Írta: Földváry Gergely

2020. május 31. 14:00

Budapesten számos festmény és elnevezés kapcsolódik pünkösd ünnepéhez, de mind közül talán a Herminamezői Szentlélek-templom a leggazdagabb ilyen műalkotásokban. Ez az első fővárosi templom, amelyet a Szentléleknek szenteltek, így pünkösd alkalmából az itt látható alkotásokat mutatjuk be.

A karácsonyhoz és húsvéthoz képest a pünkösd, amely a kereszténység harmadik főünnepe, a Szentlélek eljövetelének napja, a keresztény egyház születésnapja, kevésbé ismert ünnep. Ennek okai az 1945 és 1990 között berendezkedett politikai rendszernek a keresztény egyházakhoz és a valláshoz való viszonyában keresendő. Volt idő, mikor üldözték, s később is csak megtűrték a hitéletet, de adminisztratív eszközökkel is mindent elkövettek, hogy az egyházakat, a keresztény ünnepekkel együtt háttérbe szorítsák. Pünkösd ünnepét már a Rákosi-korszakban felszámolták, a pünkösdhétfőt munkanappá tették és ezzel annyira elvilágiasodott az ünnep, hogy hiába lett 1993-tól újra munkaszüneti nap, sokaknak a mai napig is csak egy hosszú hétvégét jelent.

A pünkösdnek nem alakult ki olyan szokásrendje, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak, annak ellenére, hogy a régi Budapesten is szokás volt a pünkösdi búcsú és a pünkösdölés, emellett a pünkösdkirály- választás is a régi népszokásaink közé tartozott. A csíksomlyói búcsút – mely a székelyek középkori eredetű zarándoklata –  mindig pünkösd ünnepén tartják és a rendszerváltás óta az összmagyarság egyik keresztény jelképévé vált, erősítve ezzel pünkösd ünnepét.


A csíksomlyói búcsú az 1940-es évek eleje (Fotó: Országos Széchényi Könyvtár/Hungaricana)

Pünkösd mozgó ünnep, mivel időpontja mindig húsvét szombatja utáni ötvenedik napra esik. Az elnevezése is ebből ered, mivel a görög pentekoszté jelentése ötvenedik, ebből alakult ki a mi pünkösd szavunk is. Ez az ünnep egyben a keresztény egyház születésnapja is. Jézus mennybemenetele után a tanítványai együtt maradtak és bezárkózva várták a Szentlélek eljövetelét, ami pünkösd napján szállt le rájuk. A Biblia az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetének 1-4-ig tartó verseiben, így írja le az eseményt: „Amikor elérkezett a pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a lélek szólásra indította őket”


A herminamezői templom homlokzatán lévő Szentháromság mozaik, az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A XIV. kerületben, a Kassai tér 2. szám alatt található herminamezői templom 1937-ben épült fel Petrovácz Gyula építészmérnök tervei szerint neoromán stílusban, mely az első templom volt a fővárosban, amit a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel. Azóta már más templomot is felszenteltek a Szentlélek tiszteletére, ilyen a II. kerületi Remetekertvárosi Szentlélek-templom is.


Az 1942-ben felszentelt Remetekertvárosi Szentlélek-templom napjainkban (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


A Remetekertvárosi Szentlélek-templomban lévő oltárkép, melyet l982-ben Pogány Géza festőművész alkotott meg (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


A Herminamezői Szentlélek-templom napjainkban (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


A Herminamezői templom szentélyének boltozati festményei (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A Herminamezői templomban számos műalkotáson, így szobron, festményen, ablakon és mozaikon jelenik meg a harmadik isteni személy, a Szentlélek. Ilyen a templom főoltára, mely a Szentlélek jelképes ábrázolásával és két imádkozó angyallal 1949-re készült el. A templom Szentlélekre utaló falfestményeinek ikonográfiáját Seres Ferenc plébános álmodta meg.

Az Új Ember 1958. július 27-ei száma így írt erről: „Seress Ferenc plébános hosszú évek töprengéseivel maga tervezett meg egy valóban monumentális gondolatot: az egész templomot egyetlen nagy freskóvá festeni a Szentlélek Úristen tiszteletére, felfesteni falaira a Szentlélek egész dogmatikáját, a Szentléleknek mintegy misztikus világtörténetét, eljövetelétől kezdve a szentségekben való szakadatlan hatásáig, a hét ajándékban való hatásáig.”


A herminamezői templom belső tere (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


A Szentlélek 7 főajándékát ábrázoló mozaik a templom homlokzatán (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A szentély festését 1957-ben kezdte meg Kontuly Béla festőművész és Beszédes László iparművész. A templomnak a Szentlélek eljövetelét ábrázoló címfreskóját 1958 nyarán fejezte be Kontuly Béla, melyet az Új Ember előbb említett száma így írt le: „Íme, szemben fehérarany gyapjúköntösében Szűz Mária alakja áll a középpontban. Mellette kétoldalt: Szent Péter apostol és Szent János evangélista. Egyiknek arcán a tekintély, férfias méltóság és egyszerű alázat, a másikon lángelme és férfitisztaság fénye. S minden apostolalakot azonosítani lehet és fölismerni. Mindegyik egy-egy típust is ábrázol s egy-egy lelki mozzanatot: a döbbenést, vagy áhítatot, vagy nagy elhatározást. S igazi Kontuly-módon vannak megfestve. Ha valaki távcsővel nézi, még az ereket is kidolgozva látja a kezeken s a vonásokat az arcokon. Jelentőset gazdagodott ezzel a freskóval a magyar egyházművészet.”

Kontuly Béla pünkösdöt, azaz a Szentlélek eljövetelét ábrázoló festménye, amely 1958-ben készült el (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A festménysorozatot egészen 1960-as évekig folytatták, de Kopp Ferenc iparművész is tervezett 6 üvegablakokat a szentélybe és a templom 85 üvegablakát Zsellér Imre üvegfestő alkotta meg, ezeken megjelenik többek között Jézus Krisztus, a Szentlélek hét fő ajándéka, a magyar szentek és még a főváros címere is.


A szentélyben lévő 6 ablakot Kopp Ferenc iparművész tervezte (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


Az ablakokat Zsellér Imre üvegfestő festette (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


Az ablakokat Zsellér Imre üvegfestő festette (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A második világháború alatt jelentős károsodást szenvedett a templom, így mind három harangját be kellett szolgáltatnia a templomnak és ekkor dőlt le a csúcsíves toronysisak is, amit végül egy – stílusában jobban illő – lapostetős toronnyal állítottak helyre. A károkat azonban csak később, az 1970-es évek vége felé sikerült teljesen helyreállítani, így ekkor fejezte be Takács István festőművész is Kontuly Béla freskósorát.

Nem mindennapi, hogy a templomnak egészen 1987-ig nem volt orgonája, mivel a felszentelésekor a háborús események miatt nem volt rá lehetőség a beszerzésére. Érdekessége még az orgonának, hogy az esztergomi bazilikából és a budapesti Mátyás-templomból is beépítettek egy-két régebbi sípot.


A Herminamezői Szentlélek-templom felszentelése még a csúcsíves toronnyal 1937-ben (Fotó:148202/Fortepan)


A templom belső tere az orgonával (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A Herminemezői Szentlélek-templom a búcsúját pünkösdkor ünnepli, így ha most a búcsúra nem is, de egyszer érdemes mindenkinek ellátogatnia ide, mert lebilincselő a templom belső gazdagsága és meghittsége.

Olvassa el korábbi cikkünket is a templomról: Hit és Herminamező: nyolcvan éves a Szentlélek-plébániatemplom

Nyitókép: A Herminamezői Szentlélek-templom belső tere (Fotó: Thaler Tamás felvétele, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó