti szempontból az 1860-as évek végére három önálló irányzatra szakadt, a több évezredes hagyományokhoz ragaszkodó ortodoxiára, bizonyos XIX. századi újításokat elfogadó, de a vallási hagyományokat értékként megtartó status quo ante irányzatra és az újításokat a korszellem szükséges következményének tartó neológiára.

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante (maradjon úgy, mint korábban) szellemében épült fel az 1870-es években, Otto Wagner (1841-1918) osztrák építész tervei alapján, a Ludwig Förster (1797-1863) német építész által tervezett, 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagóga közelében.

A főbejárattal szemben, az emeletről készült fotón látható a hatalmas, kovácsoltvas lámpa, oldalt az aranyozott oszlopok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ifjú Otto Wagner Bécsben a Dohány utcai zsinagógát tervező Ludwig Förster tanítványa volt. Wagner leginkább az utcai homlokzat kiképzésében folytatta a mestere által meghonosított, a Közel-Kelet világát megelevenítő, mór stílusnak is nevezett szakrális építészetet.

Magát a zsinagógát 1872. október 1-jén avatta fel Pollack Lajos rabbi. A templomhoz kapcsolódó, az utcai fronton elhelyezett lakóházak használatbavételi engedélyét 1873 áprilisában adták ki.

A belső kiképzés részletterveit Otto Wagner segédje, Kallina Mór (1844-1913) építész készítette, aki később önálló irodát nyitva, jelentősen hozzájárult épületeivel az 1873-as egyesülés utáni Budapest városképének kialakulásához, több házat is tervezett az Andrássy úton.

A nyolcszög alakú gyartyatartó (lámpa), háttérben a tóraszekrény (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső tere az eltérő liturgiai igényekből kifolyólag centrális kiképzést kapott. A tér átmérője 24,8 méter, magassága 28,15 méter. A hagyományoknak megfelelően a tórafelolvasó állvány, a bima a karzattal körülölelt tér középpontjába helyeződött. A hagyomány tiszteletére mutat a nőknek külön karzaton történő elhelyezése.

Az öntöttvas szerkezetek alkalmazása, az áttört, csipkeszerű öntvények korszerű építészeti anyagban olyan hatást adnak, mint évszázadokkal, évezredekkel korábban a mesterien kifaragott, áttört kőszerkezetek.

Az emeleten megcsodálhatjuk a díszes mintázatú falakat, a színes üvegablakokat. A kis ajtó a modern lépcsőházba vezet, itt van a feljárat az emeletre. Az épületben gépi szellőztetés, klímatizálás van, a karzaton légbefúvásos rendszer működik, a falon lent látható a befúvások és elszívások rácsa (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gyönyörű VII. kerületi épület a második világháború óta pusztult, 1959-től nem is használták vallási célokra. Ma már döbbenetesnek hangzik, hogy az 1980-as években az Alba Regia építőipari vállalat tulajdonába került, amely konferenciaközpontot akart itt kialakítani. A cég a rendszerváltás után, 1992-ben csődbe ment, így kerülhetett vissza a zsinagóga az államhoz, onnan pedig 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközséghez.

Sok évtizedes hányattatás után az elmúlt néhány évben az épület teljes rekonstrukción esett át, s mint azt a fotóinkon is látni lehet, az eredmény lenyűgöző. A felújítás részleteiről sok érdekességet megtudtunk Baliga Kornéltól, aki, mint mesélte, 1989-ben, azaz 31 évvel ezelőtt járt először ebben a zsinagógában. Akkor teljességgel kaotikus állapotokat talált itt. Szinte rom volt az épület jelentős része, hiszen még 1979-ben beszakadt a mennyezet. Szabadon volt a teljesen átázott tóraszekrény.

A női karzaton az egykori zsinagógában a hívek feleségei és a többi nő foglalt helyet. Itt korábban lépcsőzetes padok voltak, ezt a részt vízszintessé tették a felújítás során, ehhez a díszítéseket és a parkettát is át kellett tervezni. A karzat falburkolatát Baliga Kornél az eredetivel egyező, korhű kiegészítésként tervezte meg, a lehajtható ülőkék is az ő munkái (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Baliga Kornélt akkor azért hívták el a lepusztult épületbe, hogy segítsen a felújítás megtervezésében. A rekonstrukcióval megbízott cég kérte fel őt erre a munkára, amely akkor mintegy másfél esztendeig tartott. Nem volt egyszerű a feladat, hiszen minden romokban állt, az épületnek még ablakai sem voltak, így Baliga Kornél akkor tervezte meg a kupoladob új üvegablakait. Restaurálni kellett az ajtókat, az oszlopokat, a korábbi belső átalakítások miatt áttervezni a díszítéseket.

Ám a tóraszekrényt akkor, 1990-ben nem lehetett megmenteni: lebontották, hogy a színpadnak legyen elég tere. Baliga Kornél a bontás előtt felmérést készített róla, egyes  darabjait pedig megőrizte a zsinagóga akkori fenntartója, az Alba Regia, ezek később a hitközséghez kerültek, hogy egy esetleges újjáépítéskor mintaként lehessen őket használni. A zsinagóga  felújítása azonban akkor félbeszakadt, csak a galériaszintig jutottak.

Miután 2006-ban a zsidó hitközség visszakapta az épületet, újra megindulhatott a tervezés, ehhez felhasználták Dávid Ferenc művészettörténész műemléki kutatásait. Kőnig Tamás és Wágner Péter cége nyerte meg a pályázatot, ők pedig megkeresték Baliga Kornélt, hogy folytassa a korábban megkezdett belsőépítészeti munkát. Az volt a koncepció, hogy a zsinagóga rekonstrukcióját úgy kell elvégezni, hogy az kulturális intézményként is funcionálhasson. Az egyik legfontosabb feladat a szakrális jelleg helyreállításához a korábban teljesen elbontott tóraszekrény újraalkotása volt.

Az eredeti tóraszekrényt 1990-ben elbontották, de megmaradtak egyes darabjai, amelyeket a mostani újraalkotáskor mintaként fel lehetett használni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Baliga Kornél az új tóraszekrény előtt. A megmaradt emlékek és a korábbi műemléki felmérések alapján készült a zsinagógatér gazdag díszítésének korhű helyreállítása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Különleges kihívás volt a tórafelolvasó állvány, a bima helyreállítása is, melynek során Baliga Kornél felhasználta a megmaradt eredeti elemeket, korabeli lámpákat. Mivel az épület egyszerre kell megfelejen a zsidó templommal támasztott követelményeknek, és egyben kulturális térként is hasznosíthatónak kell lennie, az a szokatlan megoldás született (Kőnig Tamás és Wágner Péter építészek ötlete és tervei alapján), hogy koncertek és egyéb kulturális rendezvények idején a bimát a föld alá, egy aknába süllyesztik, a helyére pedig becsúszik egy padlóelem, amelyet Baliga Kornél a tóraszekrény előtti mozaik mintájára tervezett meg.

Szemben a főbejárat, mögötte a Rumbach Sebestyén utca. Az épület középpontjában áll a tóraolvasó állvány (bima), amely egy különleges megoldással a földbe süllyeszthető (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tóraolvasó állvány mellett minden más lehetséges helyen is megpróbálták az eredeti elemeket, díszeket, anyagokat használni a zsinagóga belső terében, illetve minden hiányzó elemet a megmaradt darabok alapján rekonstruálni. A mennyezetburkolatok fából készültek, újonnan, még 1990-ben, de a bejárat előtt megmaradtak eredeti darabok is, ezeket letisztították, restaurálták. A falakat, oszlopokat díszítő, színes gipszelemeket kiegészítették és újrafestették.

Nem mindennapi feladat volt az eredeti színek meghatározása, s annak alapján a festett gipsz falburkolatok és a festett fa mennyezetburkolatok színeinek megválasztása. Alapvetően három színt használtak régen is a zsinagógákban: kéket, vöröset, okkert, ezt egészíti ki az arany, amelyet Otto Wagner visszafogottan alkalmazott.

Díszes oszlopfő, felette a mennyezet. A mennyezetburkolat fából készült, ezt rekonstruálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Díszes oszlopfő, növényi motívumok a bearanyozott oszlopokon és mennyezeten. A zsinagóga belső terében az elemeket és díszeket, ahol lehetséges volt, az eredeti színekkel, a megmaradt darabok alapján rekonstruálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga eredeti színeit Haraszti László festőművésznek köszönhetően sikerült visszavarázsolni, aki megőrizte a korábban restaurálásra hozzá került mozaikokat, s ezáltal olyan motívumok is fennmaradtak, amelyek egyébként nem voltak dokumentálva. Ezek alapján végezte el most a díszítőfestést Herling Zsuzsa.

A zsinagógában olyan tereket is kialakítottak, amelyek korábban nem léteztek. Ilyen új építészeti elem a bejárat feletti, üvegkorláttal szegélyezett híd. Itt egy kávézót fognak kialakítani, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik majd a templomtérre. Mögötte a három új ablak a Rumbach Sebestyén utcára nyílik.

A bejárat feletti, üvegkorláttal szegélyezett híd, ahol kávézót fognak kialakítani, gyönyörű kilátással a templomtérre (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A felújított zsinagóga tágas belső tere. Érdekesség, hogy évtizedeken keresztül sikerült megőrizni régi mozaikdarabokat, ezek alapján most az eredeti színeket vissza tudták varázsolni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lámpa, háttérben az egyik díszített üvegablak, amelyet most szintén felújítottak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A padlózatra az eredeti, díszes burkolat került, a földszint terrazzo padlója is így készült. A padlóburkolatot a tóraszekrény előtti mozaik mintájára tervezték. A földszinten a burkolat alatt padlófűtés működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér közepén található, restaurált bima (tóraolvasó állvány) egy különleges hidraulikus szerkezettel a föld alatti aknába süllyeszthető, hogy hangversenyeket, kulturális rendezvényeket is lehessen itt tartani (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bima négy gyertyatartója masszív szerkezeten van elhelyezve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tetőszerkezet alulnézetből, a centrális zsinagógateret hatalmas kupola fedi. A kupoladob színes üvegablakait Baliga Kornél tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A főbejárat melletti előtérben található, rituális tisztálkodásra alkalmas mosdót is Baliga Kornél tervezte, a fölötte lévő emléktábla restaurált, eredeti darab (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A zsinagóga melletti keskeny, belső udvar, benne kis kert virágyágyásokkal, térkövekkel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Más újdonságokat is találhatunk a templom belső terében. Korábban itt csak vakolt felületekkel találkozhattak a hívek, nem volt sem faburkolat, sem hajópadló, ezeket a kiegészítéseket is meg kellett tervezni.

A szószéket azonban nem állították helyre. Sőt, a Baliga Kornél és munkatársai által már korábban, 2007-ben megtervezett templomi padokra sem volt szükség, mivel mobil bútorokkal, összecsukható székekkel oldják meg a berendezést kulturális rendezvények idején.

Nyitókép: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mar epp ideje volt!
Elkepeszto, hogy a rendszervaltas utan is meg 30 evig kepes volt a fovaros nelkulozni egy ilyen parjat ritkito enteriort. Meg romos allapotaban volt szerencsem megfordulni benne, de ugy is gyonyoru volt.
Most, hogy kesz van ideje lenne hozzafogni vegre a kozepkori zsinagoga rekonstrukciojahoz a varban es az sem lenne baj, ha az egykori vizivarosi zsinagogat is ujjaepitenek az Ontohaz utcaban ami a var ostromakor megserult es a haboru utan lebontottak ket szomszedos hazzal egyutt.


A szószékről itt találhatunk képeket:
https://www.facebook.com/14344..
Miért nem lett felújítva vajon?

Válaszok:

Ez egy jo kerdes. Kar erte, mert nagyon szep volt es csak emelne a hely pompajat, bar azt gondolom ez meg utolag potolhato. Talan akar mobil formaban is ahogyan a bima eseteben is tortent.


Láttam romos állapotban is. Szomorú látvány volt. Elképesztően bátor ez a színpompás
keleties falfestés.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó