Keresés az archívumban

'56-ról konferenciáztak az Akadémián 1956 után a vazallusállamok elfogadták a tartós szovjet uralmat, de Moszkva is megértette, hogy engednie kell bizonyos kérdésekben – hangzott el az Akadémián.
Hősökre és honvédekre emlékeznek a Városligetben A Széchenyi fürdő metrómegállójánál a világháborúk és 1956 hőseire emlékeznek, valamint a mai bátor katonák tetteit is bemutatják.
Első világháborús katonáinkra emlékeznek Az első világháborús magyar katonák harcaira és hősiességére emlékezik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum az új kiállításán.
Bronzba öntött hősök a Vigadóban Magyar államférfiak egész soráról készült kisplasztikákat, szobortervek és érméket mutatnak be Győrfi Lajos szobrászművész alkotásaiból a Vigadóban.
Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.
Kiállítás nyílt egy klasszikus Magyarország-térkép alkotójáról Kétszázötven éve született Lipszky János, a 19. század eleji Magyarországot részletes térképen feldolgozó huszártiszt és tudós: tiszteletére kiállítást szervez a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár.
Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.
Felújították a békásmegyeri katonaszobrot Megújult a Hősi Emlékmű Békásmegyeren. A korszerű technikával felújított Hősi Emlékmű immár méltóképpen őrzi az elmúlt háborúk és az 1956-os forradalom során elhunyt katonák emlékét.
Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.
Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.
12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.
Petőfi nyomában járhatunk a nemzeti ünnep idején A nemzeti ünnepünkre való készülődés keretében programsorozat indul a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Pest-Budai Petőfi Egyesület közös szervezésében.
Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.
Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.
A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.